A kollektív traumák eltérő reakciókat válthatnak ki: egyes közösségekben bizalmatlanság és megtorlás, másutt szolidaritás, ellenállás vagy megbékélés kerülhet előtérbe. A Corvinus bevonásával készült tanulmány az értelmezés és a közösségi erőforrások szerepét vizsgálja abban, hogyan alakulnak az érzelmek és a cselekvési lehetőségek.
Sajtóközlemények: Tudomány
Végvári Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója 164 eurázsiai állandó madárfaj potenciális elterjedését vizsgálta az utolsó interglaciális és az utolsó glaciális maximum idején. A nagy klímakülönbség ellenére minden vizsgált fajnál maradtak átfedő, éghajlatilag alkalmas területek.
Lezárult a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium több mint 3 milliárd forintos támogatással megvalósult fejlesztése. A hazai kutatóhelyek együttműködésében megépült Magyarország első több csomópontos kvantumkommunikációs teszthálózata, új eszközök és számítási módszerek születtek, és erősödött a hazai szakember-utánpótlás.
A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására gyorsan megépült a paksi fenékküszöb, de a WWF szerint számos kérdés maradt a Duna ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásairól. A szervezet ideiglenes megoldásként tekint a műtárgyra, és szigorú, legfeljebb egyéves engedélyezést, nyilvános monitoringot, valamint hosszú távú alternatívák vizsgálatát sürgeti.
Az ESA közzétette a Euclid űrtávcső első nagy adatközlését, amely több mint egyévnyi megfigyelést foglal össze. A felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, több mint 900 millió galaxist és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. Az adatbázis a Világegyetem nagyléptékű szerkezetének feltérképezését segíti.
2025-ben először termeltek több villamos energiát megújuló forrásokból, mint szénből, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nőtt. Az éghajlati mutatók többsége rekordértéken áll, az óceánok melegszenek, a jégtakaró fogy, és gyakoribbak a szélsőségesen forró napok. Az ELTE kutatói 12 ábrán mutatják be a legfrissebb jelentés megállapításait és a felmelegedés várható ütemét.
F. Romhányi Beatrix, az MTA doktora cseh és lengyel kutatótársaival 10 millió eurós ERC-támogatással vizsgálja Kelet-Közép-Európa történeti fejlődését. A hatéves EDGE projekt azt kutatja, miként vált a térség a 18. század végére Európa félperifériájává, és hogyan járult hozzá sokfélesége az alkalmazkodáshoz és az intézményi innovációhoz.
A Semmelweis Egyetem kutatói 30, gyógyszeres kezelés mellett is hanghallásokkal küzdő páciens bevonásával vizsgálták a VR-avatárterápiát. A résztvevők több mint 40 százalékánál érdemi javulást mértek, csökkent a hangok gyakorisága és az általuk okozott lelki megterhelés. A módszer a gyógyszeres kezelés kiegészítője lehet.
A NeurON podcast vendége, Báldi András ökológus a biológiai sokféleség jelentőségéről, az ökoszisztémák ellenálló képességéről és a természetet fenyegető kibillenési pontokról beszélt. Almafákkal végzett kísérleteken és vadvirágos mezőgazdasági parcellákon keresztül mutatta be, hogyan segíthetik a biodiverzitás megőrzését a természet és a gazdálkodás számára is előnyös megoldások.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint ugyanazt az úti célt veszélyesnek, békésnek vagy pezsgőnek is érzékelhetjük attól függően, milyen zene szól az országimázs-videó alatt. A kutatók Ecuador példáján, interjúk segítségével vizsgálták, miként befolyásolja a zene a nézők véleményét és azt, milyen tevékenységeket társítanak a desztinációhoz.
Első alkalommal mutatták ki kék vércsékben a madármalária kórokozóját és a Haemoproteus nemzetségbe tartozó vérparazitákat. A vizsgálat a vonuló ragadozómadarak egészségi állapotáról és parazitáiról szolgáltat új adatokat, valamint jelentős különbségeket tárt fel a kék és a többnyire helyben maradó vörös vércsék fertőzöttségében.
A celldömölki Ság-hegy is felkerült a Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió (IUGS) földtani örökségi helyszíneinek rangos listájára. A magyarországi bazalt tanúhegy az IUGS most kihirdetett „Harmadik 100” helyszíne között kapott helyet, olyan világhírű földtani képződmények társaságában, mint a Fuji-hegy, a norvég fjordok, a Szent András-törésvonal vagy az Aconcagua.
A tartós vízhiány miatt hónapokig szárazon álló folyómedrekben paradicsomok és más kerti növények jelentek meg. Magjaik piknikezőktől, hulladékkal vagy szennyvízzel kerülhetnek az ártérre, az enyhe tél és a hosszú száraz időszak pedig segítheti túlélésüket, szaporodásukat. A WWF a figyelem és a monitorozás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont 1,25 milliárd forint támogatással indított négyéves kutatási programot a hidrogén biztonságosabb szállításáért és tárolásáért. A projekt folyékony szerves hidrogénhordozókra épülő, ipari léptékben alkalmazható hidrogénvisszanyerési technológiát fejleszt, töltőállomásra telepíthető reaktorral és tartós katalizátorokkal.
A műholdas földmegfigyelés, a térinformatika és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása segíthet az aszály, a városi hőszigetek és más környezeti változások vizsgálatában. Az ELTE Informatikai Kar, a Lechner Tudásközpont és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság közös kutatásokkal, technológiafejlesztéssel és oktatási programokkal hasznosítaná szakértelmét.
A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet kutatói hazai baromfigazdaságokból származó atkák és alombogarak mintáit vizsgálták. A 17 gazdaságban gyűjtött mintákban többek között Salmonella és fertőző bronchitis vírus örökítőanyagát mutatták ki. A jelenlét önmagában nem bizonyítja, hogy a kártevők fertőzőképes kórokozókat terjesztenek.
Az élő vizek egyetlen cseppjében algák, baktériumok, egysejtűek és parányi állatok egész világa rejtőzik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új animációs filmje, a Vízcseppnyi élet tudományos alapokon mutatja be a tó planktonközösségének változásait, az algák védekezését, az évszakok hatásait és a vízvirágzás folyamatát.
A Semmelweis Egyetem kutatói 13 ország 29 intézményének 2244 betegadata alapján vizsgálták az elhízás és az akut hasnyálmirigy-gyulladás kapcsolatát. Már az enyhe elhízás is több mint kétszeresére növelheti a létfontosságú szervek működési zavarának esélyét, a súlyos lefolyás kockázata pedig az elhízás mértékével tovább emelkedik.
A Tejútrendszer sűrű csillagmezejében rejtőző 2026 ED138 átmérője akár az 1500 kilométert is elérheti, így a Plútón túli térség egyik legnagyobb égitestje lehet. A Vera C. Rubin Obszervatórium mérései tették lehetővé a felfedezést; a jelölt besorolásáról, különleges pályájáról és a magyar kutatók szerepéről Szabó Róbert beszélt.
Mintegy tíz százalékponttal nagyobb eséllyel ismerjük fel a saját országunkból származó híres embereket, mint a külföldieket – derül ki a Corvinus részvételével készült friss nemzetközi kutatásból, amelyben 41 ezer embert kérdeztek.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján országosan elsőként alkalmazták a MicroPace OneStim készüléket vezetőrendszeri ingerlésű pacemaker-beültetés során. Az eszköz valós idejű visszajelzést ad a szív elektromos működéséről és az ingerlési paraméterekről, segítve az elektróda megfelelő elhelyezését. A beavatkozásokat hazai szakemberek élő közvetítésen követhették.