Guan Cuntai professzor, a Nanyang Műszaki Egyetem kutatója az agy-számítógép interfészek (BCI) jövőjéről beszélt az AI Symposium 2026 konferencián. A BCI-technológia klinikai alkalmazásai, mint a rehabilitáció és az agyi aktivitás dekódolása, új lehetőségeket nyitnak az egészségügyben.
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.
Hogyan hatnak a vízi élőhelyekre az emberi tevékenység által előidézett környezeti változások, és miként lehet tompítani a kedvezőtlen hatásokat? – ezzel foglalkozik a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium egyik fontos projektje, amelyről Verbőczyné Füstös Vivien, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos segédmunkatársa beszélt a Magyar Horgász nevű magazinban.
A Magyar Tudományos Akadémia podcastjában Weiszburg Tamás ásványtani szakértő és Pósfai Mihály, az MTA elnöke beszél a Nyugat-Magyarországot és Ausztriát érintő azbesztügy részleteiről. Több mint kétszázötven települést érinthet a probléma, amely európai léptékűvé vált az azbeszttartalmú kőzúzalék miatt.
A Debreceni Egyetem Informatikai Karának végzős hallgatója, S M Sadman Sakib Sayor világbajnoki címet szerzett IT-biztonság kategóriában a Digital Skills Cup globális online versenyen. A bangladesi származású informatikus a nemzetközi mezőnyben bizonyította tudását, amelyhez a Debreceni Egyetem korszerű képzései és ipari tanúsítványai is hozzájárultak.
A Rákgyógyítás Magazin legújabb száma hangsúlyozza, hogy az alternatív módszerek nem helyettesítik a hagyományos daganatellenes kezeléseket. Fontos megkülönböztetni a kiegészítő terápiákat az igazolatlan eljárásoktól, amelyek veszélyeztethetik a gyógyulás esélyeit. A személyre szabott táplálkozás és pszichológiai támogatás is alapvető a betegek számára.
Az ELTE két professzora, Darázs Lénárd jogász és Csanád Máté fizikus, az Academia Europaea rendes tagjává vált 2026-ban. Az Academia Europaea a tudományos kiválóságot elismerő európai szervezet, amely interdiszciplináris kutatásokat és tudományos tanácsadást támogat. A két kutató kiemelkedő eredményeket ért el saját szakterületén.
A növények terméshozama nagymértékben függ a meiózis folyamatától, amely létfontosságú az életképes ivarsejtek kialakulásához. A klímaváltozás okozta környezeti stresszek, mint a hőhullámok és hideg, megzavarhatják ezt a folyamatot, csökkentve a termést. A meiózis megértése kulcsfontosságú a klímatűrő gabonafélék nemesítésében.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén szaporítottak először dunai ingolákat, valamint telepítettek ki szaporulatot. A faj esetében ez az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Hongkongi Kínai Egyetem (CUHK) közös pilot pályázatán hat új kutatási projekt indulhat. A program célja a nemzetközi együttműködés erősítése az orvos- és egészségtudományok, mesterséges intelligencia és energiakutatás területén.
A Semmelweis Egyetem új Fájdalom munkacsoportja intervenciós módszerekkel drámaian csökkenti, sok esetben megszünteti a daganatos betegek fájdalmát. Az Országos Onkológiai Intézettel közösen hasnyálmirigy-, tüdődaganatos és csontáttétes betegeket kezelnek, céljuk az életminőség javítása és új fájdalomcsillapítási protokollok fejlesztése.
Az elhagyott és elveszített horgászfelszerelések jelentős veszélyt jelentenek a vizes élőhelyek állatvilágára Magyarországon. Egy negyven évre visszatekintő médiaelemzés 64 állatfaj érintettségét tárta fel, köztük számos jogvédett fajét. A kutatás rámutat a természetvédelmi kockázatok súlyosságára és a további vizsgálatok szükségességére.
Az Alföld közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhelyének helyreállítása javíthatná a vízháztartást, mérsékelhetné az aszálykárokat, és növelhetné a kukoricahozamokat. A kutatók szerint a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának kulcsa a klímaváltozás miatt.
A Semmelweis Egyetem kutatói szerint a depresszió, alvászavar, elhízás és dohányzás nemcsak következményei, hanem okozói is lehetnek a nehezen kezelhető sokízületi gyulladásnak. Egy új modell segítségével időben felismerhetők és kezelhetők a panaszok valódi okai, így javítva a betegek állapotát.
Nem csupán a víz sótartalma, hanem az oldott ionok összetétele is meghatározza a tavak baktériumközösségeit. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi kutatása 130 tó 375 mintáját vizsgálta, kimutatva, hogy az ionok típusa erősebben befolyásolja a mikrovilágot, mint a só mennyisége. Ez segíti a tavak ökológiai működésének és a környezeti változásokra adott válaszok jobb megértését.
Az AI Symposium 2026 nyitónapján Marc Pollefeys professzor bemutatta a gépi látás új korszakát, ahol a mesterséges intelligencia a digitális térből a fizikai valóságba lép.
A városiasodás jelentősen alakítja az élőhelyeket, ami a madarak énekére is hatással van. Egy új tanulmány 65 európai énekesmadár-faj vizsgálatával kimutatta, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran szélesebb frekvenciatartományt használnak, bár a domináns frekvencia változása nem általános. A kutatás hangsúlyozza a további vizsgálatok és madárbarát várostervezés fontosságát.
Egészségesen született a Semmelweis Egyetemen egy kisfiú, akinek az embrióját mesterséges megtermékenyítéssel és preimplantációs genetikai vizsgálattal szűrték meg az SMA betegség kizárására. Ez az első hazai eset, amikor állami keretek között alkalmazták ezt a korszerű diagnosztikai módszert, amely súlyos genetikai betegségek kiszűrésére szolgál.
A génátírás és a DNS-t javító mechanizmusok összehangolásában kulcsszerepet játszó folyamatot térképeztek föl nemzetközi együttműködésben szegedi kutatók, eredményeikkel hozzájárulhatnak új rákterápiás stratégiák fejlesztéséhez.
A klímaváltozás korában az erdők fenntartható művelése kulcsfontosságú a faanyagtermelés, a klímaszabályozás és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő gazdálkodás előnyösebb a hagyományos vágásos módszereknél, különösen a fényigényes tölgyesek természetes felújulásában. Egy új kutatás a lékek méretét és alakját vizsgálta a tölgyek sikeres regenerációja érdekében.
Az AI Symposium 2026 május 21–22-én Budapesten kerül megrendezésre, ahol a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói és ipari szereplői találkoznak. A konferencia fókuszában az agentic AI áll, amely az AI rendszerek komplex környezetben való érzékelését és döntéshozatalát vizsgálja. A rendezvény ingyenes.
