A városiasodás jelentősen alakítja az élőhelyeket, ami a madarak énekére is hatással van. Egy új tanulmány 65 európai énekesmadár-faj vizsgálatával kimutatta, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran szélesebb frekvenciatartományt használnak, bár a domináns frekvencia változása nem általános. A kutatás hangsúlyozza a további vizsgálatok és madárbarát várostervezés fontosságát.
A klímaváltozás korában az erdők fenntartható művelése kulcsfontosságú a faanyagtermelés, a klímaszabályozás és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő gazdálkodás előnyösebb a hagyományos vágásos módszereknél, különösen a fényigényes tölgyesek természetes felújulásában. Egy új kutatás a lékek méretét és alakját vizsgálta a tölgyek sikeres regenerációja érdekében.
Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii), amely a kínai Jangce vízrendszeréből származik, egyre inkább terjed tavainkban. Ez az inváziós faj rejtetten terjed, ami megnehezíti a korai beavatkozást. A Vízi Ökológiai Intézet nemzetközi kutatása rámutatott, hogy a lakosság alig ismeri ezt a fajta medúzát, ami akadályozza a hatékony védekezést.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A havasi vöröshangyák összetett társadalmi hálózatokat építenek, amelyek kulcsfontosságú erőforrásokra, például táplálékot adó fára szerveződnek. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezek a hálózatok, ha egy fontos vagy kevésbé fontos erőforrás kiesik, és milyen tanulságokat vonhatunk le az önszerveződő rendszerek működéséről.
A mesterséges intelligencia segítségével fénykép vagy hangfelvétel alapján azonosíthatók a betegségeket terjesztő szúnyogfajok, ami új korszakot nyithat a járványmegelőzésben. Kutatók kimutatták, hogy a szúnyogok hangja faj- és egyedspecifikus, és a környezeti tényezők figyelembevétele javíthatja az MI alapú azonosítás pontosságát.
A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
Egy új elmélet szerint az állati és emberi jelzések őszintesége nem a költségeken múlik, hanem a befektetések és nyereségek közötti csereviszonyokon. A kutatók szerint az őszinteség akkor éri meg, ha a megtévesztés hosszú távon költségesebb, így a jelzések az egyed valódi minőségét tükrözik.
Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.
A városiasodás egyre inkább átalakítja a környezetet, csökkentve a természetes élőhelyeket és veszélyeztetve a növény- és állatfajokat. A települési zöldterületek, mint parkok és kertek, menedéket nyújthatnak a beporzó rovaroknak, ha természetközelibb kezelést kapnak. Ezek a kezdeményezések nemcsak a biológiai sokféleséget növelik, hanem javítják a városi életminőséget is.
Szöllősi Gergely és nemzetközi kutatócsoportja új eredményeket publikált a Nature-ben az eukarióta sejt eredetéről. Vizsgálataik szerint az eukarióta sejtek komplex jellemzői egy része már a mitokondrium integrációja előtt kialakulhatott, amely később vált a sejt tartós részévé. Az eukarióta sejtek kialakulása hosszú, több százmillió évig tartó folyamat volt.
Az amerikai nyérc szőrmetenyésztés céljából került Európába, majd inváziós terjeszkedésbe kezdett. Magyarországon, különösen a Szigetközben, jelentős állománya alakult ki, ami komoly természetvédelmi kihívást jelent. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásai alapján sürgős cselekvési terv szükséges.
A látórendszerre jellemző ivari kétalakúság a rovarok körében különösen elterjedt. Így előfordulhat, hogy a két nem képviselői egészen másképp érzékelik a vizuális környezetet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai kutatásuk során egy pataklakó kérészfajt vizsgálva feltárták, hogy a hímek látása több szempontból is szinte csak a párosodást szolgálja.
Világszerte ismert, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál. Egy nemzetközi kutatócsoport 1176 emlős- és madárfaj adatait elemezte, hogy megértse az élettartam-különbségek evolúciós okait. Az eredmények szerint az ivari kromoszómák és a szexuális szelekció is befolyásolja a nemek közti életkilátásokat.
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.
Magyarországon a szabadidős horgászok ökológiai ismeretei kulcsfontosságúak lehetnek az inváziós vízinövények feltérképezésében. Egy friss kutatás 72 horgász bevonásával vizsgálta idegenhonos növények felismerését és hatásait, kiemelve a horgászok szerepét az édesvízi élőhelyek védelmében.
A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.
Az árvaszúnyogok fontos ökológiai szerepet töltenek be a vízi és szárazföldi élőhelyeken, lebontják a szerves anyagokat és táplálékot biztosítanak számos állatfaj számára. Bár tömeges rajzásuk kellemetlenséget okoz, gyérítésük nem indokolt, mivel ökológiai és jogi szempontból is káros következményekkel járhat – áll az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalásában.
A beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Egy új, 28 európai intézmény együttműködésével készült tanulmány szintetizálta a beporzó-barát városi zöldterület-kezelések hatásait, rámutatva ezek pozitív jelentőségére a biodiverzitás megőrzésében.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
