Sajtószoba: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A HUN-REN küldetése, hogy a legmodernebb kutatás és innováció révén hozzájáruljon Magyarország és a világ társadalmi, gazdasági és szellemi fejlődéséhez. Célja, hogy nemzetközileg elismert kutatási hálózattá váljon.

A HUN-REN támogatja a kutatások eredményeinek széleskörű hasznosítását, az innovációs értéklánc megvalósulását, hozzájárulva ezzel a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági versenyképesség növeléséhez.

e-mail cím megtekintése

Roska Botond, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja, a bázeli IOB alapító igazgatója és José-Alain Sahel francia–amerikai szemész-kutató kapta a 2026-os António Champalimaud Vision Awardot. Az egymillió euróval járó nemzetközi elismeréssel több mint két évtizedes, a vakság megelőzését és egyes formáinak kezelését alapvetően új irányokba terelő kutatómunkájukat ismerték el.

A hazai kukoricatermesztést egyre súlyosabban érinti az aszály és a klímaváltozás. A HUN-REN szakértői szerint a vetésterület már tartósan zsugorodik, ezért nemcsak nemesítésre, hanem vízgazdálkodásra, vízmegtartó agrotechnikára, precíziós megoldásokra és alkalmazkodó termelési stratégiákra is szükség van.

A CRISPR-Cas rendszerek a génszerkesztés új korszakát hozták el, de a pontosságot ma is korlátozza a célpontok felismerése. HUN-REN kutatók most egy módosított Cas12a-változattal közel 96 százalékra növelték az elérhető humán patogén mutációk arányát, és ezt emlős sejtekben is működőképesnek igazolták.

A hőhullámok és szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény állatok hímként fejlődhetnek, ám ennek hosszú távú következményei eddig kevéssé voltak ismertek. HUN-REN-kutatók erdei békákon vizsgálták az ivarváltás szaporodási és túlélési hatásait, és arra jutottak, hogy a jelenség bár nem akadályozza a szaporodást, a populációk fennmaradását mégis veszélyeztetheti.

Az emberi agy már születéskor érzékeny lehet a ritmus periodikus szerkezetére, a zene ütemének felnőttekre jellemző rugalmas követése azonban hosszú fejlődés eredménye. Háden Gábor, a HUN-REN TK kutatója és Henkjan Honing, az Amszterdami Egyetem professzora több mint húsz év kutatási eredményeit értékelte újra, hogy elválassza a meggyőző bizonyítékokat a korai, ma már árnyalásra szoruló következtetésektől.

A tönkölybúza nem csupán egy ősi gabonaféle: genetikai sokfélesége értékes kiindulópont lehet a jövő búzafajtáinak nemesítéséhez is. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete kutatóinak közreműködésével készült új vizsgálat feltérképezte a tönköly és a kenyérbúza rostösszetételének genetikai hátterét, és olyan genetikai jelölőket is azonosított, amelyek segítségével a két gabona megbízhatóan megkülönböztethető egymástól.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításának szándékát a Kormány bejelentette, a törvénymódosítás azonban még készül. A HUN-REN vezetése az MTA augusztus 5-i közleményének 11 pontjára ad választ, és azt állítja, hogy az elvek többsége már ma is érvényesül a hálózat működésében.

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont kutatói új matematikai modellel magyarázzák a kis dózisú sugárzás paradox hatását. A 99 laboratóriumi adatsoron tesztelt Minimum Mutation Load modell szerint a sejtek nemcsak saját károsodásukra, hanem a környezetükből érkező jelekre is reagálnak, ami a mutációk felhalmozódását is befolyásolhatja.

A szőlő aranyszínű sárgasága gyorsan terjed Magyarországon, és már a hazai borvidékek nagy részét elérte. A kutatók szerint a betegség nem gyógyítható, de gyorsabb diagnosztikával, pontosabb monitoringgal és célzott védekezéssel lassítható a terjedése. Három intézmény közös programja gyakorlati megoldásokat javasol.

A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet – mondta Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, egyben a Szúnyogmonitor program szakmai vezetője.

Magyar, japán és ománi kutatók müonokkal vizsgálták először a Föld kérge és köpenye közötti átmeneti zónát. A méréshez magyar fejlesztésű detektort használtak Ománban, és 3,5 méteres felbontású sűrűségtérképet készítettek a Szamail-ofiolit egy részéről. Az eredmények szerint a Moho sokkal összetettebb, mint korábban gondolták.

A 35 fok feletti hőmérséklet jóval kívül esik az ember normál „működési tartományán”. Miért visel meg bennünket a nagy hőség, miért veszélyes az idősekre, miért nem alszunk jól melegben, és mit tehetünk a káros hatások ellen – ezekre a kérdésekre is választ aduk az alábbi cikkben, amely Gulyás Attila, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet agykutató biológusa által jegyzett SzürkeÁllomány blog két bejegyzése alapján született.