Sajtószoba: Másfélfok

A Másfélfok célja, hogy közérthetően, közvetlenül, hitelesen, tudományos alapokon állva, kritikusan és rendszerben gondolkodva mutassa be a jelenlegi éghajlatváltozás okait, cáfolja meg az ehhez kapcsolódó hamis mítoszokat, és mutassa meg, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint melyek azok a beavatkozási pontok, ahol az egyén és a közösség aktív cselekvéssel tehet a globális éghajlati válság ellen.

A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.

A paksi atomerőmű leállása látványosan mutatja meg, hogy a megújuló energia mellett a tárolás hiánya okozza a legnagyobb gondot. Nappal a napelemek pótolni tudják a kiesést, estére azonban import kell. Szilva Attila fizikus szerint megfelelő energiatárolással a hasonló válsághelyzetek hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének.

Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.

Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.

Magyarországon naponta 11–13 focipályányi természetes vagy mezőgazdasági terület tűnik el a beton és az aszfalt alatt. A tudósok szerint a túlzott beépítés már természetvédelmi, gazdasági és klímavédelmi kérdés is. A Túlbetonozva kampány lezárásával a szakértők több mint 120 lakossági fotó segítségével mutatják be a probléma valódi arcát, és egy hatpontos szakpolitikai javaslatcsomagot is átadnak a kormány számára.

A futball-vb új, 48 csapatos formátuma és három országra, 16 helyszínre szétterített rendezése miatt a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet. A kibocsátások döntő része a repüléshez kötődik, miközben a FIFA klímavédelmi vállalásait a logisztika, az utazások és a hőhullámok is megkérdőjelezik.

Az ENSZ júniusi bonni klímatárgyalásai nem hoztak áttörést a kibocsátáscsökkentés és energiaátmenet terén, mivel az olajországok lassították a folyamatot. Kína viszont egyre inkább támogatja a nemzetközi klímaegyüttműködést. A novemberi COP31 konferencia sikere a következő hónapok egyeztetésein múlik.

Az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain rendszer előírja, hogy az ipari, lakó- vagy logisztikai parkok fejlesztése után a természet állapota mérhetően javuljon. Ez a megoldás új finanszírozási forrásokat teremt a természet helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Magyarországon is érdemes lenne hasonló modellt alkalmazni az élőhelyek megóvására.

Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.

Az iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a Közel-Keleten: súlyosbítja a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és geopolitikai válságok összefonódva veszélyeztetik az energiabiztonságot és társadalmi stabilitást Európában – írja Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője.

2026 áprilisa történelmi fordulópontot hozott az energetikában: először fordult elő, hogy világszinten több villamos energiát termelt a szél- és napenergia, mint a földgáz. Az energiatárolás fejlődése, különösen az akkumulátorok terén, gyorsan alakítja át az energiapiacot, csökkentve az áramárakat és mérsékelve az importfüggőséget, különösen Magyarországon.

Magyarország számára kihívást jelent az EU új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2, amely a fosszilis energia drágításával ösztönözné a fogyasztás csökkentését. A Green Policy Center elemzése szerint azonban megfelelő kompenzációval és energiahatékonysági beruházásokkal a rezsicsökkentés fenntartható, sőt az ország nyerhet is az átálláson.

Lapos Tamás és Dr. Nagy Dániel erdészeti szakemberek új nemzeti erdőprogram kidolgozását javasolják, amely az erdőket nem csupán faanyagforrásként, hanem stratégiai nemzeti vagyonelemként kezeli. A tanulmány hangsúlyozza az erdők klímavédelmi, vízvédelmi és társadalmi szerepét, és sürgeti a tarvágások korlátozását, valamint az állami és magánerdő-gazdálkodás összehangolását.