A látórendszerre jellemző ivari kétalakúság a rovarok körében különösen elterjedt. Így előfordulhat, hogy a két nem képviselői egészen másképp érzékelik a vizuális környezetet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai kutatásuk során egy pataklakó kérészfajt vizsgálva feltárták, hogy a hímek látása több szempontból is szinte csak a párosodást szolgálja.
1825. november 3-án gróf Széchenyi István felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapja lett. Az MTA ma is a magyar szellemi élet meghatározó központja, amely a tudomány és kultúra ápolásával szolgálja a nemzet fejlődését.
Átadták a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában a 2700 négyzetméteres Járműlabort, amely az autóipari képzések és kutatások új központja lesz. A közel ötmilliárd forintos beruházás modern eszközökkel, műhelyekkel és tesztpályával támogatja a jövő mobilitásának fejlesztését.
A Fővárosi Törvényszék bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez a változás stabilabb működést és nagyobb gazdálkodási mozgásteret biztosít, erősítve a magyar kutatók közösségét és nemzetközi jelenlétét.
Vajon mitől „ébred fel” és hogyan tör ki egy évezredek óta szunnyadó vulkán? A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Lendület „PannonianVolcano” Kutatócsoportja az ETH Zürich vezető kutatóival együttműködve – a székelyföldi Csomád tűzhányót vizsgálva – a vulkáni felújulás okairól osztották meg legfrissebb eredményeiket.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
A Debreceni Egyetem kutatói Vibók Ágnes professzor vezetésével egy femtoszekundumos folyamatot vizsgálnak, amely kulcsfontosságú a molekulák fotostabilitásában és új alapokra helyezheti a molekuláris elektronikát. A kutatás feltárja, hogyan védik meg a molekulák az élet alapjait a káros fényhatásoktól, és új technológiai lehetőségeket kínál a fény-anyag kölcsönhatások szabályozására.
A Debreceni Egyetem kutatói új statisztikai utófeldolgozási módszert fejlesztettek ki az időjárási változók pontosabb előrejelzésére, különösen a megújuló energia termeléséhez. A gépi tanulást és hagyományos módszereket ötvözve modellezték a szélsebességet és napsugárzást, ami jelentős gazdasági előnyökkel járhat a napelem- és szélfarmok számára.
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban.
Világszerte ismert, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál. Egy nemzetközi kutatócsoport 1176 emlős- és madárfaj adatait elemezte, hogy megértse az élettartam-különbségek evolúciós okait. Az eredmények szerint az ivari kromoszómák és a szexuális szelekció is befolyásolja a nemek közti életkilátásokat.
Gilyén András, a Rényi Intézet kutatója új kvantumalgoritmust fejlesztett ki, amely hatékonyan szimulálja a természetben lezajló kvantumfolyamatokat. Az áttörő eredményeket a Nature folyóiratban publikálták. Az algoritmus segítheti egzotikus molekulák és anyagszerkezetek elemzését, valamint új anyagok felfedezését.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános adatok alapján cáfolja az akadémikusok tudományos teljesítményét kétségbe vonó vádakat. Elemzésük szerint az akadémikusok publikációs és idézettségi mutatói kiemelkedőek, meghaladják az MTA-doktorok és PhD-val rendelkezők átlagát. Az idősebb akadémikusok szerepe a fiatal kutatók támogatásában is jelentős.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult klímavédelmi kutatás a megújuló energián alapuló rendszerek fejlesztésére fókuszál. A projekt célja a régiók energetikai és vízfelhasználási rendszereinek digitális leképezése, modellezése és optimalizálása a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
A Debreceni Egyetem nemzetközi konferenciát rendez a mesterséges intelligencia alkalmazásairól, ahol közel 30 előadó vesz részt. A rendezvényen Yurii Nesterov, a világhírű matematikus is előad, aki az AI filozófiai és optimalizálási aspektusairól beszél. A konferencia célja az interdiszciplináris együttműködések előmozdítása és az AI fejlődési trendjeinek bemutatása.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói új tűzelőrejelző módszert fejlesztettek ki, amely alapján a Kárpátok térségében több tűzfolyosót azonosítottak. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye számít a legveszélyeztetettebb régióknak. A kutatás 2010 és 2020 között 5173 tűzesetet vizsgált.
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.
