Sajtóközlemények: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, hogyan jelölik ki a sejtek a felesleges vagy hibás váladékszemcséket lebontásra. A krinofágia nevű folyamatban az ubiquitin molekula jelzi a lebontandó szemcséket, melynek szabályozása fontos lehet például az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértésében.

Egy új, archeogenomikai és izotópos vizsgálatokra, valamint régészeti leletekre épülő kutatás árnyaltabb képet fest a kora középkori közösségek szerveződéséről a langobard kori Kisalföld területén, és bemutatja, hogy kapcsolataik miképpen adhatták a kialakuló új politikai rendszerek alapját.

Az ELTE két professzora, Darázs Lénárd jogász és Csanád Máté fizikus, az Academia Europaea rendes tagjává vált 2026-ban. Az Academia Europaea a tudományos kiválóságot elismerő európai szervezet, amely interdiszciplináris kutatásokat és tudományos tanácsadást támogat. A két kutató kiemelkedő eredményeket ért el saját szakterületén.

Az ELTE Informatikai Kar kutatói a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriummal együttműködve kifejlesztették a Racka-4B magyar nyelvű érvelő modellt, amely a hazai szuperszámítógépen, a Komondor HPC-n készült. A modell a magyar nyelv komplexitását figyelembe véve gyorsabb és pontosabb, mint korábbi nagyobb modellek.

Május 27-én az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, vállalati és civil szereplők közösen vizsgálták, hogyan válhatnak a kutatási eredmények valós társadalmi és piaci hatássá. Az eseményen egészségipari, fenntarthatósági és társadalmi innovációkat mutattak be, és átadták az ELTE Innovációs Díjat is.

Az olaszországi Cesenaticoban megrendezett European Girls’ Olympiad in Informatics (EGOI) 2026 versenyen a magyar csapat minden tagja éremmel zárt: két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek a diákolimpikonok. A felkészülést az ELTE Informatikai Kar és a Neumann Társaság szakértői segítették.

Az ELTE Társadalomtudományi Kara új projektet indít Megbékélés és demokratikus nyilvánosság az Orbán-rendszer után címmel, amely az orbáni propaganda társadalmi és pszichológiai következményeit vizsgálja. A kutatás célja a sérelmek feldolgozása, felelősség rendezése és a demokratikus közösség újjáépítése.

Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.

Az ELTE Informatikai Kar és a Qubit közösen hirdet versenyt robotikához kapcsolódó kártyajáték fejlesztésére. A pályázatra egyénileg és csapatban is lehet nevezni május 31-ig, a játékok témája az ipari robotoktól a humanoid robotokig terjedhet. A döntős alkotásokat az Intelligent Robotics FAIR 2026 családi napján mutatják be.

Magyarországon, a dunántúli Dudar egykori kőszénbányájának meddőhányójában különleges belemnitesz ősmaradványokat fedeztek fel. Az ELTE paleontológusa, Galácz András kutatásai szerint ezek a fejlábúak nem haltak ki a kréta időszak végén, hanem tovább éltek az eocén korban, 40-50 millió évvel ezelőtt.

Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.

Budapesten szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottak a kvantumkommunikáció és a jövő kiberbiztonsági megoldásairól. A QCIHungary projekt célja a magyar kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése, amely kapcsolódhat az európai hálózathoz. A résztvevők egyetértettek, hogy a kvantumtitkosítás kulcsfontosságú a biztonságos kommunikáció jövőjében.

Magyar paleontológusok új kacsacsőrű dinoszaurusz fajt fedeztek fel Erdélyben, a Hátszegi-medencében. A Kryptohadros kallaiae nevű növényevő dinoszaurusz maradványait részleges csontváz formájában találták meg, ami rávilágít a régió élővilágának sokszínűségére a kréta időszak végén.

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel rejtélyes sötét energiát, ha a világegyetem „foltokban” tágul. Az iEdS modell egyszerre illeszkedik a főbb kozmológiai megfigyelésekhez, és megoldást kínál a modern kozmológia egyik legnagyobb problémájára, a Hubble-feszültségre.

85 millió évvel ezelőtt a mai Bakony területén egy különleges, szárazföldi krokodil, a Doratodon carcharidens garázdálkodott. Ez a kis termetű ragadozó pengeszerű fogakkal és dinoszauruszszerű koponyával rendelkezett, életmódja pedig eltért a mai krokodilokétól. A frissen felfedezett koponya alapján most először rajzolták meg teljes alakját.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.

A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de eltérő mértékben. Egy kutatás szerint hangszeres tapasztalat nélkül a biológiai érés dominál az összetett kézmozgásokban, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama a meghatározó tényező.

Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.

Az ELTE és a Digitéka együttműködésében jelentős erdélyi sajtóanyag digitalizálása valósult meg, amely 333 492 oldal magyar nyelvű történeti újságot ölel fel. A projekt célja a kulturális örökség korszerű kutathatóságának elősegítése volt.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktori címet adományoz egykori hallgatójának, a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak. Az író szeptember 18-án tér vissza az alma materébe, ahol életművét bemutató programsorozat, a Krasznahorkai-év is zajlik.

Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.