Habár az ébrenlét és az alvás látszólag egymás ellentétei, a két állapot valójában nem zárja ki egymást: az éber agy egyes területei időnként az alvásra emlékeztető idegrendszeri aktivitást mutatnak, és ez a lokális alvásnak nevezett jelenség, úgy látszik összefüggést mutat az elmerengéssel. Simor Péter és Németh Dezső, az ELTE PPK kutatói nemzetközi kollaborációban vizsgálták az elmerengés és az információfeldolgozás kapcsolatát.
Sajtóközlemények: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Rabi Márton kutatócsoportja a Communication Biology-ban fejti ki, mi lehetett e „szörnyűséges” lény sikerének titka 82-75 millió évvel ezelőtt. A kutatók szerint rokonai, a ma élő fajok óriás példányai főként az élőhelyek sorvadása miatt tűntek el a 19. században.
A gyerekek többféleképpen ismerhetik meg a körülöttük lévő világot. Segíthetik őket felnőttek a tudásuk „pedagógiai” átadásával, vagy önállóan is felfedezhetik a környezetüket, saját tapasztalatokat szerezve. Magyar kutatók azt vizsgálták, hogy a két tanulási folyamat milyen kapcsolatban van egymással.
Hogyan alkalmazkodnak a különböző fajok a felszálló légáramlatokhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki belőlük? Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta e légi mesterség szabályait, megmutatva, hogy a madarak hogyan optimalizálják repülésüket morfológiai jellemzőik és a környezeti feltételek alapján.
A résztvevők többek között felfedezhetik a promtolás világát, kipróbálhatják a drónos akadálypályát, megtudhatják hogyan ismerhetők fel a rendellenes szívütések, hogyan ne legyenek hackeráldozatok, valamint az AI által generált kirakók és optikai illúziók világának is részesei lehetnek.
Április 5-én, szombaton délután az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a Budapesten működő, kisgyermekek fejlődését vizsgáló kutatócsoportok munkájába. A látogatók rövid ismeretterjesztő előadásokon, poszterbemutatókon és interaktív demonstrációkon vehetnek részt, ahol személyesen is feltehetik kérdéseiket a fejlődéslélektan kutatásaival és módszereivel kapcsolatban.
Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.
Heteken át tartó izgalmas kalandsorozaton keresztül ismerhetik meg az érdeklődők Budapest felszíni és felszínalatti vizeinek, valamint az azt kutató hidrogeológusok mindennapjainak titokzatos világát. A „Dunától a termálvizekig, Budapest a vizek fővárosa” című kampánysorozattal az ELTE kutatói nem csak a vizek fővárosát, hanem a kutatói életpályát is szeretnék megismertetni.
A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését.
Az 55 szűkebb szakterület közül 8-ban kizárólag az ELTE került be hazánkból a világ legjobbjai közé a QS 2025-ös listáján, ezek közül a nyelvészet és a régészet a kimagasló 151-200. helyen végzett.
A Marketing Gyémánt Díj a kiválóság védjegye, amelyet a szakma elismert szereplőiből álló szakmai zsűri ítéli oda. Az elismerés kifejezetten a kisebb költségvetésből, ám hatékony megoldásokkal létrehozott kampányokat hivatott elismerni.
Az Agykutatás Hete országos tudománynépszerűsítő programsorozat részeként ismét érdekes előadásokkal várják az agykutatás iránt érdeklődőket. A március 13-14-i rendezvényen a részvétel ingyenes, de egyes programok esetében helyszíni regisztrációhoz kötött.
Az Oktatási Hivatal közzétette a 2025. évi általános felvételi eljárás országos adatait, eszerint idén 129 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Az ELTE 18200 elsőhelyes jelentkezőjével továbbra is toronymagasan vezeti az országos listát; pedagógusképzéseire a tavalyinál 400-zal többen, 4080-an jelentkeztek.
Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között. A HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport az európai hun korszak egyes személyeit közvetlenül összekapcsolta a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével.
Az ősi táj rekonstrukciójával szereztek értékes információkat az ismert erdélyi dinoszaurusz-lelőhelyről magyar és román kutatók. Eredményeik nem csak a további dinoszauruszcsontok felfedezését segíthetik, de jelentősen bővíthetik tudásunkat azokról a környezeti feltételekről, amelyek 70 millió éve uralkodhattak európában.
Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.
Az ELTE ÁJK csapata nyerte meg az európai fordulót a Monroe E. Price nemzetközi médiajogi perbeszédversenyen. A győztesek az aranyérem mellett egy ezüstöt is hazahozhattak Párizsból. A verseny oxfordi világdöntőjébe hat regionális válogatón keresztül vezet az út.
Az ELTE új kutatása révén pontosabban meghatározható, ki hogyan reagál a kemoterápiára. Az eljárás egy mesterséges intelligencia alapú módszert vezet be, amely részletes szövettani képeket párosít molekuláris szintű adatokkal, hogy olyan mintázatokat tárjon fel, amelyeket az orvosok egyébként nem vennének észre.
Az ELTE Régészettudományi Intézet részvételével folyó HistoGenes projekt legújabb kutatásából kiderült, hogy a bécsi medence két településén az eltérő génállomány ellenére is hasonló szokások és kultúra alakult ki a 8. században.
A Nemzetközi Térképészeti Társulás felhívására idén „Térképek a mindennapokban” témában várja 6-15 éves gyerekek munkáit az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet. A gyerekek egyénileg vagy maximum három fős csoportokban küldhetik be munkájukat 2025. március 21-ig.
Az ELTE vezetésével megvalósított ipari-akadémiai kompetencia központ célja, hogy az egyetemi tudásbázison alapulva a digitális iparban, a pénzügyi szektorban, illetve az egészségügyben alkalmazható, a vállalati és egyetemi versenyképességet egyaránt növelő informatikai megoldásokat fejlesszen.