Az Alföld közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhelyének helyreállítása javíthatná a vízháztartást, mérsékelhetné az aszálykárokat, és növelhetné a kukoricahozamokat. A kutatók szerint a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának kulcsa a klímaváltozás miatt.
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint a depresszió, alvászavar, elhízás és dohányzás nemcsak következményei, hanem okozói is lehetnek a nehezen kezelhető sokízületi gyulladásnak. Egy új modell segítségével időben felismerhetők és kezelhetők a panaszok valódi okai, így javítva a betegek állapotát.
Nem csupán a víz sótartalma, hanem az oldott ionok összetétele is meghatározza a tavak baktériumközösségeit. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi kutatása 130 tó 375 mintáját vizsgálta, kimutatva, hogy az ionok típusa erősebben befolyásolja a mikrovilágot, mint a só mennyisége. Ez segíti a tavak ökológiai működésének és a környezeti változásokra adott válaszok jobb megértését.
Az AI Symposium 2026 nyitónapján Marc Pollefeys professzor bemutatta a gépi látás új korszakát, ahol a mesterséges intelligencia a digitális térből a fizikai valóságba lép.
A városiasodás jelentősen alakítja az élőhelyeket, ami a madarak énekére is hatással van. Egy új tanulmány 65 európai énekesmadár-faj vizsgálatával kimutatta, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran szélesebb frekvenciatartományt használnak, bár a domináns frekvencia változása nem általános. A kutatás hangsúlyozza a további vizsgálatok és madárbarát várostervezés fontosságát.
Egészségesen született a Semmelweis Egyetemen egy kisfiú, akinek az embrióját mesterséges megtermékenyítéssel és preimplantációs genetikai vizsgálattal szűrték meg az SMA betegség kizárására. Ez az első hazai eset, amikor állami keretek között alkalmazták ezt a korszerű diagnosztikai módszert, amely súlyos genetikai betegségek kiszűrésére szolgál.
A génátírás és a DNS-t javító mechanizmusok összehangolásában kulcsszerepet játszó folyamatot térképeztek föl nemzetközi együttműködésben szegedi kutatók, eredményeikkel hozzájárulhatnak új rákterápiás stratégiák fejlesztéséhez.
A klímaváltozás korában az erdők fenntartható művelése kulcsfontosságú a faanyagtermelés, a klímaszabályozás és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő gazdálkodás előnyösebb a hagyományos vágásos módszereknél, különösen a fényigényes tölgyesek természetes felújulásában. Egy új kutatás a lékek méretét és alakját vizsgálta a tölgyek sikeres regenerációja érdekében.
Az AI Symposium 2026 május 21–22-én Budapesten kerül megrendezésre, ahol a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói és ipari szereplői találkoznak. A konferencia fókuszában az agentic AI áll, amely az AI rendszerek komplex környezetben való érzékelését és döntéshozatalát vizsgálja. A rendezvény ingyenes.
Dénes Ádám és Miao Jing kutatócsoportjai feltárták, hogyan szabályozza az agy az akut sérülésekre adott válaszreakciók erősségét és kiterjedését. Új generációs bioszenzorokkal és valós idejű képalkotással vizsgálták az ATP szerepét a neuroimmun mechanizmusokban, megértve az agy helyi védekező válaszát sérülés esetén.
A legújabb IPCC-jelentés megerősíti a klímaváltozás súlyosbodását: a globális felmelegedés gyorsult, az energiatöbblet rekordközeli, az üvegházgázok koncentrációja nőtt. Bár a csapadék változása bonyolultabb, a másfél fokos cél elérése egyre kevésbé valószínű.
A virtuális valóság (VR) használata a műtét utáni első időszakban alacsonyabb fájdalommal társult serdülőknél – derül ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából. A Journal of Pediatric Surgery-ben megjelent tanulmány szerint a VR ugyanakkor nem csökkentette a műtét előtti szorongást, de szerepe lehet az operációt követő panaszok enyhítésében.
A BME kutatói felfedezték, hogy a lágy cellák geometriája kulcsfontosságú az élő és élettelen mikroszerkezetek modellezésében. Az új tanulmány a Royal Society folyóiratban mutatja be, hogyan kapcsolódnak a lágy cellák a természet és anyagi mikroszerkezetek legfontosabb geometriai modelljeihez.
Változékony és viharos időben sokkal több embert kell sürgősségi ellátásban részesíteni stroke, agyvérzés és hasonló esetek miatt – derül ki egy új hazai kutatásból. Ezeket a napokat jellemzően sok csapadék, erős szél és változékony időjárási mintázatok jellemzik.
A szúnyogok elleni védekezés nem csupán kényelmi kérdés, hanem ökológiai, közegészségügyi és társadalmi ügy is. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa integrált, adatvezérelt és környezetkímélő megoldásokat kínál, amelyek a hagyományos permetezésnél hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága átfogó ajánláscsomagot adott ki Magyarország fenntarthatósági helyzetéről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság és gazdasági stabilitás alapja.
Sikeresen lezárult az EIG Concert-Japan „FerroFluid” projekt. A hároméves kutatás olyan új anyagokat vizsgált, amelyek egyszerre viselkednek folyadékként és ferroelektromos kristályként. A japán, cseh, lengyel és magyar kutatócsoportok részvételével megvalósuló projektet magyar részről Salamon Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezette.
Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját.
Hazánkban először alkalmaztak terápiás céllal anyatejet orrjáraton keresztül agykárosodott újszülötteknél a Semmelweis Egyetemen. A módszer célja az oxigénhiány miatti agykárosodás következményeinek enyhítése, és biztonságos otthoni használata is lehetséges. A kutatás eredményeit a Nature Pediatric Research közölte.
A Budapesti Corvinus Egyetem a Kínai Hongkongi Egyetemmel közösen indít nemzetközi kutatási projektet a mesterséges intelligencia megbízhatóságának növelésére. A Hu-rizont program által támogatott kezdeményezés célja stabil, átlátható és megbízható MI-architektúrák fejlesztése a valós alkalmazásokhoz.
Egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány, amely az EBCC hálózatán keresztül gyűjtött adatokat használta fel, értékes új eszközt kínál: képessé váltunk rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképek előállítására, amelyek szemléltetik a mezei madarak előfordulási valószínűségének változásait Európa-szerte.
