A NeurON új tudományos podcastsorozatként az agykutatástól a csillagászatig és a repülés jövőjéig vezet végig a HUN-REN kutatói világán. Az első epizódok már elérhetők, szeptember végéig pedig valamennyi beszélgetés felkerül a különböző platformokra és a HUN-REN honlapjára is.
A hőhullámok és szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény állatok hímként fejlődhetnek, ám ennek hosszú távú következményei eddig kevéssé voltak ismertek. HUN-REN-kutatók erdei békákon vizsgálták az ivarváltás szaporodási és túlélési hatásait, és arra jutottak, hogy a jelenség bár nem akadályozza a szaporodást, a populációk fennmaradását mégis veszélyeztetheti.
Az emberi agy már születéskor érzékeny lehet a ritmus periodikus szerkezetére, a zene ütemének felnőttekre jellemző rugalmas követése azonban hosszú fejlődés eredménye. Háden Gábor, a HUN-REN TK kutatója és Henkjan Honing, az Amszterdami Egyetem professzora több mint húsz év kutatási eredményeit értékelte újra, hogy elválassza a meggyőző bizonyítékokat a korai, ma már árnyalásra szoruló következtetésektől.
Egy, a szervezetben természetes módon jelen lévő epesav (urzodeoxikólsav) segítheti a petefészek-daganat növekedését, terjedését és az áttétek kialakulását – ez derült ki a Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatából. Az eredmény azért is fontos, mert ezzel az anyaggal kapcsolatban az eddigi tanulmányok csak rákellenes hatásokat mutattak ki.
Az ELTE fizikusainak vizsgálata feltárta, milyen fizikai folyamatok korlátozzák a kvantumszenzorok teljesítményét. A kutatók öt mágneses tértartományt azonosítottak a bórvakancia-centrum viselkedésében, és megmutatták, hogy a 180–350 millitesla közötti tartomány különösen kedvező lehet a jövő érzékelői számára.
Egy kínai és magyar kutatókból álló nemzetközi csoport a HD 34282 jelű csillag környezetét vizsgálta az ALMA rádióantenna-rendszer segítségével, több hullámhosszon minden eddiginél részletesebb képet alkotva a korong poranyagának eloszlásáról és tulajdonságairól.
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet.
Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata szerint nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak. A Clinical Child and Family Psychology Review folyóiratban megjelent kutatás arra jutott, hogy az elmúlt mintegy 40 évben inkább a nehézségek jellege változott meg: míg egyes problémák növekedtek, mások épphogy csökkentek.
A tönkölybúza nem csupán egy ősi gabonaféle: genetikai sokfélesége értékes kiindulópont lehet a jövő búzafajtáinak nemesítéséhez is. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete kutatóinak közreműködésével készült új vizsgálat feltérképezte a tönköly és a kenyérbúza rostösszetételének genetikai hátterét, és olyan genetikai jelölőket is azonosított, amelyek segítségével a két gabona megbízhatóan megkülönböztethető egymástól.
Mi történik egy kutya agyában, amikor azt mondjuk neki, „nem”, és ő ellenáll a kísértésnek? Magyar kutatók új eredményei arra utalnak, hogy a kutyák nem automatikusan reagálnak: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
Mi történik, ha egy immunsejt egyszerre két, hagyományosan ellentétes hatású jelzést kap? A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói azt vizsgálták, hogyan reagálnak a makrofágok az IFNγ és az IL-4 citokinek egyidejű jelenlétére.
A Pécsi Tudományegyetemen két oktató, Prof. Dr. Hock Márta és Prof. Dr. Járomi Melinda egyetemi tanári kinevezést kapott. Ők lettek Magyarország első gyógytornász végzettségű professzorai, ami történelmi mérföldkő a hazai fizioterápiás és egészségtudományi képzésben.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításának szándékát a Kormány bejelentette, a törvénymódosítás azonban még készül. A HUN-REN vezetése az MTA augusztus 5-i közleményének 11 pontjára ad választ, és azt állítja, hogy az elvek többsége már ma is érvényesül a hálózat működésében.
1,12 milliárd Ft támogatással indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A győztes projektet egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki a Fizikai és Csillagászati Intézetben.
2021 és 2023 között az Antarktiszon a kelet-antarktiszi jégtömeg-növekedés átmenetileg ellensúlyozta a nyugati veszteségeket. Egy friss Nature-tanulmány szerint a jelenség hátterében a trópusi Csendes-óceán szokatlan felmelegedése és az általa kiváltott légköri folyamatok álltak, amelyek fokozott havazást okoztak.
A HUN-REN kutatói nemzetközi partnerekkel elsőként mutatták meg atomi részletességgel, hogyan kapcsolódik a kariprazin a dopamin D3 receptorhoz. Az eredmények a gyógyszer működését is érthetőbbé teszik, és új, célzottabb pszichiátriai gyógyszerek fejlesztését segíthetik.
A Pécsi Tudományegyetem 2026-os felvételi eljárása kimagasló eredménnyel zárulhat: a pótfelvételin 822-en nyertek felvételt, így az új hallgatók száma az idegennyelvű, szakirányú és doktori képzésekkel együtt meghaladhatja a tízezret. A rektorhelyettes szerint a képzések piaci vonzereje is nőtt.
Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.
A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát képes bemutatni saját sejtjeinek.
A Debreceni Egyetem kutatója, Matta Csaba és szerzőtársai a porcsejtek sokféleségét vizsgálták, és olyan eredményeket összegeztek, amelyek új terápiás irányokat nyithatnak a porckopás kezelésében. A Nature Reviews Rheumatology-ban megjelent áttekintés szerint a betegség sejtes és molekuláris típusa is fontos lehet.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont kutatói új matematikai modellel magyarázzák a kis dózisú sugárzás paradox hatását. A 99 laboratóriumi adatsoron tesztelt Minimum Mutation Load modell szerint a sejtek nemcsak saját károsodásukra, hanem a környezetükből érkező jelekre is reagálnak, ami a mutációk felhalmozódását is befolyásolhatja.
