A Nébih sikeres kísérlete Baranya vármegyében megoldást kínál az aflatoxin szennyeződés problémájára. A megfelelő rovarvédelem alkalmazásával csökkenthető a veszély, amely a klímaváltozás és az aszály hatására egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára.
Sajtóközlemények: Tudomány
A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.
A bionika piacának dinamikus növekedése és Magyarország vezető szerepe az oktatásban új távlatokat nyit a mérnöki kutatások terén. A legfrissebb trendek és innovációk mutatják, hogy a bionikai fejlesztések nemcsak tudományos, hanem társadalmi hatásokkal is bírnak.
A serdülők társas elfogadásának rejtett mozgatórugóit kutatják az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar tudósai. Tanulmányuk arra mutat rá, hogy a nárcizmus nem csupán hátrányos vonás, hanem a népszerűség és a vezetői készség megjelenésében is kulcsszerepet játszhat.
Hogyan alakul a következő időszakban a légúti, ezen belül pedig a COVID-19 által okozott megbetegedések száma? Melyek a védekezés leghatékonyabb formái, és mely vakcinákat javasolja az Európai Gyógyszerügynökség? Ezekre a kérdésekre is választ ad az mta.hu-nak írt összefoglalójában Sarkadi Balázs orvosbiológus.
A magyar kutatók áttörő felfedezése új reményeket kínál a COVID-19 kezelésében. Egy onkológiában alkalmazott gyógyszer, a Rucaparib, most a vírus elleni küzdelem hatékony eszközévé válhat, különösen a súlyos esetekben. A kutatás folytatódik, hogy új terápiás lehetőségeket találjanak.
A Széchenyi István Egyetem is részt vett Európa legrangosabb nemzetközi felsőoktatási konferenciáján és kiállításán, amelyet idén a franciaországi Toulouse-ban rendeztek. A győri intézmény munkatársai több mint negyven meglévő és potenciális partnerrel tárgyaltak a jövőbeni együttműködések lehetőségeiről.
Egyetlen magyar intézményként az Egy övezet – egy út kezdeményezés partneregyetemi hálózata, a University Network For Research Collaboration tagja lett a Debreceni Egyetem.
A Kitaibelia folyóirat története új mérföldkőhöz érkezett, hiszen idén először adták át a kiváló közleménye-díjat. Kis Szabolcs, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója érdemelte ki az elismerést.
A borkészítés területén új, innovatív eljárásokat fejlesztettek ki egy nemzetközi együttműködés keretében. Az ADEXGO Kft. és a Széchenyi István Egyetem által vezetett projekt célja a borok minőségének objektív jellemzése és azonosítása volt modern technológiák segítségével.
Olyan, mesterségesintelligencia-modellekre épülő megoldást fejlesztett ki a győri Széchenyi István Egyetem két hallgatója, Lőrincz Fanni és Szőnyi Balázs, amellyel a felhasználó úgy tud beszélgetni, mint egy élő emberrel. Céljuk elsősorban a társadalmilag elszigetelődött emberek és a pszichés betegségekkel élők segítése, valamint az ilyen betegségek kialakulásának megelőzése volt.
Pápa Zsuzsanna, a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díj nyertese, izgalmas bepillantást nyújt a tudományos világba. Az interjú során mesél kutatási területéről, tapasztalatairól és inspirációjáról, bemutatva, hogyan lett sikeres fizikus a fiatal nők példaképe.
A Magyar Nemzeti Bank által támogatott konferencián Dr. Chris Howard és Dr. Rick Shangraw előadásai révén ismerhettük meg azokat a tendenciákat, amelyek formálják az egyetemek jövőjét.
A mesterséges intelligencia jövőbeli szerepe és tudatos fejlesztése kulcsfontosságú a társadalom jólétének biztosításához. A Corvinus Egyetem kutatói arra kerestek választ, hogyan lehet a technológiát az emberek szolgálatába állítani.
A közhiedelemmel ellentétben a genetika csak kis mértékben, nagyjából 10-20 százalékban határozza meg a betegségek kialakulását, a többi befolyásoló tényező környezeti hatás, amelyek közül a legfontosabb az étkezés – hangzott el Barabási Albert-László október 10-én, a Műegyetemen tartott előadásán.
A Széchenyi István Egyetem professzora emlékére létrehozott Dr. Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat most először adták át a MAÚT30 Nemzetközi Tudományos Szimpózium keretében. Az esemény lehetőséget nyújtott a szakmai utánpótlás bemutatására és a legfrissebb ipari trendek megvitatására.
Október közepén egy különleges üstökös, a C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) érkezik a Föld közelébe. A csillagászok számára nemcsak látványos, hanem tudományosan is jelentős esemény, mivel új információkat nyújthat az üstökösökről és azok hatásairól.
A mesterséges intelligencia jövője kulcsfontosságú az emberiség számára, amelynek etikai fejlesztése és minőségi adatkezelése elengedhetetlen. Badinszky Áron jogász izgalmas nézőpontokat oszt meg az MI jogi szabályozásáról és annak hatásairól a társadalomra.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói egy Balaton-felvidéki szőlőültetvényen vizsgálták a talajművelés környezettudatosabb módszereit.
Az amerikai John J. Hopfieldnek és a kanadai Geoffrey E. Hintonnak ítélték oda 2024-ben a fizikai Nobel-díjat – jelentették be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Akadémián. A két kutató a gépi tanulás mesterséges neurális hálózatokkal való lehetővé tételéhez járult hozzá úttörő jelentőségű eredményeivel
A Budapesti Corvinus Egyetem új kutatása arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT, egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást, ami a jövőbeni mesterséges intelligencia modellek fejlesztésére is kihatással lehet.