Sikeresen lezárult az EIG Concert-Japan „FerroFluid” projekt. A hároméves kutatás olyan új anyagokat vizsgált, amelyek egyszerre viselkednek folyadékként és ferroelektromos kristályként. A japán, cseh, lengyel és magyar kutatócsoportok részvételével megvalósuló projektet magyar részről Salamon Péter, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezette.
Sajtóközlemények: Tudomány
Május 21–22. között a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem (NTU) immár második alkalommal, még ambiciózusabb és még szélesebb spektrumot átölelő programmal rendezi meg angol nyelvű AI Symposium 2026 tudományos konferenciáját.
Hazánkban először alkalmaztak terápiás céllal anyatejet orrjáraton keresztül agykárosodott újszülötteknél a Semmelweis Egyetemen. A módszer célja az oxigénhiány miatti agykárosodás következményeinek enyhítése, és biztonságos otthoni használata is lehetséges. A kutatás eredményeit a Nature Pediatric Research közölte.
A Budapesti Corvinus Egyetem a Kínai Hongkongi Egyetemmel közösen indít nemzetközi kutatási projektet a mesterséges intelligencia megbízhatóságának növelésére. A Hu-rizont program által támogatott kezdeményezés célja stabil, átlátható és megbízható MI-architektúrák fejlesztése a valós alkalmazásokhoz.
Egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány, amely az EBCC hálózatán keresztül gyűjtött adatokat használta fel, értékes új eszközt kínál: képessé váltunk rendszeresen frissülő, nagy felbontású térképek előállítására, amelyek szemléltetik a mezei madarak előfordulási valószínűségének változásait Európa-szerte.
Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
A Nanoplazmonikus Lézeres Fúzió Kutatólaboratórium kutatói 2020 óta vizsgálják a lézerrel indukált magfúzió megvalósíthatóságát nanoméretű rendszerekben. Az eredmények kimutatták, hogy nanoplazmonikus lézeres fúzióval beindíthatók a fúziós reakciók, ami hosszú távon hozzájárulhat az energiaellátás biztonságához. A technológia környezetkímélő és nagy energiasűrűséget kínál.
A Debreceni Egyetem Műszaki Kara által fenntartott International Review of Applied Sciences and Engineering folyóirat a Scimago Journal and Country Rank minősítése szerint a legjobb 25 százalékba került, több szakterületen is előrelépve. Ez a rangsorolás megerősíti a kari tudományos és minőségfejlesztési stratégiát, valamint növeli az egyetem nemzetközi tudományos láthatóságát.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SENSEXTREME projektben gyémántalapú kvantumszenzorokat fejlesztenek, melyek extrém körülmények között is pontos méréseket tesznek lehetővé. A magyar csapat elsősorban elméleti számításokkal és modellezéssel járul hozzá a kvantumtechnológia fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
A Pécsi Tudományegyetem és a Matro Kft. együttműködésében létrejött Ultraprecíziós Megmunkáló Központ világszínvonalú csúcstechnológiát kínál Pécsett. A beruházás célja a szubmikronos pontosságú optikai és kristálymegmunkálás biztosítása Magyarországon és a kelet-közép-európai régióban.
40 évvel ezelőtt a VEGA–1 és VEGA–2 szovjet űrszondák révén az emberiség először láthatta közelről egy üstökös magját, a Halley-üstököst. A magyar mérnökök és kutatók jelentős szerepet játszottak a fedélzeti műszerek fejlesztésében, köztük az első önállóan működő televíziós rendszer megalkotásában.
Többek között a trianoni béketárgyalások előkészítéséhez használt térképek, XVII. századi, olasz kéziratos térképművek és kőnyomatos atlaszok is színesítik a Szegedi Tudományegyetem Kogutowicz Károly Térkép- és Adattárát. A felbecsülhetetlen értékű ritkaságok megőrzése nemzeti örökségünk szempontjából is fontos.
Átadták a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központot, amely Európában is kiemelkedő oktatási és kutatási infrastruktúrát kínál orvostanhallgatóknak és kutatóknak. A központ a legmodernebb technológiákat, köztük a digitális eszközöket, mesterséges intelligenciát és robotikát integrálja az orvosképzésbe.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nemzetközi pályázatot hirdet kutatási intézményei főigazgatói pozícióira. A HUN-REN tizenhárom kutatási intézményének élén a vezetők megbízatása – a korábbi kinevezések és a rotációs rend szerint – 2026 végén lejár.
Magyarországon, a dunántúli Dudar egykori kőszénbányájának meddőhányójában különleges belemnitesz ősmaradványokat fedeztek fel. Az ELTE paleontológusa, Galácz András kutatásai szerint ezek a fejlábúak nem haltak ki a kréta időszak végén, hanem tovább éltek az eocén korban, 40-50 millió évvel ezelőtt.
A homoki fásítás nem minden esetben javítja a táj vízháztartását, sőt, a zárt erdők a száraz homokhátságokon akár ronthatják is azt. A kutatók szerint a megoldás a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat, ahol a száraz területeken a nyílt gyepek terjedése, míg a vízjárta ártereken az erdők növekedése lehet előnyös.
A társadalmi- és viselkedéstudományi publikációk egynegyedénél az adatok szakértői újraelemzésekor az eredeti szerzőktől eltérő következtetésre jutottak, ami a kutatások módszertani érzékenységére mutat rá – állapítja meg egy, a Nature folyóiratban megjelent nagyszabású, tömeges együttműködésen alapuló friss nemzetközi kutatás magyar kutatók vezetésével.
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.