Hazai kutatók kontrollált terepi vizsgálattal mérték fel a földi szúnyoggyérítés hatását. A kezelés átlagosan közel 45 százalékkal csökkentette a szúnyogok számát, de a beporzókat is érintette. A szerzők szerint a jelenlegi gyakorlat ökológiai szempontból átgondolásra szorul.
Pósfai Mihály az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt az MTA legfontosabb feladatairól, az új vezetés céljairól és a kutatóhálózat tervezett reintegrációjáról beszélt. Kiemelte a köztestület aktivizálását, a kutatásfinanszírozás erősítését, a tudománykommunikáció fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatok bővítését.
Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik.
2025 őszén új vírus jelent meg a magyarországi mezei nyúlállományban, amely komoly kihívást jelent a vadgazdálkodásnak és a természetvédelemnek. A Soproni Egyetem az elsők között kezdte meg a vizsgálatot, és országos programot indított a terjedés nyomon követésére.
Az ELTE kutatói a daganatok növekedését szabályozó TORC1 és a zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták. Kimutatták, hogy az ACC enzim gátlása a rákos sejtek anyagcseréjét úgy változtatja meg, hogy a tumor növekedése az inzulinjelzéstől függetlenül is lelassulhat. Az eredmény a Cell Death & Disease folyóiratban jelent meg.
Egy tizenhat intézményt összefogó európai program a visszatérő húgyúti fertőzések és az antibiotikumrezisztencia ellen kínál új megoldást: a fágterápiát és a mikrobiom-helyreállítást vizsgálja. A HUN-REN SZBK kutatói is kulcsszerepet játszanak benne, különösen a fágok és baktériumok kapcsolatának pontos feltérképezésében.
A tartós aszályok és a szélsőséges időjárási helyzetek egyre erősebben alakítják a magyar élőhelyeket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Kiskunságban visszatértek egy korábban vizsgált gyepterületre, ahol néhány év alatt feltűnő változásokat tapasztaltak. Az eredeti mozaikos gyep szárazabbá és nyíltabbá vált.
A MATE Genetika és Biotechnológia Intézet, Genetika és Genomika Tanszék munkatársai minden eddiginél részletesebb vizsgálatnak vetették alá a kalandos előéletű kistigris, Pablo mintáit. A kutatóknak az összehasonlítás alapját képező genetikai adatbázist is maguknak kellett létrehozniuk a pontos eredmény érdekében.
A Semmelweis Egyetem kutatói több száz vizsgálat eredményeit összegezve arra jutottak, hogy a polifenolokban gazdag, növényi alapú étrend támogathatja az egészséges agyi öregedést. A mediterrán és MIND-diéta kiemelt szerepet kaphat, de a szakértők szerint egyetlen élelmiszer sem tekinthető önmagában demenciaellenes csodaszernek.
A vonuló madarak nemcsak saját testükben, hanem a velük élő mikroba közösségekben is hordozzák útjaik nyomait. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói a réti cankó és a sárszalonka mikrobiomját vizsgálták, és jelentős különbségeket találtak a két faj baktériumközösségeiben.
A vadgesztenye rügypikkelyei nemcsak védik a fejlődő hajtásokat, hanem egész életciklusuk során fotoszintetikusan aktívak maradnak. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként készül fel a növény a tavaszi rügyfakadásra, miközben a téli hidegben is megőrzi működőképességét.
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.
A talajban élő gombaközösségek működéséről keveset tudunk, pedig ezek a fajok kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén induló kutatás keresőkutyákkal vizsgálja a föld alatti gombákat, és a természetvédelmi adatgyűjtést is támogatja.
2026. június 30-án egy chilei hegytetőn, tiszta és sötét ég alatt hivatalosan is elkezdődött a Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programja. A projektben 25 magyar kutató is dolgozik, és szeptemberben Budapest ad otthont a program európai konferenciájának.
A HUN-REN SZTAKI BioAgeAI kutatócsoportja és a Testnevelési Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan függ össze a fizikai fittség a biológiai öregedéssel és a betegségek kockázatával. A Cell-ben közölt eredmények szerint a jobb állapot kedvezőbb molekuláris profillal jár együtt.
A Vajdaságban a magyar–szerb vegyes házasságokban a családi döntések gyakran történelmi és kulturális kérdéseket is felvetnek. Lendák-Kabók Karolina új kutatása azt vizsgálja, hogyan alakul a nyelv, az identitás és az örökség továbbadása a családokon belül, illetve miként hatnak erre az intézményi és történeti körülmények.
A MATE munkatársai elsőként szaporították kontrollált körülmények között és telepítették vissza sikeresen a botos kölöntét, aminek köszönhetően a faj által lakott patakszakaszok hossza néhány év alatt a kilencszeresére nőtt.
A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.
A BME és a Budapesti Közművek közösen vizsgálják, hogyan lehetne a Paksi Atomerőmű hulladékhőjét a fővárosi távfűtésbe integrálni. Ez a megoldás csökkentené a Duna hőterhelését, mérsékelné a szén-dioxid-kibocsátást és csökkentené Magyarország gázimportfüggőségét. A projekt akár 300 millió köbméter földgázt válthatna ki évente.
Az endometriózissal élő nők kétszer annyit kénytelenek hiányozni a munkából, rosszabb munkaképességről számolnak be, ami évente átlagosan 620 ezer forint közvetett költséget jelent a társadalomnak – állapítja meg az a friss nemzetközi tanulmány, amely a FEMaLe (Finding Endometriosis using Machine Learning) H2020 program és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak együttműködésében készült.
A fogkő nem csupán esztétikai probléma, hanem fontos egészségügyi információkat is rejthet. A Debreceni Egyetem és a HUN-REN ATOMKI kutatói szerint a fogkőben található kémiai nyomok, különösen a kálium, segíthetnek a 2-es típusú cukorbetegség korai felismerésében. Ez új lehetőségeket nyithat a diagnosztikában és a megelőzésben.
