A Magnus Aircraft Zrt. és az Óbudai Egyetem együttműködése újabb meghatározó mérföldkőhöz érkezett: átadták az egyetem első, magyar fejlesztésű Magnus Fusion 212 repülőgépét. Az esemény nemcsak egy korszerű oktatási és kutatási eszköz átadását jelenti, hanem egy több éve épülő, stratégiai jelentőségű partnerség kézzelfogható eredményét is.
Új szakaszába lép az uniós finanszírozású, 1,3 millió euró összköltségvetésű InnovaCyBridge innovációs program: a kezdeményezés olyan vállalatokat keres, amelyek valós kiberbiztonsági kihívásaikra startupokkal együttműködve dolgoznának ki megoldásokat.
Az Óbudai Egyetem és a Toyota Sakura közösen rendezte meg az „Energiaforradalom – Hidrogéntechnológiai premier” című szakmai bemutatót, amelyen egy működő hidrogénalapú energetikai megoldást mutattak be.
A Nemzetközi Automobil Szövetség legrangosabb nemzeti díját, az FIA Elnöki Érmet vehette a Széchenyi István Egyetemen tartott ünnepségen az intézmény gokartversenyzője, Willisits Vilmos Viló, aki tavaly nemcsak kategóriájában, de összesítettben is a legjobb lett, valamint a győri Lipovics Patrik, aki idén már a Forma–4-ben szerepel.
Az európai gyártóvállalatok 2026-ban komoly munkaerőhiánnyal és szigorodó munkavédelmi előírásokkal néznek szembe, különösen a gyárterületeken belüli anyagmozgatás területén. A kézi mozgatás fizikai terhelést jelent, a targoncák pedig nem mindenhol ideálisak, így új, biztonságosabb megoldásokra van szükség.
Automata boltot, valamint hozzá kapcsolódó tanulóraktárat létesít a Széchenyi István Egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. A robotokkal működtetett konténerbolt már megérkezett a helyszínre. A fejlesztés újfajta vásárlási élményt kínálva szolgálja majd a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését.
A magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac új korszakba lépett: a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert. Az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése átalakítja a biztonságtechnikát, ahol a preventív videófelügyelet kulcsszerepet kap a kármegelőzésben és az üzletmenet-folytonosságban.
A 3D nyomtatók piaca meglehetősen telített, előfordulhat azonban, hogy egy lelkes hozzáértő új nyomtató építésére adja a fejét, akár azért, hogy egy egyedi funkcióval rendelkező gépet hozzon létre. A Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ egy videóban mutatja be, hogyan fejlesztenek tovább egy meglévő nyomtatót.
A HUN-REN SZTAKI kutatói fejlett képfeldolgozó algoritmusokkal és kamerákkal segítik a repülőgépek környezetérzékelését, hogy azok önállóan észleljék a veszélyeket és reagáljanak rájuk. Különösen a drónok és könnyű repülőgépek biztonságát növelik, ahol a hagyományos rendszerek nem mindig elégségesek.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karán kifejlesztett új aerogél vákuumpanelek 15%-kal hatékonyabbak a jelenlegi szigetelőanyagoknál, miközben vékonyabbak is. Ez a technológia csökkentheti az épületek energiaveszteségét, és széles körben alkalmazható az építőipartól az egészségügyig.
A Forma–1 rajongói számára nem újdonság, hogy a március 8-i Ausztrál Nagydíjjal kezdődő idényben először láthatjuk a versenypályákon az Audit. Az viszont talán kevésbé köztudott, hogy az új csapatban több magyar, a Széchenyi István Egyetemen végzett szakember, illetve jelenlegi hallgató dolgozik.
A BME-ről indult BridgeAid Kft. mesterséges intelligenciával forradalmasítja a hidak monitorozását, lehetővé téve a valós idejű, pontos állapotfelmérést. A rendszer költséghatékonyabb karbantartást és akár a hidak élettartamának meghosszabbítását teszi lehetővé, miközben az áthaladó járművek tömegét is méri.
Horváth Hanna, a Széchenyi István Egyetem járműmérnöki alapképzését végzett fiatal szakember, gyakornokként dolgozik a Mercedes Forma-1-es csapatánál. Aerodinamikai mesterképzését a holland Delfti Műszaki Egyetemen végzi, és már kamaszkorától álmodott arról, hogy a Forma-1 világában helyezkedik el.
Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) több mint négyéves kutatás-fejlesztési programja, amely az autonóm járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta. Az EU 6,2 milliárd forintos támogatásával fejlesztett technológiák hozzájárulnak a közlekedés biztonságához és energiahatékonyságához.
Elindult a DEDYCATING Erasmus+ podcast-sorozat, amely az ESG és a mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazásait vizsgálja. Az első epizód az MI oktatási lehetőségeit és kockázatait tárgyalja, míg a második az ESG szabályozás és oktatás jelentőségét mutatja be.
A Pécsi Tudományegyetemen átadták az első Messer Diploma Nívódíjat, amely a hidrogéntechnológia gyakorlati alkalmazását díjazza. A díj célja, hogy ösztönözze a fiatal szakembereket ipari környezetben is alkalmazható hidrogéntechnológiai megoldások kutatására. Az első díjazott Veres Gréta lett, aki komplex rendszerekben vizsgálta a hidrogén integrációját épületekben.
2026-ban Magyarországon akár 20-25 ezer új lakás építése is elindulhat, melyeknél a magas komfort mellett a biztonság is kiemelt szempont. A SMARTme Building Technologies szakértője szerint a modern társasházak intelligens beléptető-, kamerarendszerekkel, riasztókkal és tűzvédelmi megoldásokkal garantálhatják a lakók védelmét.
A Husky egy autonóm földi robot, amely önállóan járőrözik, gyanús tárgyakat vizsgál, és 3D képeket készít. A HUN-REN SZTAKI fejlesztése képes akadályokat kikerülni, digitálisan feltérképezni a környezetet, és akár drónokkal együttműködve is dolgozni, így a jövő biztonsági személyzete lehet.
Az Európai Űrügynökség geomágneses viharokat kutató Plasma Observatory projektjében a BME szakemberei kulcsfontosságú berendezés, az IMCA tápellátásának fejlesztésén dolgoznak. A misszió célja a geomágneses viharok és az űridőjárási folyamatok jobb megértése, amelyek veszélyeztethetik a műholdakat és az elektromos hálózatokat.
Egy friss tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia termelékenységi előnyei főként a tapasztalt szoftverfejlesztőknél jelentkeznek, miközben a kezdők gyakrabban használják az MI-t, de nem érnek el jelentős hatékonyságnövekedést. Az MI a Python-kódok közel 30 százalékát írja az Egyesült Államokban, és főként a rutinos programozók tudják kiaknázni az új technológiát.
Az ELTE Informatikai Kara 2026 őszétől angol nyelvű, nappali mesterséges intelligencia informatikus mesterképzést indít. A négy féléves képzés átfogó tudást nyújt az AI legfontosabb területein, integrálva jogi, etikai és társadalmi szempontokat is. A program gyakorlatorientált, ipari és kutatási tapasztalatokra épít, erősítve a hallgatók versenyképességét.
