Nem csupán a víz sótartalma, hanem az oldott ionok összetétele is meghatározza a tavak baktériumközösségeit. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi kutatása 130 tó 375 mintáját vizsgálta, kimutatva, hogy az ionok típusa erősebben befolyásolja a mikrovilágot, mint a só mennyisége. Ez segíti a tavak ökológiai működésének és a környezeti változásokra adott válaszok jobb megértését.
Az AI Symposium 2026 nyitónapján Marc Pollefeys professzor bemutatta a gépi látás új korszakát, ahol a mesterséges intelligencia a digitális térből a fizikai valóságba lép.
A génátírás és a DNS-t javító mechanizmusok összehangolásában kulcsszerepet játszó folyamatot térképeztek föl nemzetközi együttműködésben szegedi kutatók, eredményeikkel hozzájárulhatnak új rákterápiás stratégiák fejlesztéséhez.
Az AI Symposium 2026 május 21–22-én Budapesten kerül megrendezésre, ahol a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói és ipari szereplői találkoznak. A konferencia fókuszában az agentic AI áll, amely az AI rendszerek komplex környezetben való érzékelését és döntéshozatalát vizsgálja. A rendezvény ingyenes.
Dénes Ádám és Miao Jing kutatócsoportjai feltárták, hogyan szabályozza az agy az akut sérülésekre adott válaszreakciók erősségét és kiterjedését. Új generációs bioszenzorokkal és valós idejű képalkotással vizsgálták az ATP szerepét a neuroimmun mechanizmusokban, megértve az agy helyi védekező válaszát sérülés esetén.
A szúnyogok elleni védekezés nem csupán kényelmi kérdés, hanem ökológiai, közegészségügyi és társadalmi ügy is. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa integrált, adatvezérelt és környezetkímélő megoldásokat kínál, amelyek a hagyományos permetezésnél hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.
Sikeresen lezárult az EIG Concert-Japan „FerroFluid” projekt. A hároméves kutatás olyan új anyagokat vizsgált, amelyek egyszerre viselkednek folyadékként és ferroelektromos kristályként. A japán, cseh, lengyel és magyar kutatócsoportok részvételével megvalósuló projektet magyar részről Salamon Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezette.
Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját.
A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SENSEXTREME projektben gyémántalapú kvantumszenzorokat fejlesztenek, melyek extrém körülmények között is pontos méréseket tesznek lehetővé. A magyar csapat elsősorban elméleti számításokkal és modellezéssel járul hozzá a kvantumtechnológia fejlődéséhez.
40 évvel ezelőtt a VEGA–1 és VEGA–2 szovjet űrszondák révén az emberiség először láthatta közelről egy üstökös magját, a Halley-üstököst. A magyar mérnökök és kutatók jelentős szerepet játszottak a fedélzeti műszerek fejlesztésében, köztük az első önállóan működő televíziós rendszer megalkotásában.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár.
A Rényi AI kutatócsoport orvosok és szakemberek bevonásával dolgozik a magyar egészségügyi adatvagyon hasznosításán. A több mint 15 évre visszamenő adatokból mesterséges intelligencia segítségével életút-adatbázist alakítanak ki, amely elősegíti a gyorsabb diagnózist, célzottabb terápiát és jobb betegellátást.
A Blue Skies Space sikeresen végrehajtotta az első fény méréseket a Mauve műholddal, megnyitva egy új korszakot a kereskedelmi űrkutatásban. A Mauve ultraibolya és látható fényben vizsgálja a csillagokat, segítve a mágneses aktivitás és exobolygók lakhatóságának jobb megértését. A nemzetközi együttműködésben magyar kutatók is részt vesznek.
A HUN-REN Wigner FK kutatói új, univerzális és praktikus módszert javasoltak a kvantumos összefonódottság desztillálására, amely kulcsfontosságú a kvantumkommunikáció és kvantumszámítás területén. Az eljárás nyolc bemenő kvantumbit-párból közel tökéletes Bell-párt állít elő, előrelépést jelentve a korábbi technikákhoz képest.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói mesterségesen előállított rekombináns antigének segítségével mérhetővé tették a vakcinák immunválaszát. A Szegeden fejlesztett fehérjék kulcsszerepet játszanak az mRNS-LNP vakcinák működésének megértésében, elősegítve a célzott vakcinafejlesztést.
Magyarország erős szakmai jelenléttel képviselteti magát a londoni Space-Comm Expo Europe kiállításon, Európa vezető űrtechnológiai fórumán. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat önálló standdal és előadásokkal mutatja be a magyar űrkutatás eredményeit, Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok részvételével.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legújabb kiadványa, a Space-Ready Science Excellence bemutatja Magyarország hozzájárulását a nemzetközi űrkutatáshoz és űriparhoz. Az online elérhető kiadvány rávilágít a stratégiai szemléletre, amely a kutatástól az innováción át a társadalmi-gazdasági hasznosulásig terjed.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületet (NTTT) hozott létre, amelyben tizenhárom világhírű tudós vesz részt. A testület célja a HUN-REN nemzetközi kapcsolatrendszerének és versenyképességének erősítése, valamint a kutatási stratégia alakítása.
Gali Ádám és csapata a Nature Materials-ben publikált tanulmányában egy új kvantumérzékelőt mutat be, amely a szilícium-karbidban található kvantumbitek felületkémiai stabilizálásával működik. Ez a megoldás lehetővé teszi a rendkívül pontos, szobahőmérsékleten működő kvantumszenzorok fejlesztését, amelyek biológiai és kémiai folyamatok érzékeny mérésére alkalmasak.
