Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban, derül ki a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetésével írt tanulmányból, amely jelentős előrelépésnek számít a témában. A kutatás segítségével megfejthetjük az ivari szerepek evolúciós rejtélyét.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége. Ugyanakkor a tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén komolyabb algavirágzástól nem kell tartanunk a HUN-REN BLKI kutatói szerint.
Gondolta volna, hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent? A MATE kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig.
Vajon milyen volt a Balaton természetes állapota, és mikor változott meg? Helyreállítható-e még a természetközeli állapot? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az ELTE munkatársai legújabb tanulmányukban, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a tó védelme érdekében.
A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat.
Az ELTE Biológiai Intézet több mint százötven kutyafajta, kilenc macskafajta és egyéb állat koponyáját őrzi. Az értékes gyűjtemény négyszázharmincegy darabját a kutatók nyilvános adatbázisba rendezték, amelyet július 16-án mutattak be a Scientific Data folyóiratban.
Domokos Gábor, a HUN-REN–BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője munkatársaival azonosította a matematikai alakzatok új osztályát, az úgynevezett lágy cellákat. A külföldi tudományos sajtó által már most felkapott magyar felfedezésre alapozva amerikai építészhallgatók megnyerték a világ egyik legrangosabb biodesign versenyének tudományos kategóriáját.
Egér agyszelet-preparátumok segítségével vizsgálta a HUN-REN KOKI kutatócsoportja, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek. A sikerrel azonosított mechanizmusok előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.
Heteken belül kísérleti fázisba lép a HUN-REN FI és a HUN-REN Wigner FK közös projektjében kialakított Mágneses Nulltér Laboratórium. A mágneses tér hatásait a világon ebben a formában egyedülálló módszerrel kizáró labor űrben használható műszerek fejlesztésében, orvosdiagnosztikai innovációkban, de akár az asztronauták felkészítésében is segíthet.
Elsőként bizonyította be a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Birminghami Egyetem (University of Birmingham) kutatása, hogy a csecsemők is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis a kreativitás gyökerei már a babákban is megvannak.
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt. A belvárosban a városi hatások miatt a minimumhőmérsékletek magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.
A HUN-REN ÖK kutatói olyan új modellkiértékelési mérőszámokat fejlesztettek, amelyek segítségével biztosabb kép nyerhető az éghajlatváltozás természetes élővilágra kifejtett várható hatásáról. A kutatást bemutató tanulmány és a hozzá kapcsolódó szoftvercsomag a rangos Ecological Modelling folyóiratban jelent meg.
Etológiai szempontból kutya és gazda függőségen alapuló szociális kapcsolata funkcióját tekintve hasonló az anya és kisgyermeke közötti kapcsolathoz. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legutóbb emberi környezetben intenzíven szocializált malacoknál vizsgálták, vajon náluk is kialakul-e hasonló kötődés.
A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa – ezeket a szavakat használjuk a leggyakrabban, amikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Az ELTE PPK kutatója szerint e kifejezések nem elég hatékonyak, ezért az orvosi nyelvhasználatot javasolja annak érdekében, hogy súlyának megfelelően kezelhessük a problémát.
Magyar és kanadai pszichológusok egy friss kutatásuk során azt találták, hogy azok a gyerekek, akik digitális eszközt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítása érdekében, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák érzelmeiket, ez pedig hosszútávon súlyos viselkedési problémákhoz vezet.
A kizárólag korhadékbontónak vélt kígyógombák – a kutatók szeme előtt – eddig rejtve maradt életmódját tárta fel a Virágh Máté, Nagy László és a Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoport több tagja közreműködésével végzett kutatás, amely nemrég jelent meg a rangos Cell Genomics folyóiratban.
A magyar és japán kutatók friss felfedezése – amelyet a rangos Science Signaling tudományos folyóirat a címlaptémájának választott – abban segít, hogy a forradalmian új, jelátvitel-szelektív gyógyszerek célzottabban hassanak, így szélesebb körben is felhasználhatók legyenek.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet szakemberei a központi idegrendszeri gliasejtek osztódását tanulmányozva egy olyan új molekuláris mechanizmust tártak fel, amelynek szerepe lehet emberi gliómadaganatok kialakulásában.
A vadmacska és házi macska kereszteződéséből születő cicák kinézetre nagyon változatosak lehetnek, a viselkedésükről mégis keveset tudunk. Magyar szakemberek azt kutatják, mennyire elterjedtek a vadmacska tulajdonságok a magyarországi házi macska populációban.
A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében – derül ki a Semmelweis Egyetem Diabetes Research and Clinical Practice nevű szaklapban publikált friss kutatásából. A szakemberek ezért a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák.