Az EU Bizottság endokrin károsítóként azonosította a flufenacet hatóanyagot, ezért 2025. december 10-től uniós szinten visszavonják a flufenacetet tartalmazó növényvédő szerek engedélyét. Magyarországon a Nébih is elrendelte az érintett készítmények forgalmazásának és használatának korlátozását, türelmi idővel a készletek értékesítésére és felhasználására.
Sajtóközlemények: mezőgazdaság
Az Európai Parlament jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának egyszerűsítését célzó álláspontját, amely nagyobb rugalmasságot és támogatást biztosítana a gazdáknak. A javaslat kötelező válságtámogatást vezetne be, emelné a kisgazdák támogatási keretét, és csökkentené az adminisztratív terheket, miközben fenntartaná a környezetvédelmi követelményeket.
Amikor a legtöbben meghallják a mezőgazdaság szót, sokak fejében a kétkezi fizikai munka képe jelenik meg. Pedig a modern gazdálkodás ma már messze nem erről szól. Drónok repülnek a szántóföldek felett, tableten és okostelefonon jelennek meg a termelési adatok, szenzorok mérik a talaj nedvességét.
Egyre több fiatal, pályamódosító vagy vidéki vállalkozó dönt úgy, hogy belevág a mezőgazdaságba, akár főállásként, akár másodtevékenységként. De a földhöz jutás Magyarországon szigorúan szabályozott, az egyik legfontosabb jogi és adminisztratív feltétel: az aranykalászos gazda végzettség.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átfogó könyvet jelentetett meg a precíziós gazdálkodásról, amely közel 700 oldalon tárgyalja a szántóföldi növénytermesztés jövőjét és kihívásait. A kötet részletesen bemutatja az agrárdigitalizáció és a precíziós növénytermesztés múltját, jelenét és jövőjét, hangsúlyozva az oktatás és tudásmegosztás fontosságát.
A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.
Az Európai Parlament elfogadta álláspontját az EU közös agrárpolitikájának jövőjéről, amely nagyobb, különálló költségvetést, kevesebb adminisztratív terhet és ösztönzőket követel a gazdák számára. A cél a fenntartható mezőgazdaság, a generációváltás támogatása és a vidékfejlesztés megerősítése.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
2024-ben a magyar termőföldpiacon mérsékelt áremelkedés volt tapasztalható, de a legjobb minőségű szántók ára több mint harmadával nőtt az elmúlt két évben. Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon a legmagasabbak az árak, miközben a kisebb földek ára is jelentősen emelkedett.
A 34. Farmer Expo augusztus 28-30. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán kerül megrendezésre, fókuszában a járványvédelem, klímaváltozás és a megújuló juhágazat áll. A szakkiállítás a hazai mezőgazdaság egyik központi eseménye, ahol a legújabb tudományos eredmények és gyakorlati megoldások is bemutatkoznak.
Békés vármegyében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgasága betegsége, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt Újkígyóson és Mezőberényben. A betegség már 13 vármegyét érint, és csak megelőző intézkedésekkel védekezhetnek ellene a gazdák.
2025 második negyedévére kismértékben javult a magyar agrárium helyzetértékelése, bár az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek továbbra is óvatosságra intenek. Kiemelkedő minőségű búzatermés és bővülő csirke- és tojástermelés segíti az ágazatot, miközben a Közös Agrárpolitika beruházásai új lehetőségeket nyithatnak.
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.
A Nébih 2025-ben is folytatja a zárlati károsítók célzott csapdázását a hazai mezőgazdaság védelmében. Az Európai Unió támogatásával több száz csapdát helyeznek ki, hogy időben felismerjék és megakadályozzák az olyan gazdasági károkat okozó kártevők terjedését, mint a japán cserebogár vagy az őszi sereghernyó.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Magyarországon a meleg és száraz nyarak miatt egyre nagyobb problémát jelent a sáskák tömeges felszaporodása, különösen az alföldi régiókban. A Nébih négy növényvédő szer szükséghelyzeti engedélyét adta ki a védekezésre, melyek közül kettő kiskertben is használható. Az engedély július 10-től szeptember 30-ig érvényes.
Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság betegség komoly veszélyt jelent a magyar szőlőtermesztésre. A fitoplazmás kór szinte minden európai szőlőfajtát érint, és a védekezéshez elengedhetetlen a gazdák és szakemberek együttműködése. A megelőzés kulcsa a minőségi szaporítóanyag használata és a kabóca elleni védekezés.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az uniós állatjóléti jogszabályok korszerűsítéséről. A cél a haszonállatok jólétének javítása és a ketreces tartás fokozatos kivezetése. A véleményezés 2025. július 16-ig tart, és fontos lépés a 2026-os jogalkotási javaslat előkészítésében.
Magyarország legnagyobb, saját fejlesztésű nanoműholdja, a WREN–1 2024 augusztusában került Föld körüli pályára, és már küldi az első műholdfelvételeket. A konzorcium tagjai között az Óbudai Egyetem is szerepel, a műhold fő célja az aszály monitoring és a hazai mezőgazdaság támogatása.
A világ idén rekordmennyiségű, 799 millió tonna búzatermést vár, míg Magyarországon átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termésre számítanak. A Debreceni Egyetemen tartott XXXII. Búzatanácskozáson a hazai és nemzetközi búzapiac helyzetét, valamint a precíziós mezőgazdaság és mesterséges intelligencia alkalmazásait is megvitatták.
Egy friss magyar-szlovén kutatás szerint a nők által vezetett mezőgazdasági vállalkozások jelentősen fenntarthatóbbak és ökohatékonyabbak, mint a férfiaké. A nők jobb erőforrás-gazdálkodása és innovatív vezetési stílusa hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez, ami kulcsfontosságú a fenntartható agrárpolitika kialakításában.