A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja hatodik éve figyeli a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsokat. Az idei bejelentések mintázata különösen érdekes: öt találatból négy olyan helyről érkezett, ahol korábban is volt észlelés. A szakértők szerint ez lehet véletlen, de akár áttelelő populációk jele is.
Sajtószoba: Ökológiai Kutatóközpont
Hogyan változtatják meg Magyarország élőhelyeit azok a fajok, amelyeket sokszor észre sem veszünk? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Megállíthatatlan természet című ismeretterjesztő filmje terepi és laboratóriumi kutatásokon keresztül mutatja be, hogyan érkeznek, terjednek és alakítják át környezetünket az inváziós fajok.
Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.
A Biodiversa+ és partnerei az EU természet-helyreállítási rendeletének végrehajtásához készítettek szakpolitikai összefoglalókat. Az egyik anyag az őshonos fajok magvainak biztonságos ellátási láncát, a magtranszfer-zónák szerepét és a vetőmag-ellátás évekkel előre történő megtervezését hangsúlyozza.
A tartós aszályok és a szélsőséges időjárási helyzetek egyre erősebben alakítják a magyar élőhelyeket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Kiskunságban visszatértek egy korábban vizsgált gyepterületre, ahol néhány év alatt feltűnő változásokat tapasztaltak. Az eredeti mozaikos gyep szárazabbá és nyíltabbá vált.
A vonuló madarak nemcsak saját testükben, hanem a velük élő mikroba közösségekben is hordozzák útjaik nyomait. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem kutatói a réti cankó és a sárszalonka mikrobiomját vizsgálták, és jelentős különbségeket találtak a két faj baktériumközösségeiben.
A Science Robotics címlapjára került az a nemzetközi kutatás, amelyben Nagy Máté, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az ELTE kutatója is részt vett. A zebrahalak rajmozgását vizsgáló VR-rendszer új megközelítést adhat az autonóm robotok irányításához.
A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.
Az elhagyott és elveszített horgászfelszerelések jelentős veszélyt jelentenek a vizes élőhelyek állatvilágára Magyarországon. Egy negyven évre visszatekintő médiaelemzés 64 állatfaj érintettségét tárta fel, köztük számos jogvédett fajét. A kutatás rámutat a természetvédelmi kockázatok súlyosságára és a további vizsgálatok szükségességére.
A városiasodás jelentősen alakítja az élőhelyeket, ami a madarak énekére is hatással van. Egy új tanulmány 65 európai énekesmadár-faj vizsgálatával kimutatta, hogy a városi környezetben élő madarak gyakran szélesebb frekvenciatartományt használnak, bár a domináns frekvencia változása nem általános. A kutatás hangsúlyozza a további vizsgálatok és madárbarát várostervezés fontosságát.
A klímaváltozás korában az erdők fenntartható művelése kulcsfontosságú a faanyagtermelés, a klímaszabályozás és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő gazdálkodás előnyösebb a hagyományos vágásos módszereknél, különösen a fényigényes tölgyesek természetes felújulásában. Egy új kutatás a lékek méretét és alakját vizsgálta a tölgyek sikeres regenerációja érdekében.
Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii), amely a kínai Jangce vízrendszeréből származik, egyre inkább terjed tavainkban. Ez az inváziós faj rejtetten terjed, ami megnehezíti a korai beavatkozást. A Vízi Ökológiai Intézet nemzetközi kutatása rámutatott, hogy a lakosság alig ismeri ezt a fajta medúzát, ami akadályozza a hatékony védekezést.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A havasi vöröshangyák összetett társadalmi hálózatokat építenek, amelyek kulcsfontosságú erőforrásokra, például táplálékot adó fára szerveződnek. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezek a hálózatok, ha egy fontos vagy kevésbé fontos erőforrás kiesik, és milyen tanulságokat vonhatunk le az önszerveződő rendszerek működéséről.
A mesterséges intelligencia segítségével fénykép vagy hangfelvétel alapján azonosíthatók a betegségeket terjesztő szúnyogfajok, ami új korszakot nyithat a járványmegelőzésben. Kutatók kimutatták, hogy a szúnyogok hangja faj- és egyedspecifikus, és a környezeti tényezők figyelembevétele javíthatja az MI alapú azonosítás pontosságát.
A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
Egy új elmélet szerint az állati és emberi jelzések őszintesége nem a költségeken múlik, hanem a befektetések és nyereségek közötti csereviszonyokon. A kutatók szerint az őszinteség akkor éri meg, ha a megtévesztés hosszú távon költségesebb, így a jelzések az egyed valódi minőségét tükrözik.
Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.
A városiasodás egyre inkább átalakítja a környezetet, csökkentve a természetes élőhelyeket és veszélyeztetve a növény- és állatfajokat. A települési zöldterületek, mint parkok és kertek, menedéket nyújthatnak a beporzó rovaroknak, ha természetközelibb kezelést kapnak. Ezek a kezdeményezések nemcsak a biológiai sokféleséget növelik, hanem javítják a városi életminőséget is.
Szöllősi Gergely és nemzetközi kutatócsoportja új eredményeket publikált a Nature-ben az eukarióta sejt eredetéről. Vizsgálataik szerint az eukarióta sejtek komplex jellemzői egy része már a mitokondrium integrációja előtt kialakulhatott, amely később vált a sejt tartós részévé. Az eukarióta sejtek kialakulása hosszú, több százmillió évig tartó folyamat volt.