Sajtóközlemények: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A HUN-REN küldetése, hogy a legmodernebb kutatás és innováció révén hozzájáruljon Magyarország és a világ társadalmi, gazdasági és szellemi fejlődéséhez. Célja, hogy nemzetközileg elismert kutatási hálózattá váljon.

A HUN-REN támogatja a kutatások eredményeinek széleskörű hasznosítását, az innovációs értéklánc megvalósulását, hozzájárulva ezzel a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági versenyképesség növeléséhez.

Torda Júlia, kommunikációs vezető e-mail cím megtekintése

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet a Yale Egyetemmel és a lipcsei Max Planck Matematikai Kutatóintézettel közös Max Planck Központot hoz létre. A 2027 januárjában induló együttműködés a diszkrét és folytonos matematikai struktúrák, valamint az adattudomány kutatására épül, és fiatal kutatók támogatását is szolgálja.

A MOCA projektben magyar kutatók olyan berendezést építettek, amely a mikrohullámú és az optikai jelek közötti átalakítás működőképességét igazolja. A hideg atomokra épülő megoldás fontos lépés lehet a kvantumszámítógépek és a kvantumhálózatok összekapcsolásában, és a Wignerben elért eredmények már most mérföldkőnek számítanak.

A Shell Eco-Marathonon először jutott át a műszaki vizsgán magyar tüzelőanyag-cellás versenyautó. A BME SHARK Team és a HUN-REN TTK közös fejlesztésű Lunája három kört is teljesített, miközben a magyar csapatok több kategóriában is szerepeltek a fenntarthatósági versenyen. A fejlesztés hazai együttműködésben valósult meg.

Egy tizenhat intézményt összefogó európai program a visszatérő húgyúti fertőzések és az antibiotikumrezisztencia ellen kínál új megoldást: a fágterápiát és a mikrobiom-helyreállítást vizsgálja. A HUN-REN SZBK kutatói is kulcsszerepet játszanak benne, különösen a fágok és baktériumok kapcsolatának pontos feltérképezésében.

A HUN-REN SZTAKI és a Semmelweis Egyetem kutatói mesterséges intelligencián alapuló kamerarendszert fejlesztettek ki, amely vezetékek és fizikai szenzorok nélkül figyeli a koraszülött babák testhelyzetét és mozgását. A technológia diagnosztikai adatokkal segítheti a NICU-szakembereket, miközben kíméli az újszülöttek érzékeny bőrét.

A HUN-REN CSFK kutatócsoportja kvazárok rádiósugárzó plazmanyalábjainak vizsgálatával mérte fel az Univerzum geometriáját, a szögméret–vöröseltolódás klasszikus módszerét újra alkalmazva. Több ezer adat elemzésével kimutatták, hogy a kvazárok szögmérete valóban hordoz kozmológiai információt, bár a módszer még fejlesztésre szorul.

A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.

Elindult a HUN-REN ATK Talajtani Intézet új Talaj-Téradat portálja, amely elsőként teszi széles körben hozzáférhetővé a hazai talajtérképeket és digitális téradatokat. A portál célja, hogy a talajtudatosság növelése mellett különböző szakmai területek számára is elérhetővé tegye a részletes talajinformációkat. Az online szolgáltatás révén Magyarország talajtakarója felhasználóbarát módon ismerhető meg.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA 32 helyett 48 csapat részvételével rendezik meg a tornát, ami jelentős változásokat hoz a csoportkörös mérkőzésekben. Két magyar kutató matematikai modellel vizsgálta, hogyan hatnak a szabálymódosítások a taktikára és az ösztönzőkre, különösen az utolsó fordulóban.

Federico Tombari, a Google zürichi kutatási igazgatója az AI Symposium 2026-on a háromdimenziós AI fejlődéséről, a megmagyarázhatóság fontosságáról és az immerzív 3D-jelenetgenerálás jövőjéről beszélt. Kiemelte a nagy, egységes AI-modellek térnyerését és az ipar és akadémia együttműködésének jelentőségét.

A HQCC projekt keretében lett, német, portugál és magyar kutatócsoportok együttműködésével új hibrid kvantum-klasszikus algoritmusokat fejlesztettek optimalizációs és gépi tanulási feladatokra. A kutatás a kvantumprocesszor és a klasszikus számítógép együttműködését vizsgálta, jelentősen javítva a kvantumszámítógépek gyakorlati alkalmazhatóságát.

A növények terméshozama nagymértékben függ a meiózis folyamatától, amely létfontosságú az életképes ivarsejtek kialakulásához. A klímaváltozás okozta környezeti stresszek, mint a hőhullámok és hideg, megzavarhatják ezt a folyamatot, csökkentve a termést. A meiózis megértése kulcsfontosságú a klímatűrő gabonafélék nemesítésében.