Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata szerint nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak. A Clinical Child and Family Psychology Review folyóiratban megjelent kutatás arra jutott, hogy az elmúlt mintegy 40 évben inkább a nehézségek jellege változott meg: míg egyes problémák növekedtek, mások épphogy csökkentek.
Sajtóközlemények: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Mi történik egy kutya agyában, amikor azt mondjuk neki, „nem”, és ő ellenáll a kísértésnek? Magyar kutatók új eredményei arra utalnak, hogy a kutyák nem automatikusan reagálnak: amikor visszafogják a viselkedésüket, agyi aktivitásuk az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat.
1,12 milliárd Ft támogatással indulhat el a Kármán Tódor Űrtudományi Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A győztes projektet egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki a Fizikai és Csillagászati Intézetben.
Kvantummemóriák alapjait teremtheti meg egy atomi méretű rácshiba a kétdimenziós bór-nitridben. A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.
Az Egyesült Államokban, a New York állambeli Brookhaven Nemzeti Laboratórium STAR kísérletének legújabb, a Science folyóiratban megjelent eredményei új megvilágításba helyezik a fizika egyik alapvető kérdését: a barionszám-megmaradás eredetét. A nemzetközi kutatásban az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének Csanád Máté vezette Femtoszkópia Kutatócsoportja is közreműködött.
Két ezüstérmet szereztek a magyar középiskolások a Kazasztánban megrendezett 3. Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Olimpián. A 2026-os IOAI-t Asztanában rendezték meg, ahol 440 diák mérkőzött meg egymással, és a feladatok az AI sokszínűségét és komplexitását mutatták be.
Az ELTE TTK és a HUN-REN ATK kutatói elsőként mutatták ki a kórokozók elleni viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben. A kutatás természetvédelmi szempontból is jelentős, hiszen hozzájárulhat a veszélyeztetett kétéltűek védelméhez.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
Egy arany és három bronzérmet szereztek a magyar diákok az idén a litvániai Kaunasban megrendezett Európai Junior Informatikai Diákolimpián (eJOI). A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) előversenyén a legfiatalabb tehetséges programozói mérhették össze tudásukat, ezzel ajtót nyitva a további nemzetközi versenyek felé.
Az ELTE etológusainak kísérlete szerint egy önállóan működő felszolgáló robot a rendezvényeken nagyobb kíváncsiságot keltett, mint egy emberi felszolgáló. A kutatás azt is kimutatta, hogy a látogatók gyakrabban figyeltek fel rá, gyorsabban fogyott el a tálcájáról az édesség, és a jelenléte a társas viselkedésre is hathat.
Magyarországon naponta átlagosan 140 olyan beteg hal meg, akinek állapota indokolhatná a hospice ellátást, miközben csak 11-en jutnak otthoni hospice ellátáshoz. Egy új ELTE-kutatás szerint közülük mindössze 5 beteg kerül olyan szolgáltatóhoz, ahol a jogszabályban előírt teljes szakmai team rendelkezésre áll.
A vérben található alakos elemek precíz differenciálása kulcsfontosságú a gyulladásos folyamatok, allergiás reakciók és egyéb hematológiai kórképek diagnosztizálásában. A Norma Instruments Zrt. és az ELTE konzorciumi együttműködés keretében egy olyan technológiai áttörést valósított meg, amely a hagyományos optikai mérőrendszerek korlátait átlépve nyújt pontosabb eredményeket.
Az ELTE kutatói a daganatok növekedését szabályozó TORC1 és a zsírsavszintézis kapcsolatát vizsgálták. Kimutatták, hogy az ACC enzim gátlása a rákos sejtek anyagcseréjét úgy változtatja meg, hogy a tumor növekedése az inzulinjelzéstől függetlenül is lelassulhat. Az eredmény a Cell Death & Disease folyóiratban jelent meg.
A magyar csapat minden tagja érmet szerzett a 2026-os Közép-európai Informatikai Diákolimpián Ljubljanában, Mihály Zsolt pedig abszolút második lett. A versenyen 16 ország mérte össze tudását, és Magyarország a három legeredményesebb nemzet között végzett. Mind a négy magyar versenyző dobogóra állhatott.
A vadgesztenye rügypikkelyei nemcsak védik a fejlődő hajtásokat, hanem egész életciklusuk során fotoszintetikusan aktívak maradnak. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói azt vizsgálták, miként készül fel a növény a tavaszi rügyfakadásra, miközben a téli hidegben is megőrzi működőképességét.
Az ELTE PPK és a HUN-REN TTK kutatói meglepő eredményre jutottak: a magyar anyanyelvűek beszéde automatikusan igazodik a hallott ritmushoz. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a szinkronizáció nem csak nyelvi vagy zenei képesség, hanem a munkamemória hatékonyságával is összefügg.
Az ELTE-n zajló Hungarian Startup University Program hatodik évadában közel 100 hallgató vett részt, akik innovatív startupötletekkel pályáztak. A program célja, hogy a fiatalokat megismertesse a vállalkozói ismeretekkel és támogassa őket gyakorlati tudással, mentorálással. Az idei nyertes projektek társadalmi problémákra kínálnak digitális megoldásokat.
Az ELTE biofizikusai által fejlesztett RAPID rendszer valós idejű egyedfelismerést tesz lehetővé mintázott állatok esetében, akár drónokról is. Az algoritmus gyors, pontos és terepi alkalmazásra alkalmas, jelentősen elősegítve a természetvédelmi monitorozást és az egyedi viselkedés vizsgálatát.
Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, hogyan jelölik ki a sejtek a felesleges vagy hibás váladékszemcséket lebontásra. A krinofágia nevű folyamatban az ubiquitin molekula jelzi a lebontandó szemcséket, melynek szabályozása fontos lehet például az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértésében.
Egy új, archeogenomikai és izotópos vizsgálatokra, valamint régészeti leletekre épülő kutatás árnyaltabb képet fest a kora középkori közösségek szerveződéséről a langobard kori Kisalföld területén, és bemutatja, hogy kapcsolataik miképpen adhatták a kialakuló új politikai rendszerek alapját.
Az ELTE két professzora, Darázs Lénárd jogász és Csanád Máté fizikus, az Academia Europaea rendes tagjává vált 2026-ban. Az Academia Europaea a tudományos kiválóságot elismerő európai szervezet, amely interdiszciplináris kutatásokat és tudományos tanácsadást támogat. A két kutató kiemelkedő eredményeket ért el saját szakterületén.