Sajtóközlemények: Tudomány

A Vajdaságban a magyar–szerb vegyes házasságokban a családi döntések gyakran történelmi és kulturális kérdéseket is felvetnek. Lendák-Kabók Karolina új kutatása azt vizsgálja, hogyan alakul a nyelv, az identitás és az örökség továbbadása a családokon belül, illetve miként hatnak erre az intézményi és történeti körülmények.

A BME és a Budapesti Közművek közösen vizsgálják, hogyan lehetne a Paksi Atomerőmű hulladékhőjét a fővárosi távfűtésbe integrálni. Ez a megoldás csökkentené a Duna hőterhelését, mérsékelné a szén-dioxid-kibocsátást és csökkentené Magyarország gázimportfüggőségét. A projekt akár 300 millió köbméter földgázt válthatna ki évente.

Az endometriózissal élő nők kétszer annyit kénytelenek hiányozni a munkából, rosszabb munkaképességről számolnak be, ami évente átlagosan 620 ezer forint közvetett költséget jelent a társadalomnak – állapítja meg az a friss nemzetközi tanulmány, amely a FEMaLe (Finding Endometriosis using Machine Learning) H2020 program és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak együttműködésében készült.

A HUN-REN CSFK kutatócsoportja kvazárok rádiósugárzó plazmanyalábjainak vizsgálatával mérte fel az Univerzum geometriáját, a szögméret–vöröseltolódás klasszikus módszerét újra alkalmazva. Több ezer adat elemzésével kimutatták, hogy a kvazárok szögmérete valóban hordoz kozmológiai információt, bár a módszer még fejlesztésre szorul.

A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.

Az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói meglepő eredményre jutottak: a magyar anyanyelvűek beszéde automatikusan igazodik a hallott ritmushoz. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a szinkronizáció nem csak nyelvi vagy zenei képesség, hanem a munkamemória hatékonyságával is összefügg.

A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.

A Debreceni Egyetem kutatói fogbélből származó őssejteket módosítottak, hogy azok új csontszövet képződését segíthessék elő. Az eljárás a fogászat és traumatológia területén nyithat új lehetőségeket, bár még kísérleti stádiumban van. A technológia a jövőben pontosabb csontregenerációt tehet lehetővé.

Elindult a HUN-REN ATK Talajtani Intézet új Talaj-Téradat portálja, amely elsőként teszi széles körben hozzáférhetővé a hazai talajtérképeket és digitális téradatokat. A portál célja, hogy a talajtudatosság növelése mellett különböző szakmai területek számára is elérhetővé tegye a részletes talajinformációkat. Az online szolgáltatás révén Magyarország talajtakarója felhasználóbarát módon ismerhető meg.

Az MTA elnöke és a tudományos-technológiai miniszter június 11-én kerekasztalt hívott össze az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről. Az egyeztetésen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vettek részt, hangsúlyozva az egységes kutatóhálózat Akadémián belüli helyét. A továbbiakban törvénycsomag előkészítése várható.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA 32 helyett 48 csapat részvételével rendezik meg a tornát, ami jelentős változásokat hoz a csoportkörös mérkőzésekben. Két magyar kutató matematikai modellel vizsgálta, hogyan hatnak a szabálymódosítások a taktikára és az ösztönzőkre, különösen az utolsó fordulóban.