Az Óbudai Egyetem EKIK kutatói matematikai modellekkel és algoritmusokkal optimalizálták a kemoterápia adagolását, hogy személyre szabottan kezeljék az agresszív emlőrákot. Az új módszerrel hosszabb túlélést és kevesebb gyógyszerrezisztenciát értek el, miközben a kezelések kevésbé terhelik a szervezetet.
Sajtóközlemények: Tudomány
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
2026-ban a Soproni Egyetem nemzetközi tudományos központként szolgál, számos konferenciának és szimpóziumnak ad otthont. A rendezvények fókuszában a fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, faipar és pedagógia állnak, melyek elősegítik a szakmai együttműködést és a hallgatók bevonását a tudományos életbe.
A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de eltérő mértékben. Egy kutatás szerint hangszeres tapasztalat nélkül a biológiai érés dominál az összetett kézmozgásokban, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama a meghatározó tényező.
Az immunterápiák forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, de nem minden beteg reagál rájuk egyformán. Egy új nemzetközi kutatás szerint nemcsak a daganatok mutációinak mennyisége, hanem minősége is meghatározza az immunterápiás válasz hatékonyságát. A daganatok bizonyos mutációi „láthatatlanná” tehetik őket az immunrendszer számára.
Pink István, a Debreceni Egyetem matematikusa és japán kollégája egy 30-40 éve nyitott matematikai problémát oldott meg. Kutatásuk a diofantoszi egyenletek megoldásaira fókuszált, bebizonyítva, hogy legfeljebb két pozitív egész megoldás létezik, kivéve két speciális esetet. Eredményüket az American Journal of Mathematics közölte.
Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.
Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.
A Debreceni Egyetem kutatói áttörést értek el a méhlepény speciális immunsejtjeinek, a Hofbauer-sejteknek a genetikai vizsgálatában. Az eredmények hozzájárulhatnak a várandósság alatti folyamatok és szövődmények jobb megértéséhez, valamint új terápiás lehetőségek kidolgozásához. A kutatás nemzetközi együttműködésben történt.
Az ELTE és a Digitéka együttműködésében jelentős erdélyi sajtóanyag digitalizálása valósult meg, amely 333 492 oldal magyar nyelvű történeti újságot ölel fel. A projekt célja a kulturális örökség korszerű kutathatóságának elősegítése volt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat űrkutatási programot indít, hogy a magyar űrkutatás szorosabban kapcsolódjon a társadalomhoz és gazdasághoz. A program célja, hogy Magyarország aktív szereplővé váljon a nemzetközi űrgazdaságban, és erősítse pozícióját az innovációs ökoszisztémában.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
A Pécsi Tudományegyetem virológusai Nemzetközi Jubileumi Konferencia és Fotókiállítás keretében mutatják be az elmúlt öt év legfontosabb tudományos és technológiai eredményeit. Az esemény 2026. február 9-én és 10-én kerül megrendezésre, áttekintve a pandémia által kiemelt figyelmet kapott virológia fejlődését.
Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.
A BME és az University of Illinois kutatói közösen vizsgálták a Dunán és a Mississippin épített sarkantyúk hatásait az árvizekre. Az 1993-as közép-nyugati árvizet követően felmerült, hogy a folyószabályozási műtárgyak befolyásolhatják az árvizek súlyosságát. A kutatás kimutatta, hogy a meder anyaga jelentősen meghatározza a sarkantyúk hosszú távú hatását.
2026. február 10-én debütál a Space Summit 2026, amely új fejezetet nyit a magyar űrkutatásban. A konferencia a HUN-REN Űrkutatási Program jövőjét formálja, nemzetközi szakemberek részvételével. Célja a hazai űripari és kutatási ökoszisztéma erősítése, valamint a nemzetközi együttműködések előmozdítása.
Az Európai Bizottság illetékes szerve lehetővé tette: a HUN-REN kutatási intézményei megkezdhetik a szükséges adminisztratív folyamatokat és ezzel az uniós pályázati részvételük folyamatos lesz.
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara új, angol nyelvű mesterszakot indít Jog, politika, gazdaság néven a 2026/2027-es tanév őszi szemeszterétől. A 4 féléves képzés célja, hogy a hallgatók átlássák a jog, politika és gazdaság összefüggéseit, és elemzői, döntéshozatali készségeket szerezzenek a vállalati, nonprofit és közszférában való hatékony működéshez.
A Pécsi Tudományegyetem 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központja a 3D-nyomtatás segítségével gyorsan és költséghatékonyan készít egyéni védőeszközöket. A napokban Ázsiából érkező friss hírek a Nipah-vírus kapcsán sajnos aktuálisabbá teszik az erről készített videót, mint azt a film készítése közben sejteni lehetett.
A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal haladja meg az iparosodás előtti szintet, és a globális felmelegedés gyorsabban zajlik, mint a korábbi modellek előrejelezték. A légköri aeroszol-részecskék csökkenése, amelyek eddig hűtőhatást gyakoroltak, felgyorsítja a felmelegedést, veszélyeztetve a klímacélok elérését.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja mesterséges intelligencia alkalmazásával támogatná a bírói munkát büntetőügyekben, különösen az embercsempészés területén. A cél egy átláthatóbb és igazságosabb büntetéskiszabási rendszer kialakítása, amely 2027-re válhat gyakorlati eszközzé a bíróságokon.