A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján hazai szakemberek számára tartottak előadásokat és élő bemutatóműtéteket a legmodernebb onkosebészeti technikákról. A továbbképzésen bemutatták az új irányelveket, az indocianin zöld alkalmazását és a robotsebészet előnyeit, elősegítve a sebészi pontosságot és a betegek gyorsabb gyógyulását.
Sajtóközlemények: Tudomány
Magyar kutatók új, továbbfejlesztett génszerkesztési módszert, a proPE-t fejlesztették ki, amely pontosabb és hatékonyabb a korábbi prime editing technikánál. Ez a módszer csökkenti az optimalizálási igényt, növeli a szerkesztés pontosságát, és lehetővé teszi távolabbi DNS-hibák javítását, ami fontos előrelépés a terápiás alkalmazásokban.
A HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézet kutatói kifejlesztették a GLA8 nevű szárazságtűrő búzavonalat, amely a virágzás kritikus szakaszában is csökkenti a vízhiány okozta termésveszteséget. A vastagabb gyökérrendszer és hatékony víztárolás révén a GLA8 jelentős előrelépést jelent a klímaadaptált búzafajták nemesítésében.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. november 7-én rendezte meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia dél-alföldi regionális válogatóversenyét Szegeden. A verseny célja a fiatal tudományos tehetségek felkutatása és támogatása, különösen a fenntarthatóság és egészségügy témakörében. A legjobb diákok továbbjutnak az országos döntőbe, ahol értékes díjak várnak rájuk.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
A Semmelweis Egyetem Megelőző Orvostani és Népegészségtani Intézete az Egészséges Idősödés WHO Kollaborációs Központjává vált. A WHO európai igazgatója, dr. Hans Henri P. Kluge ünnepélyesen adta át a megbízólevelet, kiemelve az egészséges öregedés fontosságát és a központ szerepét a kutatásban és oktatásban.
2025-ben ünnepli alapításának 200. évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia, melynek tiszteletére Jubileumi Tudományünnep programsorozat indult. Novemberben kiállítások, előadások és konferenciák mutatják be a tudomány és kultúra elmúlt két évszázadát, valamint jelenkori szerepét.
Magyar kutatók áttörést értek el a rák elleni harcban a LiPyDau nevű új gyógyszerrel, amely állatkísérletekben a bőrrák és tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál pedig teljes gyógyulást eredményezett. A liposzómás nanohordozóba csomagolt vegyület különösen hatékony még gyógyszerrezisztens daganatok ellen is.
A látórendszerre jellemző ivari kétalakúság a rovarok körében különösen elterjedt. Így előfordulhat, hogy a két nem képviselői egészen másképp érzékelik a vizuális környezetet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai kutatásuk során egy pataklakó kérészfajt vizsgálva feltárták, hogy a hímek látása több szempontból is szinte csak a párosodást szolgálja.
1825. november 3-án gróf Széchenyi István felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság létrehozására, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapja lett. Az MTA ma is a magyar szellemi élet meghatározó központja, amely a tudomány és kultúra ápolásával szolgálja a nemzet fejlődését.
Átadták a Debreceni Egyetem Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkjában a 2700 négyzetméteres Járműlabort, amely az autóipari képzések és kutatások új központja lesz. A közel ötmilliárd forintos beruházás modern eszközökkel, műhelyekkel és tesztpályával támogatja a jövő mobilitásának fejlesztését.
A Fővárosi Törvényszék bejegyezte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot, amely mostantól sajátos jogállású jogi személyként működik. Ez a változás stabilabb működést és nagyobb gazdálkodási mozgásteret biztosít, erősítve a magyar kutatók közösségét és nemzetközi jelenlétét.
Vajon mitől „ébred fel” és hogyan tör ki egy évezredek óta szunnyadó vulkán? A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Lendület „PannonianVolcano” Kutatócsoportja az ETH Zürich vezető kutatóival együttműködve – a székelyföldi Csomád tűzhányót vizsgálva – a vulkáni felújulás okairól osztották meg legfrissebb eredményeiket.
Mire használja fel a világ egyik legerősebb szuperszámítógépét egy mesterséges intelligenciára alapuló nemzetközi projekt, és hogyan kapcsolódnak ehhez a magyar kutatók? A HunAIFA projekt részleteiről Darázs Lénárd és Badinszky Áron egy videóban számolnak be.
A Debreceni Egyetem kutatói Vibók Ágnes professzor vezetésével egy femtoszekundumos folyamatot vizsgálnak, amely kulcsfontosságú a molekulák fotostabilitásában és új alapokra helyezheti a molekuláris elektronikát. A kutatás feltárja, hogyan védik meg a molekulák az élet alapjait a káros fényhatásoktól, és új technológiai lehetőségeket kínál a fény-anyag kölcsönhatások szabályozására.
A Debreceni Egyetem kutatói új statisztikai utófeldolgozási módszert fejlesztettek ki az időjárási változók pontosabb előrejelzésére, különösen a megújuló energia termeléséhez. A gépi tanulást és hagyományos módszereket ötvözve modellezték a szélsebességet és napsugárzást, ami jelentős gazdasági előnyökkel járhat a napelem- és szélfarmok számára.
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban.
Világszerte ismert, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál. Egy nemzetközi kutatócsoport 1176 emlős- és madárfaj adatait elemezte, hogy megértse az élettartam-különbségek evolúciós okait. Az eredmények szerint az ivari kromoszómák és a szexuális szelekció is befolyásolja a nemek közti életkilátásokat.
Gilyén András, a Rényi Intézet kutatója új kvantumalgoritmust fejlesztett ki, amely hatékonyan szimulálja a természetben lezajló kvantumfolyamatokat. Az áttörő eredményeket a Nature folyóiratban publikálták. Az algoritmus segítheti egzotikus molekulák és anyagszerkezetek elemzését, valamint új anyagok felfedezését.
A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.