A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozó-darabkát képes bemutatni saját sejtjeinek.

A vízhiány enyhítéséhez nemcsak önkéntes munkával vagy adományokkal járulhatunk hozzá: a megtakarításaink is szerepet kaphatnak. A fenntartható, különösen vízhez kapcsolódó befektetések egyre fontosabbak, még ha ma még kevés termék fókuszál is közvetlenül erre a területre.

A Biodiversa+ és partnerei az EU természet-helyreállítási rendeletének végrehajtásához készítettek szakpolitikai összefoglalókat. Az egyik anyag az őshonos fajok magvainak biztonságos ellátási láncát, a magtranszfer-zónák szerepét és a vetőmag-ellátás évekkel előre történő megtervezését hangsúlyozza.

Új videóval segíti a NAV a vállalkozások felkészülését a szeptember 1-jén induló nyugtaadat-szolgáltatásra. A tutorial a papírnyugtát használóknak mutatja be lépésről lépésre a kézi adatrögzítést a Pénztárgép Portálon, miközben a NAV az ePénztárgép alkalmazást és a szankciómentes időszakot is kiemeli.

A Debreceni Egyetem kutatója, Matta Csaba és szerzőtársai a porcsejtek sokféleségét vizsgálták, és olyan eredményeket összegeztek, amelyek új terápiás irányokat nyithatnak a porckopás kezelésében. A Nature Reviews Rheumatology-ban megjelent áttekintés szerint a betegség sejtes és molekuláris típusa is fontos lehet.

A HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont kutatói új matematikai modellel magyarázzák a kis dózisú sugárzás paradox hatását. A 99 laboratóriumi adatsoron tesztelt Minimum Mutation Load modell szerint a sejtek nemcsak saját károsodásukra, hanem a környezetükből érkező jelekre is reagálnak, ami a mutációk felhalmozódását is befolyásolhatja.

Melyek a legismertebb, immár megcáfolt mítoszok az 1526. évi mohácsi csatával kapcsolatban? Mik a legújabb kutatási eredmények, és milyen személyes történetek rajzolódtak ki a csata egyes résztvevőiről a kutatások nyomán? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket fejti ki az mta.hu-nak írott cikkében Varga Szabolcs történész.

Kvantummemóriák alapjait teremtheti meg egy atomi méretű rácshiba a kétdimenziós bór-nitridben. A kutatóknak először sikerült koherensen vezérelniük a bór-nitrid rácshibáihoz kapcsolódó nitrogénatommagokat. Az eredmények új távlatokat nyithatnak nagy érzékenységű kvantummemóriákkal rendelkező kvantumszenzorok fejlesztésében.

A Pécsi Tudományegyetem a közelmúltban elnyerte az Európai Bizottság által odaítélt „HR Excellence in Research Award” kitüntetést, amely a kutatói életpályák fejlesztése, a magas színvonalú kutatási környezet és a kutatói közösség támogatása iránti hosszú távú intézményi elkötelezettséget ismeri el.

Az EU villamosenergia-termelésének már több mint 70 százaléka alacsony kibocsátású, miközben a végső energiafelhasználásban az áram aránya továbbra is csak 23 százalék. A megújulók már visszaszorítják a fossziliseket, de az igazi kérdés az, hogy az elektrifikáció képes-e a felhasználás oldalán is áttörést hozni.

A munkaerőpiacon egyre nagyobb értéket képvisel az, amit valaki ténylegesen meg tud csinálni. A diploma és a hagyományos végzettségek mellett felértékelődnek a konkrét, munkában azonnal alkalmazható készségek – legyen szó kommunikációról, közösségi médiáról vagy akár videóvágásról. A TanfolyamGURU tapasztalatai szerint a felnőttek képzési döntéseiben is egyre inkább megjelenik ez a szemlélet.

2026. szeptember 1-jétől 0 százalékra csökken a receptköteles gyógyszerek és a humán gyógyászati célú magisztrális készítmények áfakulcsa. A NAV és a Pénzügyminisztérium közös tájékoztatója részletesen összefoglalja, mely termékekre és milyen feltételekkel alkalmazható az új adómérték.

Az óvoda- és iskolakezdés után megugrik a légúti fertőzések száma, ám ez nem az immunrendszer gyengülésével függ össze. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa szerint a közösségbe való visszatérés, a zárt terek és a sok kontaktus a fő ok, miközben a megfelelő alvás, higiéné és szellőztetés sokat segíthet a megelőzésben.

A Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja sikeresen zárta „A hazai vállalatok szerepének növelése a nemzet újraiparosításában” című projektjét. Az eredmények szerint a hazai vállalatok és a multinacionális szereplők kapcsolatai, a tudásáramlás és a döntési autonómia meghatározó a magyar ipar fejlődésében.

A BME kutatói a Duna két partja között hajtottak végre kvantumkommunikációs kísérletet, amelynek során fotonokat küldtek át az egyetemi épület és egy irodatorony között. A cél a kvantumkulcsszétosztás szabad térben, majd később egy földi állomás és egy kvantumműhold között.

A Debreceni Egyetem kutatói a szürkevíz fiziko-kémiai tisztítását vizsgálták, és eredményeiket a Results in Engineering folyóiratban közölték. A kutatás a vízhiány kezelésére kínálhat alternatívát, és egy továbbfejlesztett koagulációs-szűrési eljárás hatékonyságát is igazolta. A munkát publikációs díjjal ismerték el.

Szeptember 18-án mutatja be a Centrál Színház a Furcsa pár című darabot Alföldi Róbert és Stohl András főszereplésével. Neil Simon klasszikusa friss fordításban, Puskás Tamás rendezésében látható, a szereposztásban Marton Róbert, Magyar Attila, Mészáros András, Rada Bálint, Domokos Éva Lili és Hermányi Mariann is szerepel.

Forgalomkorlátozás lépett életbe a budapesti Rákóczi híd Soroksár felé vezető lehajtóján, a Buda felől érkező autósokat érintve. A várhatóan hat hétig tartó munkálatok szakaszos sávlezárással járnak, ezért a reggeli és délutáni csúcsidőszakban torlódásra és hosszabb menetidőre kell számítani.

Több mint ezer állatfaj adatain alapuló kutatás szerint az állatkerti hüllők, madarak és emlősök felnőttkori ivararánya összefügg az ivarmeghatározás rendszerével. A vizsgálat arra utal, hogy a genetikai és élettani tényezők fogságban is nyomot hagynak az egyedek nemi arányán.

Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegséget okozó zárlati kórokozó. Az utolsó mentesként számon tartott Bükki borvidéken augusztus közepén azonosította a betegség jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laborautójában.

Magyarország az elmúlt fél évszázadban jelentősen melegedett, és a vízellátottság romlása miatt egyre szárazabb éghajlati kategóriák felé tolódik. Az ELTE kutatói a hő- és vízellátottság együttes változását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövőben az ország nagy része a jelenleginél szárazabb klímájú lehet.