85 millió évvel ezelőtt a mai Bakony területén egy különleges, szárazföldi krokodil, a Doratodon carcharidens garázdálkodott. Ez a kis termetű ragadozó pengeszerű fogakkal és dinoszauruszszerű koponyával rendelkezett, életmódja pedig eltért a mai krokodilokétól. A frissen felfedezett koponya alapján most először rajzolták meg teljes alakját.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói mesterségesen előállított rekombináns antigének segítségével mérhetővé tették a vakcinák immunválaszát. A Szegeden fejlesztett fehérjék kulcsszerepet játszanak az mRNS-LNP vakcinák működésének megértésében, elősegítve a célzott vakcinafejlesztést.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
Magyarország erős szakmai jelenléttel képviselteti magát a londoni Space-Comm Expo Europe kiállításon, Európa vezető űrtechnológiai fórumán. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat önálló standdal és előadásokkal mutatja be a magyar űrkutatás eredményeit, Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok részvételével.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legújabb kiadványa, a Space-Ready Science Excellence bemutatja Magyarország hozzájárulását a nemzetközi űrkutatáshoz és űriparhoz. Az online elérhető kiadvány rávilágít a stratégiai szemléletre, amely a kutatástól az innováción át a társadalmi-gazdasági hasznosulásig terjed.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint azok, akik az azonnali jutalmakat részesítik előnyben, hajlamosak múltbeli döntéseiket türelmesebbnek és fegyelmezettebbnek látni a valóságnál. A jelenorientáltság befolyásolja az emlékezet pontosságát, így az emberek torzítva idézik fel döntéseiket, hogy megvédjék önképüket.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületet (NTTT) hozott létre, amelyben tizenhárom világhírű tudós vesz részt. A testület célja a HUN-REN nemzetközi kapcsolatrendszerének és versenyképességének erősítése, valamint a kutatási stratégia alakítása.
A 31. Debreceni Kardiológiai Napokon a legújabb gyógyszeres terápiák és a robotika szerepe áll a középpontban. A konferencián a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének innovációit, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását vitatják meg a Debreceni Egyetemen. Több mint ötszáz szakember vesz részt az eseményen.
Gali Ádám és csapata a Nature Materials-ben publikált tanulmányában egy új kvantumérzékelőt mutat be, amely a szilícium-karbidban található kvantumbitek felületkémiai stabilizálásával működik. Ez a megoldás lehetővé teszi a rendkívül pontos, szobahőmérsékleten működő kvantumszenzorok fejlesztését, amelyek biológiai és kémiai folyamatok érzékeny mérésére alkalmasak.
A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet és hazai egyetemi partnerei áttörő eredményt értek el a sertéseket érintő Mycoplasma hyorhinis elleni védekezésben. Egy hőérzékeny, élő vakcinajelöltet fejlesztettek ki, amely csökkenti a betegség súlyos tüneteit és gazdasági károkat.
A Corvinus a napokban csatlakozott a QS felsőoktatási értékelő szervezet kezdeményezéséhez, a Felelős AI Konzorciumhoz. Ez a világszerte a jövőorientált intézményeket összefogó nemzetközi hálózat a mesterséges intelligencia felelős felsőoktatási integrációját támogatja.
A mesterséges intelligencia jövőjét nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a média hozzáállása is alakítja – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából. A tanulmány szerint a média narratívái, legyenek azok optimisták vagy szkeptikusak, jelentősen befolyásolják az MI megítélését és jövőjét.
Az University of Bergen és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont közös projektje áttörést ért el a rákos sejtek elleni hadronterápiában: a Bergen proton CT detektor prototípusát 2026 januárjában sikeresen tesztelték. Ez az új technológia pontosabb dózistervezést és célzottabb kezelést tesz lehetővé, csökkentve az egészséges sejtek károsodását.
Az Óbudai Egyetem EKIK kutatói matematikai modellekkel és algoritmusokkal optimalizálták a kemoterápia adagolását, hogy személyre szabottan kezeljék az agresszív emlőrákot. Az új módszerrel hosszabb túlélést és kevesebb gyógyszerrezisztenciát értek el, miközben a kezelések kevésbé terhelik a szervezetet.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
2026-ban a Soproni Egyetem nemzetközi tudományos központként szolgál, számos konferenciának és szimpóziumnak ad otthont. A rendezvények fókuszában a fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, faipar és pedagógia állnak, melyek elősegítik a szakmai együttműködést és a hallgatók bevonását a tudományos életbe.
A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de eltérő mértékben. Egy kutatás szerint hangszeres tapasztalat nélkül a biológiai érés dominál az összetett kézmozgásokban, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama a meghatározó tényező.
Az immunterápiák forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, de nem minden beteg reagál rájuk egyformán. Egy új nemzetközi kutatás szerint nemcsak a daganatok mutációinak mennyisége, hanem minősége is meghatározza az immunterápiás válasz hatékonyságát. A daganatok bizonyos mutációi „láthatatlanná” tehetik őket az immunrendszer számára.
Pink István, a Debreceni Egyetem matematikusa és japán kollégája egy 30-40 éve nyitott matematikai problémát oldott meg. Kutatásuk a diofantoszi egyenletek megoldásaira fókuszált, bebizonyítva, hogy legfeljebb két pozitív egész megoldás létezik, kivéve két speciális esetet. Eredményüket az American Journal of Mathematics közölte.
Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.
