Szerző: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A zuzmók, a gombák és algák szimbiotikus együttesei a legextrémebb természetes környezetekhez is alkalmazkodnak, így segíthetnek megérteni a klímaváltozás hatásait. Kutatók vizsgálják, hogyan befolyásolják az erdőgazdálkodási módok a zuzmóközösségeket, és miként alkalmazkodnak ezek az élőlények a változó körülményekhez.

Erdő Péter méltatásával, a Vatikán hivatalos könyvkiadója jelentette meg Molnár Antal új, angol nyelvű kötetét a moldvai magyarságról. Az 580 oldalas mű az első olyan, magyar szerző által írt kötet, amely a moldvai katolikus közösség történetét a világegyház központjába helyezi, feltárva a 17. századi vallási és nemzeti összefüggéseket.

Magyar kutatók egy nemzetközi konzorcium részeként emberi szerveket utánzó mikrochipeken kialakított mesterséges szövetek fejlesztésén dolgoznak. Az Organ-on-Chip technológia célja, hogy állatkísérletek helyett biztonságosabb és gyorsabb gyógyszerteszteket tegyen lehetővé.

Magyar felfedezésű kisbolygókból származó meteoritdarabok érkeztek a Svábhegyi Csillagvizsgálóba, ahol bárki megcsodálhatja őket. A kiállítás különleges betekintést nyújt a világűrből érkező anyagokba, bemutatva a CX1 és BX1 kisbolygók meteoritjait, és a 2012-ben becsapódott Kassai meteoritot.

Budapest környékén több mint másfél millió ember tiszta ivóvízellátását biztosítják a Duna partján lévő kutak. A HUN-REN és több egyetem kutatói közösen vizsgálták, hogyan jut el a Duna vize a kutakhoz, és milyen szerepet játszik a természetes parti szűrés a víz tisztaságában. A kutatás rámutatott, hogy a Duna vize 2-7 hét alatt éri el a kutakat, és több mint 80%-ban a folyóból származik.

A Balaton élővilága érzékeny a környezeti változásokra, de a parti öv apró szervezetei, mint az inváziós kvagga kagyló, jelentős szerepet játszhatnak a tó tisztán tartásában. Kutatások szerint ezek a kagylók képesek hatékonyan szűrni a szerves szennyezőanyagokat, így hozzájárulhatnak a vízminőség megőrzéséhez.

Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és az Országos Onkológiai Intézet kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.

Debrecenben már működik a Zöld Őrszem, egy egyedülálló környezeti ellenőrző rendszer, amely 16 mérőállomással és 2 vízmérő állomással figyeli a város különböző övezeteit. A rendszer a levegő, víz, föld, zaj és biodiverzitás területén gyűjt adatokat, amelyeket folyamatosan elemeznek a Debreceni Egyetem és a HUN-REN Atommagkutató Intézet kutatói.

Ha egy ér, akár szervátültetés, szívinfarktus vagy stroke esetében elzáródik, az érintett szerv oxigénhiányt szenved, és a sejtek vészjeleket juttatnak a felszínükre. Az ELTE Természettudományi Kar és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont közös cégében dolgozó kutatók egy olyan egyedülálló hatóanyagot alkottak meg, amely megvédi a szervezetet az oxigénhiányt követő károsodástól.

A világ mesterséges intelligencia legkiválóbb kutatói találkoznak Budapesten, hogy a legújabb fejlesztésekről, trendekről és áttörésekről beszéljenek. A háromnapos „AI Symposium 2025” a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) közös szervezésében valósul meg.

Évek óta tart a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja. Mostantól a Kullancsfigyelő oldal mellett a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti a nem őshonos Hyalomma kullancsok monitorozását. Mutatjuk, hogy működik az app.

Újabb tudományos bizonyíték erősíti meg, hogy a maszkviselés a hétköznapi, normál beszélgetések során is hatékony eszköz a légúti fertőzések terjedésének visszaszorításában. A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Semmelweis Egyetem közös kutatásának eredményei egy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban jelentek meg.

Ismét eléri hazánkat egy nagyobb szaharai porvihar, az internetet pedig ezzel egy időben elöntötték a jelenséggel kapcsolatos szélsőségekbe hajló összeesküvés-elméletek és álhírek is. A HUN-REN CSFK munkatársai erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy a kutatásaik fókuszában álló kérdéskört érintő hamis információk ellen felszólaljanak.

Magyar és kazah szakemberek kutatási eredményeiből kiderül, amint a kiszáradás miatt időszakossá válik a tó – ami sajnos globálisan egyre több természetes vizet is fenyeget –, a vízimadarak hatása egyre erősebbé válik. Így ezt a jelenséget figyelembe kell venni a természetvédelmi erőfeszítések tervezése során is.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN TTK kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

Hogyan alkalmazkodott az élet a Föld drasztikus változásaihoz, mint amilyen a légkör oxigéntartalmának jelentős növekedése volt? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói különleges megállapítást tettek az évmilliárdokkal ezelőtt élő baktériumokkal kapcsolatban.

A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában.

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont egyik friss kutatása szerint – melyben 2013 és 2020 között Európa 657 régióját vizsgálták – összefüggés van a levegőszennyezés és a csökkenő termékenységi ráta között, ennek pedig az egészségügyi mellett jelentős politikai következményei is vannak.

A világ vezető kutatói hamarosan azért érkeznek Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a térségünket is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre. Az esemény első szekcióját mutatjuk be, amelyben a Föld és a környezetünk összefüggéseit veszik górcső alá.

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?

A földi rendszerek változásait összefüggéseiben szükséges vizsgálni, és ezen múlik az ember egészsége is. A világ vezető kutatói azért érkeznek április végén Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a Kárpát-medencét is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre.