A tartósan alacsony vízállás miatt egyre nagyobb területek maradnak szárazon a folyók mentén, és az új élőhelyeket idegenhonos növényfajok is elfoglalhatják. A WWF Magyarország szakértője bemutatja, hogyan szorítják vissza az őshonos fajokat az inváziós növények, és milyen új, köztük trópusi jövevényeket észleltek a Mura–Dráva–Duna térségében.
Sajtószoba: WWF Magyarország
A WWF Közép- és Kelet-Európa, valamint az EY denkstatt Austria jelentése szerint a régió vállalatainak több mint felét érte már vízzel összefüggő negatív hatás, és 58 százalékuk üzleti kockázatként számol a vízzel. A cégek felkészültsége ugyanakkor elmarad a kitettségüktől: kevesen mérik fel beszállítóik vízkockázatait.
A vadon élő állatok megfigyelt populációinak átlagos mérete 73%-kal csökkent 52 év alatt – derül ki a WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentéséből. Bár a friss adatok a természet állapotának globális romlását mutatják, a jelentés számos olyan természetvédelmi sikert is bemutat, amelyek bizonyítják: a természet képes regenerálódni, ha az energia-, élelmiszer- és pénzügyi rendszereket ezt szem előtt tartva alakítjuk át.
A védett erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium hamarosan lejár, októbertől tehát ismét zúghatnak a láncfűrészek, különös tekintettel a kétszeres mennyiségű szociális tűzifa kitermelésének célkitűzésére. A WWF Magyarország a hosszú távú tervezés fontosságát hangsúlyozza, és a természetvédelmi szempontból értékes erdők megóvásának garanciáit hiányolja.
Vetier Márta személyében olyan szakember érkezik a WWF Magyarország élére, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelem területén. Doktori fokozatát környezetpolitikából szerezte, pályafutása során pedig a civil szervezeti munka, a szakpolitikai tanácsadás, a vezetői szerepkörök és a tudományos kutatás területén is meghatározó szerepet vállalt.