Egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány, amely az EBCC hálózatán keresztül gyűjtött adatokat használta fel, értékes új eszközt kínál: képessé váltunk rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképek előállítására, amelyek szemléltetik a mezei madarak előfordulási valószínűségének változásait Európa-szerte.
Sajtóközlemények: Tudomány
Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.
A Debreceni Egyetem Műszaki Kara által fenntartott International Review of Applied Sciences and Engineering folyóirat a Scimago Journal and Country Rank minősítése szerint a legjobb 25 százalékba került, több szakterületen is előrelépve. Ez a rangsorolás megerősíti a kari tudományos és minőségfejlesztési stratégiát, valamint növeli az egyetem nemzetközi tudományos láthatóságát.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SENSEXTREME projektben gyémántalapú kvantumszenzorokat fejlesztenek, melyek extrém körülmények között is pontos méréseket tesznek lehetővé. A magyar csapat elsősorban elméleti számításokkal és modellezéssel járul hozzá a kvantumtechnológia fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
A Pécsi Tudományegyetem és a Matro Kft. együttműködésében létrejött Ultraprecíziós Megmunkáló Központ világszínvonalú csúcstechnológiát kínál Pécsett. A beruházás célja a szubmikronos pontosságú optikai és kristálymegmunkálás biztosítása Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban.
40 évvel ezelőtt a VEGA–1 és VEGA–2 szovjet űrszondák révén az emberiség először láthatta közelről egy üstökös magját, a Halley-üstököst. A magyar mérnökök és kutatók jelentős szerepet játszottak a fedélzeti műszerek fejlesztésében, köztük az első önállóan működő televíziós rendszer megalkotásában.
Többek között a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez használt térképek, XVII. századi, olasz kéziratos térképművek és kőnyomatos atlaszok is színesítik a Szegedi Tudományegyetem Kogutowicz Károly Térkép- és Adattárát. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságok megőrzése nemzeti örökségünk szempontjából is fontos.
Átadták a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központot, amely Európában is kiemelkedő oktatási és kutatási infrastruktúrát kínál orvostanhallgatóknak és kutatóknak. A központ a legmodernebb technológiákat, köztük a digitális eszközöket, mesterséges intelligenciát és robotikát integrálja az orvosképzésbe.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár.
Magyarországon, a dunántúli Dudar egykori kőszénbányájának meddőhányójában különleges belemnitesz ősmaradványokat fedeztek fel. Az ELTE paleontológusa, Galácz András kutatásai szerint ezek a fejlábúak nem haltak ki a kréta időszak végén, hanem tovább éltek az eocén korban, 40-50 millió évvel ezelőtt.
A homoki fásítás nem minden esetben javítja a táj vízháztartását, sőt, a zárt erdők a száraz homokhátságokon akár ronthatják is azt. A kutatók szerint a megoldás a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat, ahol a száraz területeken a nyílt gyepek terjedése, míg a vízjárta ártereken az erdők növekedése lehet előnyös.
A társadalmi- és viselkedéstudományi publikációk egynegyedénél az adatok szakértői újraelemzésekor az eredeti szerzőktől eltérő következtetésre jutottak, ami a kutatások módszertani érzékenységére mutat rá – állapítja meg egy, a Nature folyóiratban megjelent nagyszabású, tömeges együttműködésen alapuló friss nemzetközi kutatás magyar kutatók vezetésével.
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány felfedezte, hogy a Föld mágneses burokjánál, a magnetosheath-ben a turbulencia képes önmagát erősítő mágneses mezőt létrehozni, azaz dinamóhatás működik. Ez az első űrszondás bizonyíték, amely áthidalja a kis és nagy léptékű fizikai folyamatok közötti szakadékot, és pontosítja az űridőjárási modelleket.
Nyártól nagy valószínűséggel újabb El Niño esemény alakul ki a Csendes-óceánon, amely globális átlaghőmérséklet-emelkedést hozhat. A jelenség akár szuper El Niño-vá is fejlődhet, ami ritka és jelentős klímahatásokkal jár. Magyarországon főként a téli enyhébb és csapadékosabb időjárásban mutatkozhat meg hatása.
A Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei egyedülálló kutatást végeznek a diófák állományromlásának megállítására. A projekt célja egy biológiai védekezési stratégia kidolgozása, amely vegyszerek nélkül, a természet erejével gyógyítja meg a beteg fákat. A kutatás a mikrobiológiai és molekuláris biológiai módszereket ötvözi a terepi megfigyeléssel.