A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
A Pécsi Tudományegyetem virológusai Nemzetközi Jubileumi Konferencia és Fotókiállítás keretében mutatják be az elmúlt öt év legfontosabb tudományos és technológiai eredményeit. Az esemény 2026. február 9-én és 10-én kerül megrendezésre, áttekintve a pandémia által kiemelt figyelmet kapott virológia fejlődését.
Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.
A BME és az University of Illinois kutatói közösen vizsgálták a Dunán és a Mississippin épített sarkantyúk hatásait az árvizekre. Az 1993-as közép-nyugati árvizet követően felmerült, hogy a folyószabályozási műtárgyak befolyásolhatják az árvizek súlyosságát. A kutatás kimutatta, hogy a meder anyaga jelentősen meghatározza a sarkantyúk hosszú távú hatását.
2026. február 10-én debütál a Space Summit 2026, amely új fejezetet nyit a magyar űrkutatásban. A konferencia a HUN-REN Űrkutatási Program jövőjét formálja, nemzetközi szakemberek részvételével. Célja a hazai űripari és kutatási ökoszisztéma erősítése, valamint a nemzetközi együttműködések előmozdítása.
Az Európai Bizottság illetékes szerve lehetővé tette: a HUN-REN kutatási intézményei megkezdhetik a szükséges adminisztratív folyamatokat és ezzel az uniós pályázati részvételük folyamatos lesz.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara új, angol nyelvű mesterszakot indít Jog, politika, gazdaság néven a 2026/2027-es tanév őszi szemeszterétől. A 4 féléves képzés célja, hogy a hallgatók átlássák a jog, politika és gazdaság összefüggéseit, és elemzői, döntéshozatali készségeket szerezzenek a vállalati, nonprofit és közszférában való hatékony működéshez.
A Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központja a 3D-nyomtatás segítségével gyorsan és költséghatékonyan készít egyéni védőeszközöket. A napokban Ázsiából érkező friss hírek a Nipah-vírus kapcsán sajnos aktuálisabbá teszik az erről készített videót, mint azt a film készítése közben sejteni lehetett.
A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és a globális felmelegedés gyorsabban zajlik, mint a korábbi modellek előrejelezték. A légköri aeroszol-részecskék csökkenése, amelyek eddig hűtőhatást gyakoroltak, felgyorsítja a felmelegedést, veszélyeztetve a klímacélok elérését.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatná a bírói munkát büntetőügyekben, különösen az embercsempészés területén. A cél egy átláthatóbb és igazságosabb büntetéskiszabási rendszer kialakítása, amely 2027-re válhat gyakorlati eszközzé a bíróságokon.
Friss kutatás bizonyítja, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer kulcsszerepet játszik a Balaton vízminőségének megőrzésében, különösen a gyógyszerhatóanyagok eltávolításában. A tanulmány 41 gyógyszerhatóanyagot azonosított, melyek közül több jelentős tér- és időbeli változékonyságot mutat.
A SPEED 2026 konferencia a sportegészségügy, sporttudomány és digitalizáció legújabb eredményeit mutatta be Győrben, az MLSZ és a Széchenyi István Egyetem szervezésében. A fórum a biztonságos sportolás, rehabilitáció és megelőzés kérdéseire fókuszált, bemutatva az UEFA életmentő kezdeményezését is.
A pécsi Klinikai Központban végezték el az első hazai keresztdonációs vesetranszplantációkat, ami új mérföldkő a magyar szervátültetésben. Az élődonoros vesecsereprogram keretében két hölgy kapott új vesét, donoruk pedig a másik pár férfi tagja volt. Ez a módszer azoknak segít, akiknek élő donoruk van, de közvetlen átültetés nem lehetséges.
Egy új elmélet szerint az állati és emberi jelzések őszintesége nem a költségeken múlik, hanem a befektetések és nyereségek közötti csereviszonyokon. A kutatók szerint az őszinteség akkor éri meg, ha a megtévesztés hosszú távon költségesebb, így a jelzések az egyed valódi minőségét tükrözik.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de jelenleg csak 22 százalék áll természetvédelmi oltalom alatt. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg, és a megoldás kulcsa a közösségi tudomány, ahol önkéntesek telefonos megfigyelésekkel segíthetik a természetvédelem adatalapú fejlesztését.
Folyamatban vannak az egyeztetések a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Európai Bizottság között, hogy a hazai kutatóintézetek uniós pályázati részvétele jogfolytonosan biztosított legyen az intézményrendszer jogi megújulása után is. A HUN-REN 2025. október 27-től új jogi keretek között működik, kutatási intézményei önálló jogi személyekként folytatják tevékenységüket.
A Soproni Egyetem kutatói forradalmi módszert fejlesztettek ki az erdők megóvására, amely a geoinformatika és bioinformatika ötvözésén alapul. Műholdas és DNS-vizsgálatok segítségével pontosan feltérképezik a beteg erdőfoltokat, és molekuláris szinten keresik a gyógyírt, így új, ellenálló erdőtípusokat hozhatnak létre.
Egy nemzetközi kutatócsoport az ALMA antennarendszer segítségével 24 fiatal bolygórendszer törmelékkorongját vizsgálta, feltárva azok kaotikus fejlődését. Az ARKS program részletes képei új betekintést nyújtanak a bolygórendszerek tinédzserkori átrendeződéseibe és a Naprendszer korai történetébe.
Az „Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése mitokondriális betegségekre”című projekt középpontjában a humán sejt energia-termelésért felelős egységének, a mitokondriumnak a kutatása, működésének feltárása állt.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi projektben dolgoznak egy forradalmi kvantumprocesszoron, amely szobahőmérsékleten és hordozható formában működhet. A MAESTRO projekt gyémántban létrehozott kvantumbitekre alapozva fejleszt stabil, iparilag skálázható kvantumeszközöket.
Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.
