A HUN-REN CSFK kutatócsoportja kvazárok rádiósugárzó plazmanyalábjainak vizsgálatával mérte fel az Univerzum geometriáját, a szögméret–vöröseltolódás klasszikus módszerét újra alkalmazva. Több ezer adat elemzésével kimutatták, hogy a kvazárok szögmérete valóban hordoz kozmológiai információt, bár a módszer még fejlesztésre szorul.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.
Az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói meglepő eredményre jutottak: a magyar anyanyelvűek beszéde automatikusan igazodik a hallott ritmushoz. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a szinkronizáció nem csak nyelvi vagy zenei képesség, hanem a munkamemória hatékonyságával is összefügg.
A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.
A Debreceni Egyetem kutatói zöldkémiai eljárással napraforgóolajból fejlesztenek környezetbarát, orvosi műanyagokat. Az új poliuretánok megújuló növényi forrásokból készülnek, és izocianátmentesek, így biztonságosabbak az élő szervezetek számára. Ez áttörést jelenthet a fenntartható műanyagiparban.
Az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika molekuláris alapú diagnosztikai eljárással pontosítja a bőrbetegségek diagnózisát és kezelését. A Skin Science Foundation nemzetközi konzorcium részeként a klinika génmintázatok alapján kategorizálja a bőrproblémákat, elősegítve a célzott gyógyszeres terápiát.
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a 3D-ben nyomtatott gerincmodellek jelentősen segíthetik a gerincsebészek munkáját, különösen a bonyolult esetek műtéti tervezésében. A fizikailag is megfogható modellek nemcsak az orvosok, hanem a betegek és hozzátartozóik számára is hasznosak lehetnek a kórkép megértésében.
A Debreceni Egyetem kutatói fogbélből származó őssejteket módosítottak, hogy azok új csontszövet képződését segíthessék elő. Az eljárás a fogászat és traumatológia területén nyithat új lehetőségeket, bár még kísérleti stádiumban van. A technológia a jövőben pontosabb csontregenerációt tehet lehetővé.
Elindult a HUN-REN ATK Talajtani Intézet új Talaj-Téradat portálja, amely elsőként teszi széles körben hozzáférhetővé a hazai talajtérképeket és digitális téradatokat. A portál célja, hogy a talajtudatosság növelése mellett különböző szakmai területek számára is elérhetővé tegye a részletes talajinformációkat. Az online szolgáltatás révén Magyarország talajtakarója felhasználóbarát módon ismerhető meg.
Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, hogyan jelölik ki a sejtek a felesleges vagy hibás váladékszemcséket lebontásra. A krinofágia nevű folyamatban az ubiquitin molekula jelzi a lebontandó szemcséket, melynek szabályozása fontos lehet például az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértésében.
Egy új, archeogenomikai és izotópos vizsgálatokra, valamint régészeti leletekre épülő kutatás árnyaltabb képet fest a kora középkori közösségek szerveződéséről a langobard kori Kisalföld területén, és bemutatja, hogy kapcsolataik miképpen adhatták a kialakuló új politikai rendszerek alapját.
Vírusok, biomolekulák és nanoanyagok eredeti állapotukban, atomi szinten? Ami eddig a kutatók számára csak álom volt, az ma már valóság a Szegedi Tudományegyetemen. Egy vadonatúj videóban mutatjuk be a nemrég érkezett csúcstechnológiát, amely egy teljesen új dimenziót nyit a hazai és nemzetközi tudományban.
Az MTA elnöke és a tudományos-technológiai miniszter június 11-én kerekasztalt hívott össze az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről. Az egyeztetésen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vettek részt, hangsúlyozva az egységes kutatóhálózat Akadémián belüli helyét. A továbbiakban törvénycsomag előkészítése várható.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA 32 helyett 48 csapat részvételével rendezik meg a tornát, ami jelentős változásokat hoz a csoportkörös mérkőzésekben. Két magyar kutató matematikai modellel vizsgálta, hogyan hatnak a szabálymódosítások a taktikára és az ösztönzőkre, különösen az utolsó fordulóban.
Guan Cuntai professzor, a Nanyang Műszaki Egyetem kutatója az agy-számítógép interfészek (BCI) jövőjéről beszélt az AI Symposium 2026 konferencián. A BCI-technológia klinikai alkalmazásai, mint a rehabilitáció és az agyi aktivitás dekódolása, új lehetőségeket nyitnak az egészségügyben.
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.
Hogyan hatnak a vízi élőhelyekre az emberi tevékenység által előidézett környezeti változások, és miként lehet tompítani a kedvezőtlen hatásokat? – ezzel foglalkozik a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium egyik fontos projektje, amelyről Verbőczyné Füstös Vivien, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos segédmunkatársa beszélt a Magyar Horgász nevű magazinban.
A Magyar Tudományos Akadémia podcastjában Weiszburg Tamás ásványtani szakértő és Pósfai Mihály, az MTA elnöke beszél a Nyugat-Magyarországot és Ausztriát érintő azbesztügy részleteiről. Több mint kétszázötven települést érinthet a probléma, amely európai léptékűvé vált az azbeszttartalmú kőzúzalék miatt.
A Debreceni Egyetem Informatikai Karának végzős hallgatója, S M Sadman Sakib Sayor világbajnoki címet szerzett IT-biztonság kategóriában a Digital Skills Cup globális online versenyen. A bangladesi származású informatikus a nemzetközi mezőnyben bizonyította tudását, amelyhez a Debreceni Egyetem korszerű képzései és ipari tanúsítványai is hozzájárultak.
A Rákgyógyítás Magazin legújabb száma hangsúlyozza, hogy az alternatív módszerek nem helyettesítik a hagyományos daganatellenes kezeléseket. Fontos megkülönböztetni a kiegészítő terápiákat az igazolatlan eljárásoktól, amelyek veszélyeztethetik a gyógyulás esélyeit. A személyre szabott táplálkozás és pszichológiai támogatás is alapvető a betegek számára.
Az ELTE két professzora, Darázs Lénárd jogász és Csanád Máté fizikus, az Academia Europaea rendes tagjává vált 2026-ban. Az Academia Europaea a tudományos kiválóságot elismerő európai szervezet, amely interdiszciplináris kutatásokat és tudományos tanácsadást támogat. A két kutató kiemelkedő eredményeket ért el saját szakterületén.