Az ENSZ júniusi bonni klímatárgyalásai nem hoztak áttörést a kibocsátáscsökkentés és energiaátmenet terén, mivel az olajországok lassították a folyamatot. Kína viszont egyre inkább támogatja a nemzetközi klímaegyüttműködést. A novemberi COP31 konferencia sikere a következő hónapok egyeztetésein múlik.
Sajtóközlemények: Másfélfok
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma nem csupán vízhiány, hanem az alkalmazkodási válság jele. A tó természetes változékonysága és a klímaváltozás miatt a használati és fejlesztési modelleket is újra kell gondolni, hogy fenntartható legyen a tó jövője.
Az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain rendszer előírja, hogy az ipari, lakó- vagy logisztikai parkok fejlesztése után a természet állapota mérhetően javuljon. Ez a megoldás új finanszírozási forrásokat teremt a természet helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Magyarországon is érdemes lenne hasonló modellt alkalmazni az élőhelyek megóvására.
Magyarország lakossága csökken, miközben a beépített területek folyamatosan nőnek. Az elmúlt öt évben új lakóterületek, ipari üzemek, napelemparkok és vízparti beruházások alakították át a tájat, gyakran mezőgazdasági vagy természetközeli területeken. Ez a folyamat mélyreható tájszerkezeti és élőhelyi változásokat eredményez.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.
Az iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a Közel-Keleten: súlyosbítja a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és geopolitikai válságok összefonódva veszélyeztetik az energiabiztonságot és társadalmi stabilitást Európában – írja Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője.
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.
2026 áprilisa történelmi fordulópontot hozott az energetikában: először fordult elő, hogy világszinten több villamos energiát termelt a szél- és napenergia, mint a földgáz. Az energiatárolás fejlődése, különösen az akkumulátorok terén, gyorsan alakítja át az energiapiacot, csökkentve az áramárakat és mérsékelve az importfüggőséget, különösen Magyarországon.
Magyarország számára kihívást jelent az EU új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2, amely a fosszilis energia drágításával ösztönözné a fogyasztás csökkentését. A Green Policy Center elemzése szerint azonban megfelelő kompenzációval és energiahatékonysági beruházásokkal a rezsicsökkentés fenntartható, sőt az ország nyerhet is az átálláson.
Lapos Tamás és Dr. Nagy Dániel erdészeti szakemberek új nemzeti erdőprogram kidolgozását javasolják, amely az erdőket nem csupán faanyagforrásként, hanem stratégiai nemzeti vagyonelemként kezeli. A tanulmány hangsúlyozza az erdők klímavédelmi, vízvédelmi és társadalmi szerepét, és sürgeti a tarvágások korlátozását, valamint az állami és magánerdő-gazdálkodás összehangolását.
A legújabb IPCC-jelentés megerősíti a klímaváltozás súlyosbodását: a globális felmelegedés gyorsult, az energiatöbblet rekordközeli, az üvegházgázok koncentrációja nőtt. Bár a csapadék változása bonyolultabb, a másfél fokos cél elérése egyre kevésbé valószínű.
Egy friss hazai kutatás kimutatta, hogy a magára hagyott, telepített erdők nem gyógyulnak meg maguktól, hanem ökológiai és pénzügyi szempontból is romló pályára kerülnek. A folyamatos erdőborításon alapuló kezelés jelentősen javítja a szénmérleget és csökkenti a veszteségeket, míg a tétlenség a legdrágább megoldás.
Egy évvel a spanyol és portugál áramszünet után kiderült, hogy nem a megújuló energiaforrások okozták a rendszer összeomlását, hanem összetett rendszerhibák. A válság tanulsága a hálózatok és szabályozás korszerűsítése, nem pedig a megújulók visszafogása. A jövő energiarendszere több rugalmasságot és alkalmazkodóképességet igényel.
Közép-Európában az éghajlatváltozás nemcsak kevesebb csapadékot, hanem a felszín hűtéséhez szükséges víz hiányát is jelenti. A párolgási-párologtatási deficit növekedése okozza az aszályok és árvizek szélsőségesebbé válását. Kutatók szerint a vízgazdálkodásban tudatos beavatkozásokkal mérsékelhetőek ezek a hatások.
Magyarország az egyik legfelszántottabb európai ország, mégis alapélelmiszerekből, mint a burgonya és cukor, egyre inkább importfüggővé válik. A probléma gyökere a merev termelési szerkezet, a hibás vízgazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya – mondja Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója.
Magyarország energiapolitikája továbbra is erősen függ az orosz kőolajtól, miközben az EU és a régió országai csökkentették energiafüggőségüket. A Barátság vezeték leállása és az ellátásbiztonságot érintő kockázatok rámutattak a stratégiai hiányosságokra, miközben a politika nem kínál átfogó megoldást – mondja Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője
A homoki fásítás nem minden esetben javítja a táj vízháztartását, sőt, a zárt erdők a száraz homokhátságokon akár ronthatják is azt. A kutatók szerint a megoldás a táj adottságaihoz igazodó tájhasználat, ahol a száraz területeken a nyílt gyepek terjedése, míg a vízjárta ártereken az erdők növekedése lehet előnyös.
Magyarország közlekedési szektora 2050-re legalább 90%-kal kell csökkentse kibocsátását, ám az árstop épp ezt akadályozza. Az üzemanyagárak mesterséges lenyomása növeli a fogyasztást és a fosszilis függőséget, miközben a fenntartható közlekedésre való átállást hátráltatja. Az árstop gazdasági és társadalmi hatásai is ellentmondásosak.
A geopolitikai bizonytalanság és az emelkedő olajárak közepette Kína példája azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés nem feltétlenül jár együtt az olajigény növekedésével. Az állami zöld iparpolitika és az elektromos járművek terjedése fékezi a közlekedési célú olajkeresletet, bár a kínai modell egyszerre ígéretes és ellentmondásos.
Nyártól nagy valószínűséggel újabb El Niño esemény alakul ki a Csendes-óceánon, amely globális átlaghőmérséklet-emelkedést hozhat. A jelenség akár szuper El Niño-vá is fejlődhet, ami ritka és jelentős klímahatásokkal jár. Magyarországon főként a téli enyhébb és csapadékosabb időjárásban mutatkozhat meg hatása.