Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.
A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát képes bemutatni saját sejtjeinek.
A Debreceni Egyetem kutatója, Matta Csaba és szerzőtársai a porcsejtek sokféleségét vizsgálták, és olyan eredményeket összegeztek, amelyek új terápiás irányokat nyithatnak a porckopás kezelésében. A Nature Reviews Rheumatology-ban megjelent áttekintés szerint a betegség sejtes és molekuláris típusa is fontos lehet.
A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont kutatói új matematikai modellel magyarázzák a kis dózisú sugárzás paradox hatását. A 99 laboratóriumi adatsoron tesztelt Minimum Mutation Load modell szerint a sejtek nemcsak saját károsodásukra, hanem a környezetükből érkező jelekre is reagálnak, ami a mutációk felhalmozódását is befolyásolhatja.
Melyek a legismertebb, immár megcáfolt mítoszok az 1526. évi mohácsi csatával kapcsolatban? Mik a legújabb kutatási eredmények, és milyen személyes történetek rajzolódtak ki a csata egyes résztvevőiről a kutatások nyomán? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket fejti ki az mta.hu-nak írott cikkében Varga Szabolcs történész.
Kvantummemóriák alapjait teremtheti meg egy atomi méretű rácshiba a kétdimenziós bór-nitridben. A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.
A Pécsi Tudományegyetem a közelmúltban elnyerte az Európai Bizottság által odaítélt „HR Excellence in Research Award” kitüntetést, amely a kutatói életpályák fejlesztése, a magas színvonalú kutatási környezet és a kutatói közösség támogatása iránti hosszú távú intézményi elkötelezettséget ismeri el.
A Debreceni Egyetem kutatói a szürkevíz fiziko-kémiai tisztítását vizsgálták, és eredményeiket a Results in Engineering folyóiratban közölték. A kutatás a vízhiány kezelésére kínálhat alternatívát, és egy továbbfejlesztett koagulációs-szűrési eljárás hatékonyságát is igazolta. A munkát publikációs díjjal ismerték el.
Több mint ezer állatfaj adatain alapuló kutatás szerint az állatkerti hüllők, madarak és emlősök felnőttkori ivararánya összefügg az ivarmeghatározás rendszerével. A vizsgálat arra utal, hogy a genetikai és élettani tényezők fogságban is nyomot hagynak az egyedek nemi arányán.
Az Egyesült Államokban, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének legújabb, a Science folyóiratban megjelent eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja is közreműködött.
A szőlő aranyszínű sárgasága gyorsan terjed Magyarországon, és már a hazai borvidékek nagy részét elérte. A kutatók szerint a betegség nem gyógyítható, de gyorsabb diagnosztikával, pontosabb monitoringgal és célzott védekezéssel lassítható a terjedése. Három intézmény közös programja gyakorlati megoldásokat javasol.
A BME Építőmérnöki Karán készültek el a Paksi Atomerőmű fenékküszöbéhez kapcsolódó hatásvizsgálatok. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője, Baranya Sándor szerint a kivitelezés üteme rendkívül szoros, ezért a tervezés és az elemzések párhuzamosan zajlottak. A tanszék szakmai munkája a hajózhatóságot és a mederváltozásokat is vizsgálta.
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet – mondta Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, egyben a Szúnyogmonitor program szakmai vezetője.
Két ezüstérmet szereztek a magyar középiskolások a Kazasztánban megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A 2026-os IOAI-t Asztanában rendezték meg, ahol 440 diák mérkőzött meg egymással, és a feladatok az AI sokszínűségét és komplexitását mutatták be.
A nukleáris biztonság alapvető követelménye, hogy a paksi atomerőműben a négy blokk, valamint a pihentető medencékben tárolt kiégett fűtőelemek folyamatos hűtése minden körülmények között biztosított legyen – áll a Dr. Pázmándi Tamás által jegyzett közleményben.
A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.
Magyar, japán és ománi kutatók müonokkal vizsgálták először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát. A méréshez magyar fejlesztésű detektort használtak Ománban, és 3,5 méteres felbontású sűrűségtérképet készítettek a Szamail-ofiolit egy részéről. Az eredmények szerint a Moho sokkal összetettebb, mint korábban gondolták.
Az ELTE TTK és a HUN-REN ATK kutatói elsőként mutatták ki a kórokozók elleni viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben. A kutatás természetvédelmi szempontból is jelentős, hiszen hozzájárulhat a veszélyeztetett kétéltűek védelméhez.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
Az OpenAI Astra modellje tíz új matematikai eredményt ért el, köztük egy nem szofikus csoport megkonstruálását. A bejelentett bizonyítások között olyan eredmény is van, amely Kun Gábor, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójának korábbi munkájára épül.
A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.
