A Fővárosi Törvényszék bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez a változás stabilabb működést és nagyobb gazdálkodási mozgásteret biztosít, erősítve a magyar kutatók közösségét és nemzetközi jelenlétét.
Sajtóközlemények: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Vajon mitől „ébred fel” és hogyan tör ki egy évezredek óta szunnyadó vulkán? A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Lendület „PannonianVolcano” Kutatócsoportja az ETH Zürich vezető kutatóival együttműködve – a székelyföldi Csomád tűzhányót vizsgálva – a vulkáni felújulás okairól osztották meg legfrissebb eredményeiket.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban.
Gilyén András, a Rényi Intézet kutatója új kvantumalgoritmust fejlesztett ki, amely hatékonyan szimulálja a természetben lezajló kvantumfolyamatokat. Az áttörő eredményeket a Nature folyóiratban publikálták. Az algoritmus segítheti egzotikus molekulák és anyagszerkezetek elemzését, valamint új anyagok felfedezését.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
Az ezer petaflops teljesítményű szuperszámítógép másodpercenként ezerbilliárd számítást végez – ami mintegy kétszázszorosa a jelenlegi legnagyobb hazai kapacitásnak.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint a Balaton alacsony vízszintje természetes jelenség, amely nem veszélyezteti az ökoszisztémát vagy a vízminőséget. A tó vízszintje a csapadék, párolgás és befolyó vizek függvénye, és hasonló helyzetek korábban is előfordultak.
Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup cég által fejlesztett látásvisszaállító protézis emberi tesztelése, miután az erre alakult konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.
Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték.
A rendezvényeken 12 kutatóintézet nyitja meg kapuit, bemutatva a fizika, biológia, orvostudomány és más tudományterületek legizgalmasabb eredményeit.
Norvégiai barlangban talált fosszíliák új betekintést nyújtanak az utolsó jégkorszak melegebb szakaszának sarkvidéki életvilágába. Az Oslói Egyetem és magyar kutatóintézetek együttműködésében 46 állatfaj maradványait azonosították, amelyek segítenek megérteni a múltbeli klímaváltozások hatását az ökoszisztémákra.
Az első budapesti Egészséges Élet Szimpózium sikeresen hozta össze a tudomány, az innováció és a társadalom képviselőit. A rendezvényen hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés és a mesterséges intelligencia szerepét az egészségkutatásban.
Az erdei séta nemcsak kellemes időtöltés, hanem bizonyítottan stresszoldó hatású. Aszalós Réka erdőökológus szerint már napi 20-30 perc természetben töltött idő jelentősen csökkenti a stresszhormon szintjét, javítva ezzel a mentális és fizikai jóllétet. Az erdők multiszenzoros élményei és friss levegője egyaránt hozzájárulnak a stresszoldáshoz.
A CERN CMS kísérletében magyar kutatók is részt vettek egy áttörő felfedezésben: először mutatták ki a kvark-gluon plazma (QGP) jelenlétét kis tömegű atommagok, például oxigén és neon ütközéseiben. Ez az anyag az ősrobbanás utáni univerzum állapotát idézi, és eddig csak nehéz atommagokkal volt kimutatható.
Magyar kutatók a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy új, V-MAG nevű magnetométert fejlesztenek, amely a mágneses mezők pontos mérésére alkalmas. Az eszköz a térben formázott fény és atomok kölcsönhatásán alapul, és széles körben alkalmazható, például nukleáris tengeralattjárók és űrrepülőgépek mágneses mezőinek mérésére.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködést kötött az MIT Center for International Studies intézetével, amely lehetőséget teremt a magyar kutatók és az MIT oktatói, hallgatói közös kutatási projektjeire. Az együttműködés a mesterséges intelligencia és mérnöki tudományok területén ígér áttöréseket, hároméves finanszírozással.
Egy új tanulmány szerint a szaharai porviharok egyre gyakoribbá válnak Európában, jelentősen csökkentve a napenergia-termelést. A mediterrán térség öt országában végzett kutatás kimutatta, hogy a porviharok idején a fotovoltaikus energiatermelés akár 50%-kal is visszaeshet.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
A Betelgeuze közelében egy korábban csak feltételezett kísérőcsillagot sikerült először közvetlenül megfigyelni a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóinak munkája nyomán. A felfedezés megerősíti, hogy a Betelgeuze fényváltozását egy közeli kísérő okozhatja.
A szimpóziumon a világ vezető kutatói és szakértői mutatják be az egészséges, aktív életévek növelését célzó legújabb kutatásokat és innovációkat.
A célzott alfa-terápia az egyik legígéretesebb rákkezelési módszer, amely nagy energiájú alfa-részecskékkel pusztítja el a daganatos sejteket. Az aktínium-225 radioaktív izotóp leányelemei azonban nem mindig maradnak a célterületen, és nem várt károsodást okozhatnak. Egy új nyomkövető rendszer segítségével most először sikerült élő szervezetben követni a francium-221 eloszlását, ami fontos lépés a terápiás mellékhatások jobb megértéséhez.