Az ELTE Etológia Tanszék kutatói új módszerrel vizsgálták családi kutyák hierarchiáját, eredményeikről az Animal Cognition folyóiratban számoltak be.
Sajtóközlemények: Tudomány
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj, a csipkés gyöngyvessző genomját.
Kutatók a Balaton partjára jellemző városiasodás és a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás siklók testméretére, kondíciójára, valamint fejlődési stabilitására.
A szakemberek kutatási eredményeikre alapozva fogalmaztak meg javaslatot arra vonatkozóan, hogy szervi daganatok esetén milyen összetételű sejtterápiás készítményt érdemes alkalmazni a sikeresebb kezelések érdekében.
Új gyógyszercsoportot fejlesztettek ki az immunológiai, allergológiai hátterű bőrbetegségek célzott kezelésében. A tabletta formában szedhető készítmények a betegség kiváltó okára hatnak.
Az ELTE online repozitóriumot hoz létre, amely egységes, rendszerezett és kereshető formában gyűjti össze és teszi hozzáférhetővé az egyetemen készült összes digitális tananyagot oktatói és kutatói számára.
A kutatócsoport egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket, hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő és tökéletesen tudják pozícionálni a világpiacon.
Az évtizedes vizsgálat kimutatta, hogy a zavarás súlyosságának döntő szerepe van a makrogerinctelen közösség hosszú távú regenerációjának dinamikájában.
Szabó Ábel, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese a házityúkok esetében talált ígéretes lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére, amely ráadásul a környezeti terhelést és az előállítási költségeket is csökkentheti.
Az ELTE kutatói nagy hazai együttműködésben jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.
Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Bakács Tibor (HUN-REN RI) nagy adathalmazok bioinformatikai elemzésével mutatták ezt ki.
Elsőre a munkafüggőség hasznos függőségnek tűnhet, azonban a negatív következmények tekintetében nagyon hasonlít például a játékszenvedélyhez vagy a szexfüggőséghez – az ELTE kutatói szerint.
A kutatás célja a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése.
Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható.
A kutatás fő célja az volt, hogy megértsük, ezekben a hidegtűrő baktériumokban milyen különleges háttérmechanizmusok teszik lehetővé a túlélést.
A Dr. Topál Dániel által is jegyzett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jégtakarók viselkedésének hosszabb távú vizsgálatával is szerezhetők kulcsfontosságú információk.
A növényi populációk működésének pontosabb megértéséhez vitt közelebb a sokunk által csak gyógy- vagy gyomnövényként ismert lándzsás útifűhöz kapcsolódó nemzetközi kutatás.
A szoftver a korábbi megoldásoknál lényegesen pontosabban azonosítja be és távolítja el a genomi adatokban megbúvó szennyeződéseket, miközben a horizontálisan géntranszfer révén szerzett géneket érintetlenül hagyja.
Bemutatták a mesterséges intelligencia matematikájával kapcsolatos k+f kutatások legújabb eredményeit az ELTE Matematikai Intézetben. Az előadások diasorai online megtekinthetők.
A JET utolsó deutérium-trícium kísérletei során a rekord kisülésben 5,2 másodpercen keresztül szabadult fel folyamatosan a fúziós energia, ami 69,26 megajoule hőenergiát eredményezett, mindössze 0,21 milligramm üzemanyag felhasználásával.
A közel száz tankönyv és tanári segédlet kiváló korrajz, egyben keresztmetszet a bolygónkon utóbbi 180 évben végbement társadalmi, gazdasági és környezeti változásokról.