Az ELTE etológusainak kísérlete szerint egy önállóan működő felszolgáló robot a rendezvényeken nagyobb kíváncsiságot keltett, mint egy emberi felszolgáló. A kutatás azt is kimutatta, hogy a látogatók gyakrabban figyeltek fel rá, gyorsabban fogyott el a tálcájáról az édesség, és a jelenléte a társas viselkedésre is hathat.
Sajtóközlemények: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyarországon naponta átlagosan 140 olyan beteg hal meg, akinek állapota indokolhatná a hospice ellátást, miközben csak 11-en jutnak otthoni hospice ellátáshoz. Egy új ELTE-kutatás szerint közülük mindössze 5 beteg kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol a jogszabályban előírt teljes szakmai team rendelkezésre áll.
A vérben található alakos elemek precíz differenciálása kulcsfontosságú a gyulladásos folyamatok, allergiás reakciók és egyéb hematológiai kórképek diagnosztizálásában. A Norma Instruments Zrt. és az ELTE konzorciumi együttműködés keretében egy olyan technológiai áttörést valósított meg, amely a hagyományos optikai mérőrendszerek korlátait átlépve nyújt pontosabb eredményeket.
Az ELTE kutatói a daganatok növekedését szabályozó TORC1 és a zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták. Kimutatták, hogy az ACC enzim gátlása a rákos sejtek anyagcseréjét úgy változtatja meg, hogy a tumor növekedése az inzulinjelzéstől függetlenül is lelassulhat. Az eredmény a Cell Death & Disease folyóiratban jelent meg.
A magyar csapat minden tagja érmet szerzett a 2026-os Közép-európai Informatikai Diákolimpián Ljubljanában, Mihály Zsolt pedig abszolút második lett. A versenyen 16 ország mérte össze tudását, és Magyarország a három legeredményesebb nemzet között végzett. Mind a négy magyar versenyző dobogóra állhatott.
A vadgesztenye rügypikkelyei nemcsak védik a fejlődő hajtásokat, hanem egész életciklusuk során fotoszintetikusan aktívak maradnak. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként készül fel a növény a tavaszi rügyfakadásra, miközben a téli hidegben is megőrzi működőképességét.
Az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói meglepő eredményre jutottak: a magyar anyanyelvűek beszéde automatikusan igazodik a hallott ritmushoz. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a szinkronizáció nem csak nyelvi vagy zenei képesség, hanem a munkamemória hatékonyságával is összefügg.
Az ELTE-n zajló Hungarian Startup University Program hatodik évadában közel 100 hallgató vett részt, akik innovatív startupötletekkel pályáztak. A program célja, hogy a fiatalokat megismertesse a vállalkozói ismeretekkel és támogassa őket gyakorlati tudással, mentorálással. Az idei nyertes projektek társadalmi problémákra kínálnak digitális megoldásokat.
Az ELTE biofizikusai által fejlesztett RAPID rendszer valós idejű egyedfelismerést tesz lehetővé mintázott állatok esetében, akár drónokról is. Az algoritmus gyors, pontos és terepi alkalmazásra alkalmas, jelentősen elősegítve a természetvédelmi monitorozást és az egyedi viselkedés vizsgálatát.
Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, hogyan jelölik ki a sejtek a felesleges vagy hibás váladékszemcséket lebontásra. A krinofágia nevű folyamatban az ubiquitin molekula jelzi a lebontandó szemcséket, melynek szabályozása fontos lehet például az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértésében.
Egy új, archeogenomikai és izotópos vizsgálatokra, valamint régészeti leletekre épülő kutatás árnyaltabb képet fest a kora középkori közösségek szerveződéséről a langobard kori Kisalföld területén, és bemutatja, hogy kapcsolataik miképpen adhatták a kialakuló új politikai rendszerek alapját.
Az ELTE két professzora, Darázs Lénárd jogász és Csanád Máté fizikus, az Academia Europaea rendes tagjává vált 2026-ban. Az Academia Europaea a tudományos kiválóságot elismerő európai szervezet, amely interdiszciplináris kutatásokat és tudományos tanácsadást támogat. A két kutató kiemelkedő eredményeket ért el saját szakterületén.
Az ELTE Informatikai Kar kutatói a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriummal együttműködve kifejlesztették a Racka-4B magyar nyelvű érvelő modellt, amely a hazai szuperszámítógépen, a Komondor HPC-n készült. A modell a magyar nyelv komplexitását figyelembe véve gyorsabb és pontosabb, mint korábbi nagyobb modellek.
Május 27-én az ELTE Innovációs Napján az akadémiai, vállalati és civil szereplők közösen vizsgálták, hogyan válhatnak a kutatási eredmények valós társadalmi és piaci hatássá. Az eseményen egészségipari, fenntarthatósági és társadalmi innovációkat mutattak be, és átadták az ELTE Innovációs Díjat is.
Az olaszországi Cesenaticoban megrendezett European Girls’ Olympiad in Informatics (EGOI) 2026 versenyen a magyar csapat minden tagja éremmel zárt: két arany-, egy ezüst- és egy bronzérmet szereztek a diákolimpikonok. A felkészülést az ELTE Informatikai Kar és a Neumann Társaság szakértői segítették.
Az ELTE Társadalomtudományi Kara új projektet indít Megbékélés és demokratikus nyilvánosság az Orbán-rendszer után címmel, amely az orbáni propaganda társadalmi és pszichológiai következményeit vizsgálja. A kutatás célja a sérelmek feldolgozása, felelősség rendezése és a demokratikus közösség újjáépítése.
Kutatók figyelmeztetnek, hogy hamarosan megjelenhetnek olyan mesterséges intelligencia rendszerek, amelyek képesek lesznek darwini evolúcióra. Ezek az evolúcióképes MI-k különleges kockázatokat hordoznak, mivel nehezen kontrollálhatók, és eltérhetnek az ember által kijelölt céloktól, mielőtt elérnék az általános intelligencia szintjét.
Az ELTE Informatikai Kar és a Qubit közösen hirdet versenyt robotikához kapcsolódó kártyajáték fejlesztésére. A pályázatra egyénileg és csapatban is lehet nevezni május 31-ig, a játékok témája az ipari robotoktól a humanoid robotokig terjedhet. A döntős alkotásokat az Intelligent Robotics FAIR 2026 családi napján mutatják be.
Magyarországon, a dunántúli Dudar egykori kőszénbányájának meddőhányójában különleges belemnitesz ősmaradványokat fedeztek fel. Az ELTE paleontológusa, Galácz András kutatásai szerint ezek a fejlábúak nem haltak ki a kréta időszak végén, hanem tovább éltek az eocén korban, 40-50 millió évvel ezelőtt.
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
Budapesten szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottak a kvantumkommunikáció és a jövő kiberbiztonsági megoldásairól. A QCIHungary projekt célja a magyar kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése, amely kapcsolódhat az európai hálózathoz. A résztvevők egyetértettek, hogy a kvantumtitkosítás kulcsfontosságú a biztonságos kommunikáció jövőjében.