Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozása miatt. A szervezetek szerint veszélybe kerülhet a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztói jelölés és a nyomonkövethetőség, ezért az Európai Unió Bíróságához fordulnának.
Sajtóközlemények: mezőgazdaság
Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a magasabb állatjólét nemcsak etikai, hanem fenntarthatósági kérdés is. A zsúfolt nagyüzemi tartás több antibiotikumot, nagyobb trágyaterhelést és gyorsabb járványterjedést hozhat, ezért az alacsonyabb állatjólét nem feltétlenül jelent környezeti előnyt.
Kedden az Európai Parlament elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek enyhíthetik az emelkedő műtrágyaárak uniós gazdákra gyakorolt hatását. A képviselők sürgősségi eljárásban fogadták el a KAP-módosításokat, hogy a gazdák időben megkapják a támogatást, és akár 80 százalékos likviditási támogatást is kaphassanak.
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el az új génkezelési technikák (NGT) alkalmazására a mezőgazdaságban. Az NGT-vel módosított növényeket két kategóriába sorolják, eltérő jogi előírásokkal, hogy elősegítsék a fenntarthatóbb, versenyképesebb és innovatívabb növénytermesztést Európában.
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.
Az Alföld közel egymillió hektárnyi egykori vizes élőhelyének helyreállítása javíthatná a vízháztartást, mérsékelhetné az aszálykárokat, és növelhetné a kukoricahozamokat. A kutatók szerint a vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának kulcsa a klímaváltozás miatt.
Az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát korlátozó rendelkezés május 18-án hatályát vesztette, azóta 6 szállítmány érkezett Magyarországra. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal továbbra is biztosítja az ellenőrzésekhez szükséges adatokat, miközben az új jogszabály hamarosan megjelenik.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót adott ki a drónnal végzett növényvédelmi és tápanyag-gazdálkodási munkák jogszerű végzéséről Magyarországon. A segédlet részletesen bemutatja a szükséges képesítéseket, engedélyeket és jogszabályi feltételeket, amelyek betartása elengedhetetlen a szakszerű és törvényes működéshez.
Magyarországon már nyolc növényvédő készítmény engedélyezett drónnal történő kijuttatásra, ami jelentős előrelépés a drónos növényvédelemben. Az újonnan engedélyezett Laminex LP-45 segédanyag az őszi káposztarepcében csökkenti a pergési veszteséget. A technológia használata szigorú szabályokhoz és munkavédelmi előírásokhoz kötött.
Magyarország az egyik legfelszántottabb európai ország, mégis alapélelmiszerekből, mint a burgonya és cukor, egyre inkább importfüggővé válik. A probléma gyökere a merev termelési szerkezet, a hibás vízgazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya – mondja Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal „Ne permetezz kockázatot” kampánya a hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ezek a hamisított készítmények nemcsak a termést, hanem a környezetet és az egészséget is veszélyeztetik, ezért fontos a megbízható forrásból történő vásárlás.
A XVII. Kukorica Termésverseny díjazottjai hektáronként 13,9 és 15,8 tonna közötti terméseredményt értek el, jóval meghaladva a tavalyi országos átlagot, amely 5,1 tonna volt. A Debreceni Egyetem agrárkara kiemeli a klímaváltozás és gazdasági kihívások közepette a modern technológiák és kutatási eredmények jelentőségét a kukoricatermesztés sikeréhez.
Az Európai Parlament jóváhagyta a Mercosur-országokból származó mezőgazdasági termékek importját érintő védintézkedéseket, hogy megvédje az uniós gazdákat a hirtelen piacra lépő termékek okozta károktól. A szabályok szigorú küszöbértékeket állapítanak meg, és a Bizottság rendszeresen jelentést készít a piacról.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az elmúlt három évben több mint 87.000 növényvédőszer-maradék paramétert vizsgált hazai almákban, és egyik mintában sem találtak határérték feletti szermaradékot. Az alma a legnépszerűbb gyümölcs, melynek biztonságos fogyasztását szigorú ellenőrzések garantálják.
A Széchenyi István Egyetem, a Renergy Zrt. és a Virtualitica Kft. közösen fejleszt egy innovatív agrárenergetikai projektet, amely egyszerre támogatja a növénytermesztést és az energiatermelést. Az OASIS koncepció napelemek és öntözőrendszerek kombinációjával fenntartható, precíziós gazdálkodást tesz lehetővé, miközben javítja a terméshozamot és az energiatermelés hatékonyságát.
Az Európai Parlament elfogadta az egyszerűbb mezőgazdasági szabályokat, amelyek nagyobb rugalmasságot és támogatást biztosítanak a gazdáknak az EU közös agrárpolitikájának betartásához. A kistermelők éves támogatása nő, és kevesebb helyszíni ellenőrzés várható, miközben a környezetvédelmi előírások is érvényben maradnak.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti kereskedelmi egyezmény ratifikálása veszélyezteti az európai mezőgazdaságot, élelmiszerbiztonságot és a környezetet. 57 magyar civil és agrár szervezet nyílt levélben kérte a kormányt és az EP-képviselőket, hogy mondjanak nemet az egyezményre, amely növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását és gyengítené az uniós normákat.
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek Unisense néven, amely a mezőgazdasági termelők számára pontos időjárási adatokat szolgáltat. Az eszköz januártól kerül piacra, elősegítve a hatékonyabb és kockázat-minimalizált gazdálkodást.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubja Mádon rendezte meg első rendezvényét, amelyen agrár- és élelmiszeripari szereplők, az egyetem stratégiai partnerei, vállalatvezetők és ágazati szakemberek vitatták meg az agrárium aktuális folyamatait. Az esemény sokrétűen mutatta be, miként erősíti a Debreceni Egyetem az agrárium innovációs és képzési ökoszisztémáját.