Két ezüstérmet szereztek a magyar középiskolások a Kazasztánban megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A 2026-os IOAI-t Asztanában rendezték meg, ahol 440 diák mérkőzött meg egymással, és a feladatok az AI sokszínűségét és komplexitását mutatták be.
Sajtóközlemények: Tudomány
A nukleáris biztonság alapvető követelménye, hogy a paksi atomerőműben a négy blokk, valamint a pihentető medencékben tárolt kiégett fűtőelemek folyamatos hűtése minden körülmények között biztosított legyen – áll a Dr. Pázmándi Tamás által jegyzett közleményben.
A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.
Magyar, japán és ománi kutatók müonokkal vizsgálták először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát. A méréshez magyar fejlesztésű detektort használtak Ománban, és 3,5 méteres felbontású sűrűségtérképet készítettek a Szamail-ofiolit egy részéről. Az eredmények szerint a Moho sokkal összetettebb, mint korábban gondolták.
Az ELTE TTK és a HUN-REN ATK kutatói elsőként mutatták ki a kórokozók elleni viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben. A kutatás természetvédelmi szempontból is jelentős, hiszen hozzájárulhat a veszélyeztetett kétéltűek védelméhez.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
Az OpenAI Astra modellje tíz új matematikai eredményt ért el, köztük egy nem szofikus csoport megkonstruálását. A bejelentett bizonyítások között olyan eredmény is van, amely Kun Gábor, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójának korábbi munkájára épül.
A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.
A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?
Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.
A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet a Yale Egyetemmel és a lipcsei Max Planck Matematikai Kutatóintézettel közös Max Planck Központot hoz létre. A 2027 januárjában induló együttműködés a diszkrét és folytonos matematikai struktúrák, valamint az adattudomány kutatására épül, és fiatal kutatók támogatását is szolgálja.
Az ELTE etológusainak kísérlete szerint egy önállóan működő felszolgáló robot a rendezvényeken nagyobb kíváncsiságot keltett, mint egy emberi felszolgáló. A kutatás azt is kimutatta, hogy a látogatók gyakrabban figyeltek fel rá, gyorsabban fogyott el a tálcájáról az édesség, és a jelenléte a társas viselkedésre is hathat.
A MOCA projektben magyar kutatók olyan berendezést építettek, amely a mikrohullámú és az optikai jelek közötti átalakítás működőképességét igazolja. A hideg atomokra épülő megoldás fontos lépés lehet a kvantumszámítógépek és a kvantumhálózatok összekapcsolásában, és a Wignerben elért eredmények már most mérföldkőnek számítanak.
Hazai kutatók kontrollált terepi vizsgálattal mérték fel a földi szúnyoggyérítés hatását. A kezelés átlagosan közel 45 százalékkal csökkentette a szúnyogok számát, de a beporzókat is érintette. A szerzők szerint a jelenlegi gyakorlat ökológiai szempontból átgondolásra szorul.
Pósfai Mihály az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt az MTA legfontosabb feladatairól, az új vezetés céljairól és a kutatóhálózat tervezett reintegrációjáról beszélt. Kiemelte a köztestület aktivizálását, a kutatásfinanszírozás erősítését, a tudománykommunikáció fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatok bővítését.
Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik.
2025 őszén új vírus jelent meg a magyarországi mezei nyúlállományban, amely komoly kihívást jelent a vadgazdálkodásnak és a természetvédelemnek. A Soproni Egyetem az elsők között kezdte meg a vizsgálatot, és országos programot indított a terjedés nyomon követésére.
Az ELTE kutatói a daganatok növekedését szabályozó TORC1 és a zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták. Kimutatták, hogy az ACC enzim gátlása a rákos sejtek anyagcseréjét úgy változtatja meg, hogy a tumor növekedése az inzulinjelzéstől függetlenül is lelassulhat. Az eredmény a Cell Death & Disease folyóiratban jelent meg.