A Soproni Egyetemen elindult a ClimaPannonia, egy négyéves, közel 7 millió eurós nemzetközi kutatási projekt, amely az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaihoz való alkalmazkodást célozza. A programban 25 európai partnerintézmény vesz részt, köztük hazai egyetemek, és innovatív, természetalapú megoldásokat tesztelnek valós környezetben.
Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében. Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk megelőzésében.
Kisebb mértékben romlott a magyar agrárium helyzetértékelése 2025 első negyedévének végére az év elejéhez képest, a kilátások elsősorban a tejtermelőknél, a sertés- és a húsmarhatartóknál rosszabbodtak a száj- és körömfájás miatt. A vírus áttételes hatásai, valamint egyéb tényezők is növelték a bizonytalanságot.
Bár az ökológiai termelők száma megnégyszereződött és a termőterületek mérete is dinamikusan nőtt az utóbbi években, a legfrissebb adatok szerint a hazai élelmiszerek mindössze 0,8 százaléka származik ökológiai gazdaságból – hangzott el az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Ágazati Szakmai Napján.
A korban, amikor releváns kérdés, hogy mely munkaköröket hagyja majd érintetlenül a mesterséges intelligencia, nehéz elképzelni, hogy az emberi civilizáció egyik legősibb szerszámán lehet még javítani. Viszont a BME kutatóinak ekeszabadalma minden eddiginél hatékonyabbá teszi a talajforgatás folyamatát.
Az Agrárminisztérium és a Debreceni Egyetem stratégiai megállapodást írt alá, az agrárkar pedig 37 partnervállalattal újította meg együttműködését, egyebek mellett a kihelyezett tanszékek működtetéséről. A minisztérium és az egyetem stratégiai partnerségének célja a magyar agrárium versenyképességének erősítése és a hazai élelmiszeripar eredményességének fejlesztése.
A megállapodás ünnepélyes aláírásán elhangzott: a partnerség oktatási, kutatási és tudományos területeken valósul meg, leginkább turisztikai, mezőgazdasági és állattudományi témákban.
A projekt az IKR Agrár Kft., az Agrofil-SZMI Kft. és a győri Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorciumban valósul meg.
Nutria, harlekin katica, vörös mocsárrák, tigrisszúnyog vagy spanyol meztelencsiga – egyre többször találkozhatunk a mindennapjainkban olyan fajokkal, melyek nem őshonosak hazánkban, és a megjelenésük többnyire nem jó hír a helyi ökoszisztémáknak, de sokszor fejfájást okozhatnak a mezőgazdaságban, vagy akár az egészségügyben is.
Kiemelkedően szerepeltek a győri Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának hallgatói a „K&H a fenntartható agráriumért” ösztöndíjpályázaton: az alapképzés kategóriában Pintér Georgina első, míg a doktoranduszok között Bana Bernadett harmadik helyezést ért el.
Lerövidülhet a növénynemesítés ideje, lényegesen kevesebb műtrágyával terhelhetjük a termőföldeket és kevesebb emberi erőforrásra lesz szükség a mezőgazdaságban a mesterséges intelligenciának köszönhetően – a HUN-REN ATK kutatói szerint.
Közvetve akár évi 80-100 milliárd forint plusz jövedelmet jelenthetnek a magyar mezőgazdaság számára a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében frissen megnyíló öntözéses pályázatok keretében megvalósuló beruházások. Az MBH Bank és partnerei egyablakos kiszolgálással segítik a pályázatok hatékony megvalósítását.
A közel egymilliárd forintos projekt során oktatási, demonstrációs és kutatási célból okoskertet alakítanak ki, valamint bővítik a tejipari kisüzem technológiáját, bemutatóüzemi programokat valósítanak meg.
A kifejezetten az erdészeti igényekre kialakított forgókapás talajművelő gép teljes egészében hazai fejlesztés, amely hatékonyabb gyomirtást, takarónövény-szabályozást és nedvességmegőrzést tesz lehetővé az erdős területeken és a nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, ezáltal segítve a fenntartható művelést, a zöld átállást és a klímavédelmi célok megvalósulását.
A kiadvány készítői szerint a mezőgazdaság soha nem látott kihívásokkal szembesül a népességrobbanás és a klímaváltozás miatt, ezért támogatni kell a természetes ökoszisztémákhoz igazodó gazdálkodást és a technológiai változtatásokat.
Az Európai Parlament megszavazta az EU-s források rugalmas felhasználását a természeti katasztrófák utáni újjáépítéshez, lehetővé téve a gyors támogatást a gazdák és kkv-k számára.
A térkép lehetővé teszi a hazai termesztők számára, hogy pontosabban tervezhessék meg a kertészeti növények termesztési feltételeit, ezáltal növelve eredményességüket. A DLI térkép kiindulási alapot jelenthet a hazai mezőgazdasági és növénytermesztési kutatások számára is.
Nagy segítséget nyújthat a támogatást igénylő gazdálkodóknak a Nébih növényvédő szerek adatbázisában megvalósított fejlesztése. A fejlesztésnek köszönhetően a keresőfelületen azonnal megtekinthető, hogy az adott növényvédő szer megfelel-e a vállalt támogatás feltételeinek.
A Nébih sikeres kísérlete Baranya vármegyében megoldást kínál az aflatoxin szennyeződés problémájára. A megfelelő rovarvédelem alkalmazásával csökkenthető a veszély, amely a klímaváltozás és az aszály hatására egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára.
A műtrágya-forgalmazók 1,08 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2023-ban.
A műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett.
