A MATE Genetika és Biotechnológia Intézet, Genetika és Genomika Tanszék munkatársai minden eddiginél részletesebb vizsgálatnak vetették alá a kalandos előéletű kistigris, Pablo mintáit. A kutatóknak az összehasonlítás alapját képező genetikai adatbázist is maguknak kellett létrehozniuk a pontos eredmény érdekében.
A Semmelweis Egyetem kutatói több száz vizsgálat eredményeit összegezve arra jutottak, hogy a polifenolokban gazdag, növényi alapú étrend támogathatja az egészséges agyi öregedést. A mediterrán és MIND-diéta kiemelt szerepet kaphat, de a szakértők szerint egyetlen élelmiszer sem tekinthető önmagában demenciaellenes csodaszernek.
A vonuló madarak nemcsak saját testükben, hanem a velük élő mikroba közösségekben is hordozzák útjaik nyomait. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói a réti cankó és a sárszalonka mikrobiomját vizsgálták, és jelentős különbségeket találtak a két faj baktériumközösségeiben.
A vadgesztenye rügypikkelyei nemcsak védik a fejlődő hajtásokat, hanem egész életciklusuk során fotoszintetikusan aktívak maradnak. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként készül fel a növény a tavaszi rügyfakadásra, miközben a téli hidegben is megőrzi működőképességét.
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.
A talajban élő gombaközösségek működéséről keveset tudunk, pedig ezek a fajok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén induló kutatás keresőkutyákkal vizsgálja a föld alatti gombákat, és a természetvédelmi adatgyűjtést is támogatja.
2026. június 30-án egy chilei hegytetőn, tiszta és sötét ég alatt hivatalosan is elkezdődött a Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programja. A projektben 25 magyar kutató is dolgozik, és szeptemberben Budapest ad otthont a program európai konferenciájának.
A HUN-REN SZTAKI BioAgeAI kutatócsoportja és a Testnevelési Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a fizikai fittség a biológiai öregedéssel és a betegségek kockázatával. A Cell-ben közölt eredmények szerint a jobb állapot kedvezőbb molekuláris profillal jár együtt.
A Vajdaságban a magyar–szerb vegyes házasságokban a családi döntések gyakran történelmi és kulturális kérdéseket is felvetnek. Lendák-Kabók Karolina új kutatása azt vizsgálja, hogyan alakul a nyelv, az identitás és az örökség továbbadása a családokon belül, illetve miként hatnak erre az intézményi és történeti körülmények.
A MATE munkatársai elsőként szaporították kontrollált körülmények között és telepítették vissza sikeresen a botos kölöntét, aminek köszönhetően a faj által lakott patakszakaszok hossza néhány év alatt a kilencszeresére nőtt.
A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.
A BME és a Budapesti Közművek közösen vizsgálják, hogyan lehetne a Paksi Atomerőmű hulladékhőjét a fővárosi távfűtésbe integrálni. Ez a megoldás csökkentené a Duna hőterhelését, mérsékelné a szén-dioxid-kibocsátást és csökkentené Magyarország gázimportfüggőségét. A projekt akár 300 millió köbméter földgázt válthatna ki évente.
Az endometriózissal élő nők kétszer annyit kénytelenek hiányozni a munkából, rosszabb munkaképességről számolnak be, ami évente átlagosan 620 ezer forint közvetett költséget jelent a társadalomnak – állapítja meg az a friss nemzetközi tanulmány, amely a FEMaLe (Finding Endometriosis using Machine Learning) H2020 program és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak együttműködésében készült.
A fogkő nem csupán esztétikai probléma, hanem fontos egészségügyi információkat is rejthet. A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói szerint a fogkőben található kémiai nyomok, különösen a kálium, segíthetnek a 2-es típusú cukorbetegség korai felismerésében. Ez új lehetőségeket nyithat a diagnosztikában és a megelőzésben.
A HUN-REN CSFK kutatócsoportja kvazárok rádiósugárzó plazmanyalábjainak vizsgálatával mérte fel az Univerzum geometriáját, a szögméret–vöröseltolódás klasszikus módszerét újra alkalmazva. Több ezer adat elemzésével kimutatták, hogy a kvazárok szögmérete valóban hordoz kozmológiai információt, bár a módszer még fejlesztésre szorul.
A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.
Az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói meglepő eredményre jutottak: a magyar anyanyelvűek beszéde automatikusan igazodik a hallott ritmushoz. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a szinkronizáció nem csak nyelvi vagy zenei képesség, hanem a munkamemória hatékonyságával is összefügg.
A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.
A Debreceni Egyetem kutatói zöldkémiai eljárással napraforgóolajból fejlesztenek környezetbarát, orvosi műanyagokat. Az új poliuretánok megújuló növényi forrásokból készülnek, és izocianátmentesek, így biztonságosabbak az élő szervezetek számára. Ez áttörést jelenthet a fenntartható műanyagiparban.
Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika molekuláris alapú diagnosztikai eljárással pontosítja a bőrbetegségek diagnózisát és kezelését. A Skin Science Foundation nemzetközi konzorcium részeként a klinika génmintázatok alapján kategorizálja a bőrproblémákat, elősegítve a célzott gyógyszeres terápiát.
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a 3D-ben nyomtatott gerincmodellek jelentősen segíthetik a gerincsebészek munkáját, különösen a bonyolult esetek műtéti tervezésében. A fizikailag is megfogható modellek nemcsak az orvosok, hanem a betegek és hozzátartozóik számára is hasznosak lehetnek a kórkép megértésében.
