Szegedi kutatók MALVINA nevű, gépi tanuláson alapuló módszere sejtről sejtre elemzi, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és miként változik viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek hatására. A technológia segítheti a veszélyes törzsek és a hatékonyabb kezelések azonosítását.
A magas sókoncentráció jelentős környezeti stresszt jelent a növények számára, és komoly mezőgazdasági problémát okoz. Az ELTE és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont kutatói az Mv Béres búzafajtán vizsgálták a rövid idejű sóstressz hatásait, többféle fejlődési állapotú növényi szöveten.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont MACSKAPRÉDA Projektje azt vizsgálja, milyen vadon élő állatokat ejtenek el, sebesítenek meg vagy hoznak haza a házimacskák. A lakosság fényképes megfigyelései segíthetnek feltárni a környék élővilágát, és tudományosan értékelhető információvá válhatnak.
A nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők próbálnak a legtöbbféleképpen védekezni a hőség ellen. Egy országos, 1496 fős felmérés szerint a nyári komfort nemcsak azon múlik, mit tesznek a lakók, hanem azon is, mennyire árnyékolható, átszellőztethető és hűthető maga az épület.
A Pécsi Tudományegyetem és a Studyportals közös szervezésében október 8–9-én Pécsett rendezik meg a Western Balkans Forum on Higher Education and Innovation nemzetközi fórumot. A program a nyugat-balkáni felsőoktatás jövőjét, az európai integrációt, az innovációt és a nemzetköziesítést állítja középpontba.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére. A publikáció az organoidok és assembloidok fejlődését, valamint az AI-alapú, standardizált kiértékelés szerepét állítja középpontba, amely gyorsíthatja a kutatást és csökkentheti a költségeket.
Magyar kutatók közreműködésével a James Webb-űrtávcsővel vizsgálták az extrém törmelékkorongokat, vagyis azokat a rendszereket, ahol hatalmas égitestek ütközései forró port hoznak létre. A kutatás segít megérteni a bolygók kialakulását, fejlődését és a saját Naprendszerünk korai történetét is.
A Semmelweis Egyetem kutatói 300 pszichiátriai fekvőbeteg bevonásával vizsgálták, milyen kapcsolat van a gyermekkori traumák és a felnőttkori öngyilkossági kockázat között. A European Journal of Psychotraumatology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az érzelmi és fizikai elhanyagolásnak is fontos szerepe lehet az ismételt öngyilkossági kísérletek hátterében.
Egy új, egereken végzett vizsgálat szerint a várandósság alatt beadott COVID-19- vagy influenza elleni védőoltás nem idézi elő azokat az idegrendszeri elváltozásokat, amelyeket egy fertőzés kiválthat az utódban. A kutatók szerint a vakcinák hatása jóval enyhébb volt, mint a fertőzést utánzó kezelésé, és az eltérések átmenetinek bizonyultak.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói új tanulmányukban a vadon élő állatok kórokozóinak nem invazív vizsgálati lehetőségeit tekintették át. A környezeti DNS, a vérszívó ízeltlábúak, a kameracsapdák, a lakossági megfigyelések és a mesterséges intelligencia együtt új távlatokat nyit.
Az ATK kutatói olyan, egymásra épülő fejlesztési programot vázolnak fel a szőlő aranyszínű sárgasága ellen, amely gyorsabb diagnosztikát, pontosabb terjedéskövetést és célzottabb védekezési döntéseket tehet lehetővé. A javaslat a fertőzés szűrésétől a kabócák viselkedésének vizsgálatáig több ponton avatkozna be.
A kórházi fertőzések nyilvános adatközlése új szakaszt nyitott a hazai népegészségügyben. Ferenci Tamás és Surján György közös módszertana segít az intézményi adatok értelmezésében, a kockázatkiigazításban és abban, hogy a nyers számok ne vezessenek félre.
A Debreceni Egyetemen kutatói, gazdálkodói, vállalkozói és intézményi szereplők olyan országos hálózat létrehozásáról állapodtak meg, amely a szárazgazdálkodási és klímaadaptációs megoldásokat fejleszti. A cél, hogy a kutatási eredmények, üzemi tapasztalatok és új technológiák valós körülmények között is hasznosuljanak.
HUN-REN-kutatók és német kollégáik szerint az idegsejtek közötti jelátvitel erejét nemcsak a szinapszisok száma, hanem a készenléti állapotba került vezikulák aránya is meghatározza. A Munc13-1 fehérje fokozása a hippokampuszban erősebb kommunikációt eredményezett.
Szeptember közepén indult el hazánkban a róka- és aranysakálállomány parazitológiai monitoringprogramja. A Nébih, az OMVK és több egyetem együttműködésében zajló vizsgálatok célja az emberre is veszélyt jelentő Echinococcus multilocularis és Trichinella fajok hazai előfordulásának nyomonkövetése.
Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk. Ez pedig arra utal, hogy a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül az ember különleges nyelvi képességeinek a következménye: a beszéd rendszeres hallgatása maga is megváltoztathatja az agy működését, még egy embertől evolúciósan távoli emlősfajban is.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói egéragyban azonosítottak egy idegpályát, amely összekapcsolja az emlékek felidézését a félelemérzettel. Az eredmények szerint ez a rendszer nem magát az emléket tárolja, hanem azt segíti, hogy a hozzá társult negatív érzelem is újra aktiválódjon, ami a szorongás és a depresszió megértésében is fontos lehet.
A génszerkesztés új korszakot hozhat a növénynemesítésben: célzottabb, gyorsabb és pontosabb megoldásokat kínál a klímaváltozás, a betegségek és a növényvédőszer-használat csökkentése terén. A HUN-REN kutatói szerint az NGT-1 technológia természetazonos, és nagyban különbözik a klasszikus GMO-technológiától.
Budapesten szeptember 24–25-én rendezik meg a Molecular Frontiers Symposiumot, amelyre Nobel-díjas tudósok és a molekuláris tudomány világhírű kutatói érkeznek. A program az élet eredetétől az antibiotikum-rezisztenciáig sokféle tudományos kérdést érint, a fiatal kutatók számára pedig személyes találkozási lehetőséget is kínál.
Miközben a klímaváltozás miatt rohamtempóban apadnak a vízkészleteink, naponta tízliterszámra pocsékoljuk a tiszta ivóvizet a zuhanyzóban és a mosógépben. A Debreceni Egyetem kutatói szerint a tisztálkodásból származó úgynevezett szürkevíz kis ráfordítással újrahasznosítható, kiváltva a lakossági vízhasználat több mint felét.
Roska Botond, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja, a bázeli IOB alapító igazgatója és José-Alain Sahel francia–amerikai szemész-kutató kapta a 2026-os António Champalimaud Vision Awardot. Az egymillió euróval járó nemzetközi elismeréssel több mint két évtizedes, a vakság megelőzését és egyes formáinak kezelését alapvetően új irányokba terelő kutatómunkájukat ismerték el.
