Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.

A „Nálatok laknak-e állatok? Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken” konferencián számos követendő példát mutattak be az előadók arról, hogy milyen sokat tehetnek az önkormányzatok a biológiai sokféleség megőrzéséért. A rendezvényen vetített előadások online elérhetők, hogy a jó gyakorlatokat még többen megismerhessék.

A Nébih Maradék nélkül programja a kapszulakamra koncepcióját ajánlja az otthoni élelmiszerpazarlás csökkentésére. Ez a tudatos készletezésen alapuló módszer segít hatékonyan kezelni az alapélelmiszer-készletet, így megelőzve a felesleges hulladék keletkezését és támogatva a fenntartható háztartási gazdálkodást.

Varga Mihály, a magyar jegybankelnök a Nemzetközi Fizetések Bankja bázeli ülésén hangsúlyozta az árstabilitás és pénzügyi stabilitás fontosságát a bizonytalan világgazdasági környezetben. A jegybankok közötti együttműködés kiemelt szerepet kapott, különösen a Koreai Nemzeti Bankkal kötött új partnerségi megállapodás révén.

2025. november 15-én Budapesten rendezik meg a Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciáját (LESEK), amely ingyenes programokkal, kiállítókkal és előadásokkal várja a látássérült embereket és családtagjaikat. A rendezvény fókuszában az okosotthon, idősgondozás és a segédeszközök állnak, célja a szemléletformálás és a közösségépítés.

Budapest XIII. kerületében több óvodát és iskolát érintő tömeges étkezéssel összefüggő enterális fertőzés történt, amelyben 470 fő betegedett meg, köztük 47 gyermek kórházi ellátásra szorult. A hatóságok az érintett közétkeztető vállalat működését felfüggesztették és megkezdték a kivizsgálást.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban, a hazai aszályok kihívásait és az alkalmazkodási lehetőségeket tárgyalja. A könyv részletesen elemzi a 2022-es és 2024-es aszályok hatásait, és gyakorlati útmutatást nyújt a fenntartható mezőgazdasági stratégiákhoz.

A Magyar Innovációs Szövetség 2025. november 7-én rendezte meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dél-alföldi regionális válogatóversenyét Szegeden. A verseny célja a fiatal tudományos tehetségek felkutatása és támogatása, különösen a fenntarthatóság és egészségügy témakörében. A legjobb diákok továbbjutnak az országos döntőbe, ahol értékes díjak várnak rájuk.

Egy különleges hallgató is megjelent az órákon a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán: Doppler, a golden retriever terápiás kutya, aki nyugodt jelenlétével segíti a diákokat és az oktatókat a vizsgák és határidők okozta stressz leküzdésében.

Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.

A hágai Nemzetközi Bíróság történelmi tanácsadó véleménye alapjaiban változtathatja meg az ENSZ COP30 klímakonferenciáját Brazíliában. A bíróság kimondta, hogy az államok jogilag kötelesek minden eszközzel megelőzni az éghajlati károkat, ami új korszakot nyithat a globális éghajlatpolitikában és jogi felelősség kérdésében.

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Szellemi Tulajdon Világszervezete közösen indítja meg a Szellemi tulajdon menedzsment mesterszakot 2026 szeptemberében. Az angol nyelvű képzés a szellemi tulajdon gazdasági, jogi és menedzsment aspektusait ötvözi, felkészítve a hallgatókat az innováció és tudás stratégiai hasznosítására a globális piacon.

Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.