Szöllősi Gergely és nemzetközi kutatócsoportja új eredményeket publikált a Nature-ben az eukarióta sejt eredetéről. Vizsgálataik szerint az eukarióta sejtek komplex jellemzői egy része már a mitokondrium integrációja előtt kialakulhatott, amely később vált a sejt tartós részévé. Az eukarióta sejtek kialakulása hosszú, több százmillió évig tartó folyamat volt.
Magyar kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve részt vesznek az Európai Űrügynökség Plasma Observatory missziójának előkészítésében. A cél az űridőjárás részletes feltérképezése és a geomágneses viharok kialakulásának jobb megértése.
Az amerikai nyérc szőrmetenyésztés céljából került Európába, majd inváziós terjeszkedésbe kezdett. Magyarországon, különösen a Szigetközben, jelentős állománya alakult ki, ami komoly természetvédelmi kihívást jelent. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásai alapján sürgős cselekvési terv szükséges.
2026. január 15–16-án a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kétnapos hackathont rendez, amely az autonóm AI rendszerek kutatásra gyakorolt hatását vizsgálja. A cél, hogy az agentic AI rendszerek segítségével új kutatási koncepciókat és folyamatokat alakítsanak ki.
Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről származó új koponyalelet alapjaiban változtatja meg az eurázsiai dinoszauruszok evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Az Ajkaceratops nevű, 85 millió évvel ezelőtt élt növényevő dinoszaurusz bizonyítottan a Ceratopsiák csoportjába tartozik, amely eddig főként Ázsiából és Észak-Amerikából volt ismert. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az európai dinoszauruszfauna fejlődését.
Magyar kutatók 99 millió éves, eddig ismeretlen szárazföldi csigafajokat fedeztek fel mianmari borostyánkőben. A kivételesen megőrzött zárványok új adatokat szolgáltatnak a csigák korai evolúciójáról. A két új faj, az Euthema convexispira és az Euthema torokzselenszkyi, a Diplommatinidae családba tartozik.
Erdős László matematikus, az MTA külső tagja megosztva kapta a 2026-os Leroy P. Steele-díjat a valószínűségszámítás területén végzett kiemelkedő munkájáért. A díjat Erdős mellett Benjamin Schlein és Horng-Tzer Yau is elnyerte három jelentős tanulmányukért, amelyek a véletlen mátrixok spektrális tulajdonságait tárgyalják.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Orvosi Bizottsága és a Széchenyi István Egyetem közösen rendezi meg a SPEED 2026 konferenciát január 23–24-én Győrben, amely a kardiológiai és neurológiai betegségek utáni sportba való visszatérést, valamint az okoseszközök és mesterséges intelligencia alkalmazását helyezi fókuszba. A nemzetközi esemény orvosokat, sportszakembereket és érdeklődőket vár.
Kóspál Ágnes, a HUN-REN kutatója közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport először készített részletes térképet egy bolygóképző korong molekuláris rétegeiről. A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei ALMA antenna-rendszer segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe.
Az MTA 2026-ban is meghirdeti Lendület Programját, amely több mint másfél évtizede támogatja a kiemelkedő tudományos kutatócsoportok létrejöttét. A pályázatra 40 év alatti, 2016 és 2022 között PhD-fokozatot szerzett fiatal kutatók jelentkezhetnek, akik még nem részesültek Lendület-támogatásban. A pályázatok beadási határideje 2026. február 27.
A HUN-REN kutatói nemzetközi együttműködésben műholdas megfigyeléseket végeztek a természetes hidrogénhez kapcsolódó „tündérkörök” vizsgálatára. Ezek a növényzeti anomáliák hidrogéngáz-koncentrációt jeleznek, segítve a természetes hidrogén rendszerek jobb megértését és potenciális kiaknázását.
A nem megfelelő szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a magas vérnyomás előfordulására gyakorolt hatásait vizsgálta a Debreceni Egyetem kutatócsoportja a KSH adatbázisában elérhető adatok alapján. Ghanem Amr Sayed, az Egészségtudományi Kar kutatója szerint a következtetések nem csak tudományos, hanem alkalmazható népegészségügyi eredménnyel is jártak.
Szabó Márton és John J. Cawley egy új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel az iharkúti dinoszauruszlelőhely késő kréta korú üledékéből. Az új faj, a Polazzodus mihalyfii, az eddig ismert Coelodusoktól eltérő, és édesvízi környezetben élt. Felfedezése rámutat a korábbi leletek újraértékelésének jelentőségére.
Hogyan hat az űrhajósok asszociatív tanulási képességeire a súlytalanság – erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem kutatói által kezdeményezett vizsgálat, amelybe a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevontak.
A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
A HUN-REN kutatói ásványtani és geometriai modellezéssel fedezték fel, hogyan működött a százmillió éves ammoniteszek rágószerve, az aptychus. Egy új matematikai modell segítségével magyarázták meg az aptychus különleges mechanikai ellenállóképességét, amely a Bouligand-típusú spirális szerkezetnek köszönhető.
2025-re a globális klímaválság súlyosbodott: a Föld rendszereinek több mint kétharmada kritikus állapotban van, és 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Az emberi tevékenység tovább gyorsítja a felmelegedést, miközben az extrém időjárási események és gazdasági károk drasztikusan nőnek – áll az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársainak elemzésében.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a 2025-ös UI GreenMetric World University Rankings nemzetközi rangsorban ismét kimagasló eredményt ért el. 105 ország 1745 egyeteme közül a 29. helyen végzett, így Magyarország legzöldebb egyetemének számít. Ez az eredmény tovább erősíti az intézmény fenntarthatóság iránti elkötelezettségét.
Németh Károly, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatója az etiópiai Hayli Gubbi vulkán kitörését tanulmányozta. A vulkán heves robbanásokkal és magas hamuszórásokkal jelezte aktivitását, ami freatomagmás jellegű kitörésre utal. A kutatás során friss hamut is sikerült vizsgálni, de mintákat csak a jövőbeni expedíció hozhat.
A Debreceni Egyetem hallgatói kiválóan szerepeltek a spanyolországi NeuroSpark Hackathonon, ahol idegrendszeri problémák megoldásán dolgoztak nemzetközi csapatokban. A versenyen hordható eszközök és alkalmazások fejlesztése volt a cél, amelyek az emberi agy elektromos aktivitását használják fel.
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a gombakórokozók okozta minőségi problémák a kukoricatermesztésben, melyek aflatoxin B1 szennyezést eredményeznek. A MATE kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, amely a toxinos kukoricát rovarok segítségével hasznosítja, így körforgásos gazdálkodásba illeszthető.
