Magyar kutatók a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy új, V-MAG nevű magnetométert fejlesztenek, amely a mágneses mezők pontos mérésére alkalmas. Az eszköz a térben formázott fény és atomok kölcsönhatásán alapul, és széles körben alkalmazható, például nukleáris tengeralattjárók és űrrepülőgépek mágneses mezőinek mérésére.
Sajtóközlemények: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködést kötött az MIT Center for International Studies intézetével, amely lehetőséget teremt a magyar kutatók és az MIT oktatói, hallgatói közös kutatási projektjeire. Az együttműködés a mesterséges intelligencia és mérnöki tudományok területén ígér áttöréseket, hároméves finanszírozással.
Egy új tanulmány szerint a szaharai porviharok egyre gyakoribbá válnak Európában, jelentősen csökkentve a napenergia-termelést. A mediterrán térség öt országában végzett kutatás kimutatta, hogy a porviharok idején a fotovoltaikus energiatermelés akár 50%-kal is visszaeshet.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
A Betelgeuze közelében egy korábban csak feltételezett kísérőcsillagot sikerült először közvetlenül megfigyelni a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóinak munkája nyomán. A felfedezés megerősíti, hogy a Betelgeuze fényváltozását egy közeli kísérő okozhatja.
A szimpóziumon a világ vezető kutatói és szakértői mutatják be az egészséges, aktív életévek növelését célzó legújabb kutatásokat és innovációkat.
A célzott alfa-terápia az egyik legígéretesebb rákkezelési módszer, amely nagy energiájú alfa-részecskékkel pusztítja el a daganatos sejteket. Az aktínium-225 radioaktív izotóp leányelemei azonban nem mindig maradnak a célterületen, és nem várt károsodást okozhatnak. Egy új nyomkövető rendszer segítségével most először sikerült élő szervezetben követni a francium-221 eloszlását, ami fontos lépés a terápiás mellékhatások jobb megértéséhez.
A kutatás célja az űridőjárás előrejelzésének javítása, hogy csökkentsék a napkitörések által okozott károkat a műszaki rendszerekben és az emberi életben.
A hazai vizek algásodása súlyos problémát jelent, amelyet nemcsak az algák mennyisége, hanem alakja is befolyásol. Az eltérő formák különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, hatással vannak a fényviszonyokra és az oxigéntermelésre. Kutatók most először pontos adatokat szolgáltatnak az algák árnyékolásáról, új lehetőséget teremtve a vízminőség vizsgálatára.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 40 évre visszamenő, műholdas alga biomassza adatokat dolgoztak fel, új módszerrel mérve a Balaton vízminőségét. Gépi tanulási modelljük valós időben, online követhetővé teszi a klorofill-a koncentráció változásait, segítve az extrém algavirágzások detektálását.
Egy friss kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást. Az élőhelyek helyreállítása kevesebb szén-dioxidot köt meg, mint korábban gondolták. A kutatók szerint sürgős kibocsátáscsökkentésre és igazságos klímastratégiákra van szükség, amelyek támogatják a biológiai sokféleséget és az alkalmazkodást.
A Tisza alföldi szakasza a 19. század közepétől emberi beavatkozások hatására jelentősen megváltozott. Folyószabályozások, partvédőművek és vízlépcsők alakították át a folyó medrét, amely ma szűkebb és mélyebb, mint az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Egy új kutatás részletes adatelemzéssel vizsgálta a változásokat és azok hatását a vízgazdálkodásra.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi együttműködésben az ALS korai előjeleit fedezték fel. A kutatás a CCL2 kemokin és a CCR2 receptor közötti jelátvitelt vizsgálta, ami kulcsfontosságú lehet a betegség korai felismerésében és kezelésében.
Budapesten július közepén volt az első nagyobb dunavirágzás, ami augusztus második feléig is eltarthat. A kérészek korai rajzása az alacsony vízállásnak és az ebből adódó több tápláléknak köszönhető, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója. Kriska György szerint a hidak kérészvédő fényei hasznosak, ezért jövőre egy újabb hídnál alakítanak ki fénysorompót.
A nyár egyik leglátványosabb égi eseménye, a Perseidák meteorraj augusztus 12-én éri el maximumát, óránként 50-70 hullócsillaggal. A meteorok sebessége elérheti a 59 km/s-t, és egész éjszaka láthatók lesznek, különösen a Perseus csillagkép irányában. A jelenség megfigyeléséhez sötét, fényszennyezéstől mentes hely ajánlott.
Az elmúlt időszakban több lakossági megkeresés is érkezett a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez, valamint számos hivatalos hatósági megkeresés mentén kérték kutatóintézetünk véleményét. A beszámolók kisebb-nagyobb kocsonyás 2-8-10 képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak, de mint kiderült, azok nem medúzák, hanem árvaszúnyogtojások voltak.
A világ legrangosabb matematikai kongresszusán, a 2026 júliusában Philadelphiában megrendezendő Nemzetközi Matematikai Kongresszuson Lovász László, a HUN-REN Rényi Intézet kutatóprofesszora tartja az Abel-előadást. A rendezvényen a legjelentősebb matematikai eredményeket mutatják be, és átadják a legfontosabb díjakat, köztük a Fields-érmet is.
Magyar és olasz kutatók felfedezték, hogy a madarak és denevérek jelentős szerepet játszanak a szőlőültetvények kártevőinek természetes szabályozásában. Ezek a ragadozók nemcsak csökkentik a kártevők számát, hanem mérséklik a terméskiesést is, különösen az erdős környezetben. A fenntartható gazdálkodás elősegítheti jelenlétüket és gazdasági előnyöket hozhat a termelőknek.
A termálvizek, különösen Budapest gyógyfürdői és a Hévízi-tó, jelentős szerepet játszanak Magyarországon az idegenhonos halfajok elterjedésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói frissítették a hazai idegenhonos halfajok listáját, és aggasztó változásokat tapasztaltak az elmúlt évtizedekben.
Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Magyar kutatók az elmúlt 20 év kutatási eredményeit elemezve három új utat tártak fel az új gyógyszerek fejlesztésében. Az AstraZeneca és Novartis szakembereivel közösen végzett vizsgálatban több száz kutatási programot vizsgáltak, különösen onkológiai és neurológiai betegségek területén. Az új megközelítések között szerepel a betegséget okozó fehérjék célzott lebontása és a sejten belüli kommunikáció módosítása.