Sajtóközlemények: Tudomány

Roska Botond, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja, a bázeli IOB alapító igazgatója és José-Alain Sahel francia–amerikai szemész-kutató kapta a 2026-os António Champalimaud Vision Awardot. Az egymillió euróval járó nemzetközi elismeréssel több mint két évtizedes, a vakság megelőzését és egyes formáinak kezelését alapvetően új irányokba terelő kutatómunkájukat ismerték el.

Az érzelmi alapú politikai polarizáció segítheti a korrupt gyakorlatok térnyerését. Amikor a párthűség fontosabbá válik, mint a politikusok elszámoltatása, akkor a korrupt vezetőknek könnyebb a hatalomban maradniuk, mert kevésbé kell tartaniuk a választók büntetésétől – állapítja meg egy, a Corvinus Egyetemen folytatott friss kutatás.

A Global Flyways Summit találkozón bemutatott State of the World’s Birds jelentésben szereplő számok riasztóak: a vonuló madárfajok 45%-ának állománya csökkenő tendenciát mutat. Minden kilencedik vonuló madárfaj a kihalás veszélyének van kitéve. A 2025-ben kihaltnak nyilvánított vékonycsőrű póling az első olyan eurázsiai és afrikai kontinensen élő madárfaj, amely végleg eltűnt az elmúlt évszázadokban Földünkről.

A CRISPR-Cas rendszerek a génszerkesztés új korszakát hozták el, de a pontosságot ma is korlátozza a célpontok felismerése. HUN-REN kutatók most egy módosított Cas12a-változattal közel 96 százalékra növelték az elérhető humán patogén mutációk arányát, és ezt emlős sejtekben is működőképesnek igazolták.

A hőhullámok és szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény állatok hímként fejlődhetnek, ám ennek hosszú távú következményei eddig kevéssé voltak ismertek. HUN-REN-kutatók erdei békákon vizsgálták az ivarváltás szaporodási és túlélési hatásait, és arra jutottak, hogy a jelenség bár nem akadályozza a szaporodást, a populációk fennmaradását mégis veszélyeztetheti.

Az emberi agy már születéskor érzékeny lehet a ritmus periodikus szerkezetére, a zene ütemének felnőttekre jellemző rugalmas követése azonban hosszú fejlődés eredménye. Háden Gábor, a HUN-REN TK kutatója és Henkjan Honing, az Amszterdami Egyetem professzora több mint húsz év kutatási eredményeit értékelte újra, hogy elválassza a meggyőző bizonyítékokat a korai, ma már árnyalásra szoruló következtetésektől.

Egy, a szervezetben természetes módon jelen lévő epesav (urzodeoxikólsav) segítheti a petefészek-daganat növekedését, terjedését és az áttétek kialakulását – ez derült ki a Debreceni Egyetem kutatóinak vizsgálatából. Az eredmény azért is fontos, mert ezzel az anyaggal kapcsolatban az eddigi tanulmányok csak rákellenes hatásokat mutattak ki.

Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet.

Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata szerint nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak. A Clinical Child and Family Psychology Review folyóiratban megjelent kutatás arra jutott, hogy az elmúlt mintegy 40 évben inkább a nehézségek jellege változott meg: míg egyes problémák növekedtek, mások épphogy csökkentek.

A tönkölybúza nem csupán egy ősi gabonaféle: genetikai sokfélesége értékes kiindulópont lehet a jövő búzafajtáinak nemesítéséhez is. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete kutatóinak közreműködésével készült új vizsgálat feltérképezte a tönköly és a kenyérbúza rostösszetételének genetikai hátterét, és olyan genetikai jelölőket is azonosított, amelyek segítségével a két gabona megbízhatóan megkülönböztethető egymástól.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításának szándékát a Kormány bejelentette, a törvénymódosítás azonban még készül. A HUN-REN vezetése az MTA augusztus 5-i közleményének 11 pontjára ad választ, és azt állítja, hogy az elvek többsége már ma is érvényesül a hálózat működésében.

1,12 milliárd Ft támogatással indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A győztes projektet egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki a Fizikai és Csillagászati Intézetben.