Sajtószoba: WWF Magyarország

Természetvédelmi munkánk kiterjed a vizesélőhelyek – kiemelten a folyóvízi és ártéri rendszerek – és a természetes erdeink védelmére, a fenntartható, környezetbarát mezőgazdaság és vidékfejlesztés területére, a védett és veszélyeztetett élőhelyek és fajok megóvására. Emellett nagy figyelmet fordítunk az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és a környezettudatosság eszméjének minél szélesebb körű elterjesztésére.

e-mail cím megtekintése

A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására gyorsan megépült a paksi fenékküszöb, de a WWF szerint számos kérdés maradt a Duna ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásairól. A szervezet ideiglenes megoldásként tekint a műtárgyra, és szigorú, legfeljebb egyéves engedélyezést, nyilvános monitoringot, valamint hosszú távú alternatívák vizsgálatát sürgeti.

A tartós vízhiány miatt hónapokig szárazon álló folyómedrekben paradicsomok és más kerti növények jelentek meg. Magjaik piknikezőktől, hulladékkal vagy szennyvízzel kerülhetnek az ártérre, az enyhe tél és a hosszú száraz időszak pedig segítheti túlélésüket, szaporodásukat. A WWF a figyelem és a monitorozás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium jövőre 25%-kal kevesebb fa kitermelését tervezi az állami erdőkből. A célkitűzés lehetőséget adhat arra, hogy a védett területek őshonos erdei háborítatlanok maradjanak. A WWF Magyarország üdvözli a bejelentést, és sürgeti a védett erdők kíméletesebb kezelését, valamint a vállalások ütemezését.

Több mint 380 város vett részt a WWF nemzetközi városi klímavédelmi kihívásában. A magyarországi értékelésben Ajka szerepelt a legjobban, Terézváros pedig szintén kiemelkedően teljesített. A két település a We Love Cities kampányban mutathatja be fenntarthatósági törekvéseit, a lakosok pedig november 30-ig szavazhatnak rájuk és zöldítési javaslatokat tehetnek.

A tartósan alacsony vízállás miatt egyre nagyobb területek maradnak szárazon a folyók mentén, és az új élőhelyeket idegenhonos növényfajok is elfoglalhatják. A WWF Magyarország szakértője bemutatja, hogyan szorítják vissza az őshonos fajokat az inváziós növények, és milyen új, köztük trópusi jövevényeket észleltek a Mura–Dráva–Duna térségében.

A WWF Közép- és Kelet-Európa, valamint az EY denkstatt Austria jelentése szerint a régió vállalatainak több mint felét érte már vízzel összefüggő negatív hatás, és 58 százalékuk üzleti kockázatként számol a vízzel. A cégek felkészültsége ugyanakkor elmarad a kitettségüktől: kevesen mérik fel beszállítóik vízkockázatait.

A vadon élő állatok megfigyelt populációinak átlagos mérete 73%-kal csökkent 52 év alatt – derül ki a WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentéséből. Bár a friss adatok a természet állapotának globális romlását mutatják, a jelentés számos olyan természetvédelmi sikert is bemutat, amelyek bizonyítják: a természet képes regenerálódni, ha az energia-, élelmiszer- és pénzügyi rendszereket ezt szem előtt tartva alakítjuk át.

A védett erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium hamarosan lejár, októbertől tehát ismét zúghatnak a láncfűrészek, különös tekintettel a kétszeres mennyiségű szociális tűzifa kitermelésének célkitűzésére. A WWF Magyarország a hosszú távú tervezés fontosságát hangsúlyozza, és a természetvédelmi szempontból értékes erdők megóvásának garanciáit hiányolja.

Vetier Márta személyében olyan szakember érkezik a WWF Magyarország élére, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelem területén. Doktori fokozatát környezetpolitikából szerezte, pályafutása során pedig a civil szervezeti munka, a szakpolitikai tanácsadás, a vezetői szerepkörök és a tudományos kutatás területén is meghatározó szerepet vállalt.