Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói majmok agyi tevékenységét vizsgálva feltárták, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet. Az amigdala és a hippokampusz együttműködése segíti a társas rang felismerését és a tekintet irányítását, alapvető szerepet játszva a társas viselkedésben.
A Debreceni Egyetem kutatócsoportja új tömegspektrometriás eljárást fejlesztett ki, amely jelentősen lerövidíti és olcsóbbá teszi a fehérjék elemzését a gyógyszeriparban. Az innovatív módszer a kapilláris áramlás dinamikáját használja, így tisztítás nélkül is pontos eredményt ad, ami forradalmasíthatja a fehérjekutatást.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Óbudai Egyetem stratégiai megállapodást kötött mesterséges intelligencia alapú kutatásfejlesztésről. A konzorcium célja egy MI-alapú kutatástámogató platform létrehozása, amely automatizálja és felgyorsítja a tudományos munkát, növelve a hazai kutatások hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét.
Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit 130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz. A gyűjtemény jelentősége a ritka késő kréta időszaki szárazföldi csigák miatt kiemelkedő.
A James Webb Űrtávcső segítségével a HUN-REN CSFK kutatócsoportja egy ikercsillag körüli bolygóképző korongban korábban soha nem látott változásokat fedezett fel. A DQ Tauri rendszer két fiatal csillaga körüli korong dinamikusan változik, pulzál és folyamatosan módosítja szerkezetét, ami új megértést hoz a bolygóképződésről.
Szöllősi Gergely és nemzetközi kutatócsoportja új eredményeket publikált a Nature-ben az eukarióta sejt eredetéről. Vizsgálataik szerint az eukarióta sejtek komplex jellemzői egy része már a mitokondrium integrációja előtt kialakulhatott, amely később vált a sejt tartós részévé. Az eukarióta sejtek kialakulása hosszú, több százmillió évig tartó folyamat volt.
Magyar kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve részt vesznek az Európai Űrügynökség Plasma Observatory missziójának előkészítésében. A cél az űridőjárás részletes feltérképezése és a geomágneses viharok kialakulásának jobb megértése.
Az amerikai nyérc szőrmetenyésztés céljából került Európába, majd inváziós terjeszkedésbe kezdett. Magyarországon, különösen a Szigetközben, jelentős állománya alakult ki, ami komoly természetvédelmi kihívást jelent. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásai alapján sürgős cselekvési terv szükséges.
2026. január 15–16-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos hackathont rendez, amely az autonóm AI rendszerek kutatásra gyakorolt hatását vizsgálja. A cél, hogy az agentic AI rendszerek segítségével új kutatási koncepciókat és folyamatokat alakítsanak ki.
Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről származó új koponyalelet alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Az Ajkaceratops nevű, 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszaurusz bizonyítottan a Ceratopsiák csoportjába tartozik, amely eddig főként Ázsiából és Észak-Amerikából volt ismert. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az európai dinoszauruszfauna fejlődését.
Magyar kutatók 99 millió éves, eddig ismeretlen szárazföldi csigafajokat fedeztek fel mianmari borostyánkőben. A kivételesen megőrzött zárványok új adatokat szolgáltatnak a csigák korai evolúciójáról. A két új faj, az Euthema convexispira és az Euthema torokzselenszkyi, a Diplommatinidae családba tartozik.
Erdős László matematikus, az MTA külső tagja megosztva kapta a 2026-os Leroy P. Steele-díjat a valószínűségszámítás területén végzett kiemelkedő munkájáért. A díjat Erdős mellett Benjamin Schlein és Horng-Tzer Yau is elnyerte három jelentős tanulmányukért, amelyek a véletlen mátrixok spektrális tulajdonságait tárgyalják.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Orvosi Bizottsága és a Széchenyi István Egyetem közösen rendezi meg a SPEED 2026 konferenciát január 23–24-én Győrben, amely a kardiológiai és neurológiai betegségek utáni sportba való visszatérést, valamint az okoseszközök és mesterséges intelligencia alkalmazását helyezi fókuszba. A nemzetközi esemény orvosokat, sportszakembereket és érdeklődőket vár.
Kóspál Ágnes, a HUN-REN kutatója közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport először készített részletes térképet egy bolygóképző korong molekuláris rétegeiről. A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe.
Az MTA 2026-ban is meghirdeti Lendület Programját, amely több mint másfél évtizede támogatja a kiemelkedő tudományos kutatócsoportok létrejöttét. A pályázatra 40 év alatti, 2016 és 2022 között PhD-fokozatot szerzett fiatal kutatók jelentkezhetnek, akik még nem részesültek Lendület-támogatásban. A pályázatok beadási határideje 2026. február 27.
A HUN-REN kutatói nemzetközi együttműködésben műholdas megfigyeléseket végeztek a természetes hidrogénhez kapcsolódó „tündérkörök” vizsgálatára. Ezek a növényzeti anomáliák hidrogéngáz-koncentrációt jeleznek, segítve a természetes hidrogén rendszerek jobb megértését és potenciális kiaknázását.
A nem megfelelő szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a magas vérnyomás előfordulására gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a KSH adatbázisában elérhető adatok alapján. Ghanem Amr Sayed, az Egészségtudományi Kar kutatója szerint a következtetések nem csak tudományos, hanem alkalmazható népegészségügyi eredménnyel is jártak.
Szabó Márton és John J. Cawley egy új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel az iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú üledékéből. Az új faj, a Polazzodus mihalyfii, az eddig ismert Coelodusoktól eltérő, és édesvízi környezetben élt. Felfedezése rámutat a korábbi leletek újraértékelésének jelentőségére.
Hogyan hat az űrhajósok asszociatív tanulási képességeire a súlytalanság – erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kezdeményezett vizsgálat, amelybe a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevontak.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
A HUN-REN kutatói ásványtani és geometriai modellezéssel fedezték fel, hogyan működött a százmillió éves ammoniteszek rágószerve, az aptychus. Egy új matematikai modell segítségével magyarázták meg az aptychus különleges mechanikai ellenállóképességét, amely a Bouligand-típusú spirális szerkezetnek köszönhető.
