A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?
Sajtóközlemények: Magyar Tudományos Akadémia
Tátrai Tünde, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Ellátásilánc-menedzsment Tanszékének egyetemi tanára. a közbeszerzések valódi versenyéről, az eredménytelen eljárások okairól és a rendszer torzulásairól végez kutatásokat. Megállapításai szerint az adatelemzés és az informatika fejlődése új lehetőségeket ad a közpénzek elköltésének ellenőrzésében, de a szabályozás önmagában kevés.
Pósfai Mihály az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt az MTA legfontosabb feladatairól, az új vezetés céljairól és a kutatóhálózat tervezett reintegrációjáról beszélt. Kiemelte a köztestület aktivizálását, a kutatásfinanszírozás erősítését, a tudománykommunikáció fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatok bővítését.
Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik.
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.
A Vajdaságban a magyar–szerb vegyes házasságokban a családi döntések gyakran történelmi és kulturális kérdéseket is felvetnek. Lendák-Kabók Karolina új kutatása azt vizsgálja, hogyan alakul a nyelv, az identitás és az örökség továbbadása a családokon belül, illetve miként hatnak erre az intézményi és történeti körülmények.
A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.
A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Pósfai Mihály kezdeményezésére témanapokat szerveznek társadalmilag fontos, interdiszciplináris témákban. Az első alkalommal a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetet vizsgálták geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök, akik az azbeszt egészségügyi kockázatairól és megoldási lehetőségeiről tárgyaltak.
Az MTA és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciát rendezett a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, összefüggéseiről és kihívásairól. A hazai növekedési modell kifulladt, és súlyos egyensúlyi feszültségek alakultak ki. A gazdaságpolitikai fordulathoz alapos számvetés és újratervezés szükséges.
Az MTA elnöke és a tudományos-technológiai miniszter június 11-én kerekasztalt hívott össze az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről. Az egyeztetésen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vettek részt, hangsúlyozva az egységes kutatóhálózat Akadémián belüli helyét. A továbbiakban törvénycsomag előkészítése várható.
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.
A Magyar Tudományos Akadémia podcastjában Weiszburg Tamás ásványtani szakértő és Pósfai Mihály, az MTA elnöke beszél a Nyugat-Magyarországot és Ausztriát érintő azbesztügy részleteiről. Több mint kétszázötven települést érinthet a probléma, amely európai léptékűvé vált az azbeszttartalmú kőzúzalék miatt.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szerint Európa az évszázad legnagyobb energiaválságával néz szembe, amelyet az iráni háború és a fosszilis energiahordozók árának ingadozása súlyosbít. A gyors megújuló energiaforrásokra való áttérés elengedhetetlen a gazdasági és geopolitikai kockázatok csökkentéséhez.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága átfogó ajánláscsomagot adott ki Magyarország fenntarthatósági helyzetéről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság és gazdasági stabilitás alapja.
A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja. A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme. A megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
Az MTA „Natura Mirabilis” természetfotó-pályázatának díjazott képei fantasztikus módon mutatják be hazánk élővilágát. A pályázatra 195 fotós 2299 alkotással nevezett, melyeket három fordulóban értékelt a zsűri. A legjobb képek az MTA székházában és online is megtekinthetők.
Miért keresnek a nyugat-európai munkavállalók többet ugyanabban a munkakörben, és mivel telik a munkaidő Magyarországon? Reizer Balázs, az ELTE kutatója a munkahelyi tevékenységek, bérek és innovációk közötti összefüggéseket vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodást kötött, amely a középiskolától az akadémiai tagságig támogatja a fiatal kutatók életútját. Céljuk a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú megtartása.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ 1826-ban, gróf Teleki József harmincezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával kezdte meg működését. A reformkori intézményteremtés jegyében alakult könyvtár a tudományos kutatás és a nemzeti művelődés szolgálatában áll, ma pedig a digitális tudományos világ felé nyit.