Budapesten 2026 nyarán két, a modern mérések kezdete óta példátlanul intenzív hőhullám is megdöntötte a rekordokat. A HungaroMet adatai szerint a hőség gyakorisága és ereje is nő, ami már többlethalálozással jár, ezért a kutatók szerint egyéni védekezés mellett városi és országos intézkedésekre is szükség van.
Sajtóközlemények: Másfélfok
A klímatörvény nemcsak a kibocsátási célokról szól, hanem arról is, hogyan lesz pénz a szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint a költségvetési szabályoknak, az állami pénzügyi intézményeknek, a bankoknak és a vállalatoknak is összehangoltan kellene támogatniuk a klímaátállást és a finanszírozást.
Az új klímatörvény nem csupán politikai kérdés: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi minimumok is meghatározzák a tartalmát. Sulyok Katalin, a Durham University docense tíz követelményt sorol fel, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat, a kibocsátáscsökkentéstől a karbonköltségvetésen át a végrehajthatóságig.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.
A paksi atomerőmű leállása látványosan mutatja meg, hogy a megújuló energia mellett a tárolás hiánya okozza a legnagyobb gondot. Nappal a napelemek pótolni tudják a kiesést, estére azonban import kell. Szilva Attila fizikus szerint megfelelő energiatárolással a hasonló válsághelyzetek hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének.
Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.
Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a magasabb állatjólét nemcsak etikai, hanem fenntarthatósági kérdés is. A zsúfolt nagyüzemi tartás több antibiotikumot, nagyobb trágyaterhelést és gyorsabb járványterjedést hozhat, ezért az alacsonyabb állatjólét nem feltétlenül jelent környezeti előnyt.
Magyarországon naponta 11–13 focipályányi természetes vagy mezőgazdasági terület tűnik el a beton és az aszfalt alatt. A tudósok szerint a túlzott beépítés már természetvédelmi, gazdasági és klímavédelmi kérdés is. A Túlbetonozva kampány lezárásával a szakértők több mint 120 lakossági fotó segítségével mutatják be a probléma valódi arcát, és egy hatpontos szakpolitikai javaslatcsomagot is átadnak a kormány számára.
A futball-vb új, 48 csapatos formátuma és három országra, 16 helyszínre szétterített rendezése miatt a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet. A kibocsátások döntő része a repüléshez kötődik, miközben a FIFA klímavédelmi vállalásait a logisztika, az utazások és a hőhullámok is megkérdőjelezik.
Magyar kutatók 11 év adatai alapján vizsgálták, hol okozzák a hőhullámok a legnagyobb többlethalálozást. Az eredmények szerint nem mindig a legforróbb megyékben a legnagyobb a kockázat, így a helyi felkészültség is kulcsfontosságú.
Az ENSZ júniusi bonni klímatárgyalásai nem hoztak áttörést a kibocsátáscsökkentés és energiaátmenet terén, mivel az olajországok lassították a folyamatot. Kína viszont egyre inkább támogatja a nemzetközi klímaegyüttműködést. A novemberi COP31 konferencia sikere a következő hónapok egyeztetésein múlik.
A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma nem csupán vízhiány, hanem az alkalmazkodási válság jele. A tó természetes változékonysága és a klímaváltozás miatt a használati és fejlesztési modelleket is újra kell gondolni, hogy fenntartható legyen a tó jövője.
Az Egyesült Királyságban működő Biodiversity Net Gain rendszer előírja, hogy az ipari, lakó- vagy logisztikai parkok fejlesztése után a természet állapota mérhetően javuljon. Ez a megoldás új finanszírozási forrásokat teremt a természet helyreállítására, miközben nem akadályozza a gazdasági fejlődést. Magyarországon is érdemes lenne hasonló modellt alkalmazni az élőhelyek megóvására.
Magyarország lakossága csökken, miközben a beépített területek folyamatosan nőnek. Az elmúlt öt évben új lakóterületek, ipari üzemek, napelemparkok és vízparti beruházások alakították át a tájat, gyakran mezőgazdasági vagy természetközeli területeken. Ez a folyamat mélyreható tájszerkezeti és élőhelyi változásokat eredményez.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.
Az iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a Közel-Keleten: súlyosbítja a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és geopolitikai válságok összefonódva veszélyeztetik az energiabiztonságot és társadalmi stabilitást Európában – írja Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője.
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.
2026 áprilisa történelmi fordulópontot hozott az energetikában: először fordult elő, hogy világszinten több villamos energiát termelt a szél- és napenergia, mint a földgáz. Az energiatárolás fejlődése, különösen az akkumulátorok terén, gyorsan alakítja át az energiapiacot, csökkentve az áramárakat és mérsékelve az importfüggőséget, különösen Magyarországon.