Melyek a legismertebb, immár megcáfolt mítoszok az 1526. évi mohácsi csatával kapcsolatban? Mik a legújabb kutatási eredmények, és milyen személyes történetek rajzolódtak ki a csata egyes résztvevőiről a kutatások nyomán? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket fejti ki az mta.hu-nak írott cikkében Varga Szabolcs történész.
Sajtóközlemények: Tudomány
Kvantummemóriák alapjait teremtheti meg egy atomi méretű rácshiba a kétdimenziós bór-nitridben. A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.
A Pécsi Tudományegyetem a közelmúltban elnyerte az Európai Bizottság által odaítélt „HR Excellence in Research Award” kitüntetést, amely a kutatói életpályák fejlesztése, a magas színvonalú kutatási környezet és a kutatói közösség támogatása iránti hosszú távú intézményi elkötelezettséget ismeri el.
A Debreceni Egyetem kutatói a szürkevíz fiziko-kémiai tisztítását vizsgálták, és eredményeiket a Results in Engineering folyóiratban közölték. A kutatás a vízhiány kezelésére kínálhat alternatívát, és egy továbbfejlesztett koagulációs-szűrési eljárás hatékonyságát is igazolta. A munkát publikációs díjjal ismerték el.
Több mint ezer állatfaj adatain alapuló kutatás szerint az állatkerti hüllők, madarak és emlősök felnőttkori ivararánya összefügg az ivarmeghatározás rendszerével. A vizsgálat arra utal, hogy a genetikai és élettani tényezők fogságban is nyomot hagynak az egyedek nemi arányán.
Az Egyesült Államokban, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének legújabb, a Science folyóiratban megjelent eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja is közreműködött.
A szőlő aranyszínű sárgasága gyorsan terjed Magyarországon, és már a hazai borvidékek nagy részét elérte. A kutatók szerint a betegség nem gyógyítható, de gyorsabb diagnosztikával, pontosabb monitoringgal és célzott védekezéssel lassítható a terjedése. Három intézmény közös programja gyakorlati megoldásokat javasol.
A BME Építőmérnöki Karán készültek el a Paksi Atomerőmű fenékküszöbéhez kapcsolódó hatásvizsgálatok. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője, Baranya Sándor szerint a kivitelezés üteme rendkívül szoros, ezért a tervezés és az elemzések párhuzamosan zajlottak. A tanszék szakmai munkája a hajózhatóságot és a mederváltozásokat is vizsgálta.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet – mondta Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, egyben a Szúnyogmonitor program szakmai vezetője.
Két ezüstérmet szereztek a magyar középiskolások a Kazasztánban megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A 2026-os IOAI-t Asztanában rendezték meg, ahol 440 diák mérkőzött meg egymással, és a feladatok az AI sokszínűségét és komplexitását mutatták be.
A nukleáris biztonság alapvető követelménye, hogy a paksi atomerőműben a négy blokk, valamint a pihentető medencékben tárolt kiégett fűtőelemek folyamatos hűtése minden körülmények között biztosított legyen – áll a Dr. Pázmándi Tamás által jegyzett közleményben.
A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.
Magyar, japán és ománi kutatók müonokkal vizsgálták először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát. A méréshez magyar fejlesztésű detektort használtak Ománban, és 3,5 méteres felbontású sűrűségtérképet készítettek a Szamail-ofiolit egy részéről. Az eredmények szerint a Moho sokkal összetettebb, mint korábban gondolták.
Az ELTE TTK és a HUN-REN ATK kutatói elsőként mutatták ki a kórokozók elleni viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben. A kutatás természetvédelmi szempontból is jelentős, hiszen hozzájárulhat a veszélyeztetett kétéltűek védelméhez.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
Az OpenAI Astra modellje tíz új matematikai eredményt ért el, köztük egy nem szofikus csoport megkonstruálását. A bejelentett bizonyítások között olyan eredmény is van, amely Kun Gábor, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójának korábbi munkájára épül.
A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.
A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?
Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.