Sajtóközlemények: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A HUN-REN küldetése, hogy a legmodernebb kutatás és innováció révén hozzájáruljon Magyarország és a világ társadalmi, gazdasági és szellemi fejlődéséhez. Célja, hogy nemzetközileg elismert kutatási hálózattá váljon.

A HUN-REN támogatja a kutatások eredményeinek széleskörű hasznosítását, az innovációs értéklánc megvalósulását, hozzájárulva ezzel a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági versenyképesség növeléséhez.

Torda Júlia, kommunikációs vezető e-mail cím megtekintése

A HUN-REN CSFK kutatócsoportja kvazárok rádiósugárzó plazmanyalábjainak vizsgálatával mérte fel az Univerzum geometriáját, a szögméret–vöröseltolódás klasszikus módszerét újra alkalmazva. Több ezer adat elemzésével kimutatták, hogy a kvazárok szögmérete valóban hordoz kozmológiai információt, bár a módszer még fejlesztésre szorul.

A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.

Elindult a HUN-REN ATK Talajtani Intézet új Talaj-Téradat portálja, amely elsőként teszi széles körben hozzáférhetővé a hazai talajtérképeket és digitális téradatokat. A portál célja, hogy a talajtudatosság növelése mellett különböző szakmai területek számára is elérhetővé tegye a részletes talajinformációkat. Az online szolgáltatás révén Magyarország talajtakarója felhasználóbarát módon ismerhető meg.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA 32 helyett 48 csapat részvételével rendezik meg a tornát, ami jelentős változásokat hoz a csoportkörös mérkőzésekben. Két magyar kutató matematikai modellel vizsgálta, hogyan hatnak a szabálymódosítások a taktikára és az ösztönzőkre, különösen az utolsó fordulóban.

Federico Tombari, a Google zürichi kutatási igazgatója az AI Symposium 2026-on a háromdimenziós AI fejlődéséről, a megmagyarázhatóság fontosságáról és az immerzív 3D-jelenetgenerálás jövőjéről beszélt. Kiemelte a nagy, egységes AI-modellek térnyerését és az ipar és akadémia együttműködésének jelentőségét.

A HQCC projekt keretében lett, német, portugál és magyar kutatócsoportok együttműködésével új hibrid kvantum-klasszikus algoritmusokat fejlesztettek optimalizációs és gépi tanulási feladatokra. A kutatás a kvantumprocesszor és a klasszikus számítógép együttműködését vizsgálta, jelentősen javítva a kvantumszámítógépek gyakorlati alkalmazhatóságát.

A növények terméshozama nagymértékben függ a meiózis folyamatától, amely létfontosságú az életképes ivarsejtek kialakulásához. A klímaváltozás okozta környezeti stresszek, mint a hőhullámok és hideg, megzavarhatják ezt a folyamatot, csökkentve a termést. A meiózis megértése kulcsfontosságú a klímatűrő gabonafélék nemesítésében.

Nem csupán a víz sótartalma, hanem az oldott ionok összetétele is meghatározza a tavak baktériumközösségeit. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi kutatása 130 tó 375 mintáját vizsgálta, kimutatva, hogy az ionok típusa erősebben befolyásolja a mikrovilágot, mint a só mennyisége. Ez segíti a tavak ökológiai működésének és a környezeti változásokra adott válaszok jobb megértését.

Az AI Symposium 2026 május 21–22-én Budapesten kerül megrendezésre, ahol a mesterséges intelligencia nemzetközi kutatói és ipari szereplői találkoznak. A konferencia fókuszában az agentic AI áll, amely az AI rendszerek komplex környezetben való érzékelését és döntéshozatalát vizsgálja. A rendezvény ingyenes.

A szúnyogok elleni védekezés nem csupán kényelmi kérdés, hanem ökológiai, közegészségügyi és társadalmi ügy is. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa integrált, adatvezérelt és környezetkímélő megoldásokat kínál, amelyek a hagyományos permetezésnél hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.

Sikeresen lezárult az EIG Concert-Japan „FerroFluid” projekt. A hároméves kutatás olyan új anyagokat vizsgált, amelyek egyszerre viselkednek folyadékként és ferroelektromos kristályként. A japán, cseh, lengyel és magyar kutatócsoportok részvételével megvalósuló projektet magyar részről Salamon Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezette.

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.