Tátrai Tünde, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Ellátásilánc-menedzsment Tanszékének egyetemi tanára. a közbeszerzések valódi versenyéről, az eredménytelen eljárások okairól és a rendszer torzulásairól végez kutatásokat. Megállapításai szerint az adatelemzés és az informatika fejlődése új lehetőségeket ad a közpénzek elköltésének ellenőrzésében, de a szabályozás önmagában kevés.
Sajtóközlemények: Magyar Tudományos Akadémia
Pósfai Mihály az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt az MTA legfontosabb feladatairól, az új vezetés céljairól és a kutatóhálózat tervezett reintegrációjáról beszélt. Kiemelte a köztestület aktivizálását, a kutatásfinanszírozás erősítését, a tudománykommunikáció fejlesztését és a nemzetközi kapcsolatok bővítését.
Az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia vezetői július 14-én az MTA székházában. A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, és szeptember elején társadalmi vitára bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik.
A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.
A Vajdaságban a magyar–szerb vegyes házasságokban a családi döntések gyakran történelmi és kulturális kérdéseket is felvetnek. Lendák-Kabók Karolina új kutatása azt vizsgálja, hogyan alakul a nyelv, az identitás és az örökség továbbadása a családokon belül, illetve miként hatnak erre az intézményi és történeti körülmények.
A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.
A Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Pósfai Mihály kezdeményezésére témanapokat szerveznek társadalmilag fontos, interdiszciplináris témákban. Az első alkalommal a nyugat-magyarországi azbeszthelyzetet vizsgálták geológusok, orvosok, jogászok és mérnökök, akik az azbeszt egészségügyi kockázatairól és megoldási lehetőségeiről tárgyaltak.
Az MTA és a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciát rendezett a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, összefüggéseiről és kihívásairól. A hazai növekedési modell kifulladt, és súlyos egyensúlyi feszültségek alakultak ki. A gazdaságpolitikai fordulathoz alapos számvetés és újratervezés szükséges.
Az MTA elnöke és a tudományos-technológiai miniszter június 11-én kerekasztalt hívott össze az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről. Az egyeztetésen a tudományos közösség és a kormányzat képviselői együtt vettek részt, hangsúlyozva az egységes kutatóhálózat Akadémián belüli helyét. A továbbiakban törvénycsomag előkészítése várható.
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli.
A Magyar Tudományos Akadémia podcastjában Weiszburg Tamás ásványtani szakértő és Pósfai Mihály, az MTA elnöke beszél a Nyugat-Magyarországot és Ausztriát érintő azbesztügy részleteiről. Több mint kétszázötven települést érinthet a probléma, amely európai léptékűvé vált az azbeszttartalmú kőzúzalék miatt.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szerint Európa az évszázad legnagyobb energiaválságával néz szembe, amelyet az iráni háború és a fosszilis energiahordozók árának ingadozása súlyosbít. A gyors megújuló energiaforrásokra való áttérés elengedhetetlen a gazdasági és geopolitikai kockázatok csökkentéséhez.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága átfogó ajánláscsomagot adott ki Magyarország fenntarthatósági helyzetéről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság és gazdasági stabilitás alapja.
A Magyar Tudományos Akadémia nyitott arra, hogy a korábban elcsatolt kutatóhálózatot visszafogadja. A visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, stabil finanszírozás biztosítása, az intézetek autonómiájának erősítése, a kutatási szabadság védelme. A megszülető megoldásnak meg kell szüntetnie az akadémiai ingatlanvagyon Alaptörvényt sértő használatát is.
A Magyar Tudományos Akadémia támogatja a Tisza Párt fő céljait, különösen a magyar kutatók európai uniós együttműködésekhez való hozzáférését és a hazai tudományos intézmények autonómiáját. Az MTA együttműködést kezdeményez a párt vezetőivel, és teljes tudásbázisával segíti az új kormányt a tudománypolitika kialakításában.
Az MTA „Natura Mirabilis” természetfotó-pályázatának díjazott képei fantasztikus módon mutatják be hazánk élővilágát. A pályázatra 195 fotós 2299 alkotással nevezett, melyeket három fordulóban értékelt a zsűri. A legjobb képek az MTA székházában és online is megtekinthetők.
Miért keresnek a nyugat-európai munkavállalók többet ugyanabban a munkakörben, és mivel telik a munkaidő Magyarországon? Reizer Balázs, az ELTE kutatója a munkahelyi tevékenységek, bérek és innovációk közötti összefüggéseket vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával.
Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodást kötött, amely a középiskolától az akadémiai tagságig támogatja a fiatal kutatók életútját. Céljuk a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú megtartása.
Az MTA Könyvtár és Információs Központ 1826-ban, gróf Teleki József harmincezer kötetes családi könyvtárának felajánlásával kezdte meg működését. A reformkori intézményteremtés jegyében alakult könyvtár a tudományos kutatás és a nemzeti művelődés szolgálatában áll, ma pedig a digitális tudományos világ felé nyit.
A Magyar Tudományos Akadémia 2026. május 5-én tartja tisztújító közgyűlését, ahol új vezetőket választanak. A jelenlegi tisztségviselők mandátuma lejár, így elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest és alelnököket választanak. A jelöltek koncepciói nyilvánosak, és programbemutató ülésen ismertetik terveiket.