Sajtószoba: Másfélfok

A Másfélfok célja, hogy közérthetően, közvetlenül, hitelesen, tudományos alapokon állva, kritikusan és rendszerben gondolkodva mutassa be a jelenlegi éghajlatváltozás okait, cáfolja meg az ehhez kapcsolódó hamis mítoszokat, és mutassa meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyén és a közösség aktív cselekvéssel tehet a globális éghajlati válság ellen.

Szlovénia egymilliárd euró értékben bocsátott ki olyan államkötvényt, amelynek kamata az ország kibocsátáscsökkentési teljesítményétől függ. A fenntarthatósághoz kötött kötvényeknél a kibocsátók mérhető környezeti célokat vállalnak, a siker kamatcsökkentést, az elmaradás kamatemelést hozhat. Chile, Uruguay és Thaiföld is alkalmazza ezt az új pénzügyi eszközt.

Az Európai Bizottság becslése szerint 2022 és 2025 között közel 200 milliárd eurós éghajlati kár érte Európát. A szélsőséges időjárás láncreakciókat indíthat el az energia-, víz- és egészségügyi rendszerekben. Az új uniós reziliencia-keretrendszer Magyarország számára is feladatokat jelöl ki a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

A Balaton vízállása 2026 októberében megközelítette a 2003-as történelmi minimumot. A melegedés növeli a párolgást, miközben a vízgyűjtőn a nyári vízhiány több mint kétszeresére nőtt, a téli víztöbblet pedig csak mérsékelten emelkedett. Szabó Péter éghajlatkutató elemzése szerint az évszakos egyensúly felborulása miatt az átlagos tél már nem pótolja a nyári veszteséget.

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegességet, amelynek olcsóbb eléréséhez az erdők is hozzájárulhatnak. A REKK kutatóinak modellezése szerint a karbonárazás megváltoztathatja a fakitermelés időzítését: ha több fa marad hosszabb ideig az erdőkben, 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenhet a magyar klímasemlegességi átmenet költsége.

Az állam alkotmányos kötelezettsége a Balaton védelme, ám a természeti értékeket veszélyeztető beruházások tovább folytatódnak. A környezetjog hiányosságai és a klímaválság miatt a meglévő jogi eszközök hatékonyabb alkalmazására lenne szükség. Dr. Sulyok Katalin, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára szerint a jogi változásokhoz politikai akarat is kell.

A Homokhátság szárazodása miatt egyre sürgetőbb a kérdés, mennyi fára van szüksége a Kiskunságnak. Egy magyar kutatás szerint a fák és cserjék az aszály idején a gyepek ellenálló képességét is növelik, ám a nagy kiterjedésű faültetvények kiszáríthatják a mélyebb talajrétegeket és csökkenthetik a biodiverzitást. A megoldás a mozaikos táj lehet.

Éppen akkor válik könnyebbé számos zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, amikor az Otthon Start külterületi lakóingatlanokra is igénybe vehető. Kecskemét példája mutatja az átalakulás léptékét: a volt szőlőhegyek zsugorodnak, miközben a zártkertek lakhatási, gazdálkodási és rekreációs szerepe, valamint a városi hőség mérséklésében betöltött jelentőségük egyre több konfliktust vet fel.

A nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők próbálnak a legtöbbféleképpen védekezni a hőség ellen. Egy országos, 1496 fős felmérés szerint a nyári komfort nemcsak azon múlik, mit tesznek a lakók, hanem azon is, mennyire árnyékolható, átszellőztethető és hűthető maga az épület.

Tíz év alatt több mint négyszeresére nőtt a háztartások hűtési, és több mint ötszörösére a fűtési célú villamosenergia-felhasználása, miközben teljes energiafogyasztásuk 16 százalékkal csökkent. A változás azonban még nem jelent valódi fordulatot: 2024-ben a földgáz továbbra is a háztartási energiafelhasználás 46 százalékát, a fűtésnek pedig több mint felét adta.

A klímatörvény nemcsak a kibocsátási célokról szól, hanem arról is, hogyan lesz pénz a szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint a költségvetési szabályoknak, az állami pénzügyi intézményeknek, a bankoknak és a vállalatoknak is összehangoltan kellene támogatniuk a klímaátállást és a finanszírozást.

Az új klímatörvény nem csupán politikai kérdés: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi minimumok is meghatározzák a tartalmát. Sulyok Katalin, a Durham University docense tíz követelményt sorol fel, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat, a kibocsátáscsökkentéstől a karbonköltségvetésen át a végrehajthatóságig.

A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.