Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében.
Sajtóközlemények: Magyar Természetvédők Szövetsége
Az élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette: az új génkezelési technikákkal előállított szervezetek jogi és biológiai értelemben is GMO-k. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nem ért egyet az elfogadott uniós deregulációval, és kormányzati döntés esetén kész előkészíteni az Európai Unió Bíróságához forduláshoz szükséges peranyagot.
Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozása miatt. A szervezetek szerint veszélybe kerülhet a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztói jelölés és a nyomonkövethetőség, ezért az Európai Unió Bíróságához fordulnának.
A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
Öt jelentős környezet- és természetvédelmi szervezet szakmai egyeztetést kezdeményez a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátásának szabályozásáról. A szervezetek szerint a jelenlegi előírások hosszú távon veszélyeztetik a Duna élővilágát, ezért átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszert sürgetnek.
A klímaválság különböző hatásai a világ országait eltérően érintik, a globális dél országai gyakran a legsúlyosabb következményeket viselik. A klímafinanszírozás így nem csupán külpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és igazságosság kulcsterülete. Magyarország új klímatörvényének előkészítése idején fontos átgondolni, hogyan járulhat hozzá átláthatóan és igazságosan a globális klímavédelemhez.
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezést nyújtott be a Pest Vármegyei Kormányhivatal Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezethasználati engedélye ellen. Álláspontjuk szerint a határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére.
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.
Az Energiaközösségek Szövetsége öt szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg az energiaközösségek széles körű elterjedésének elősegítésére Magyarországon. A cél egy kiszámítható szabályozási környezet, egységes adatcsere-platform, valódi energiapiaci szerep, célzott finanszírozás és a közösségek szerepének bővítése az energiarendszerben.
Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrár szervezet kezdeményezi a Magyar Vidéki Paktum elindítását, amely az intézményi, tudományos és civil szektor együttműködésén alapuló, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozását célozza. A paktum az Európai Vidéki Paktum mintájára jönne létre.
Új palagáz-koncessziók érintenék a Homokhátságot, a Hortobágyot és védett területeket, miközben a helyi lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Stop palagáz! kezdeményezés országos moratóriumot sürget a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt.
Az energiaátmenet fontos szereplői, az energiaközösségek hazai helyzetéről rendez fórumot március 31-én az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért.
Megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarországon, amely a helyi megújuló energiaforrások közösségi hasznosítását támogatja. Az Európai Bizottság Citizen Energy Package javaslata szerint 2030-ra tízszeresére nőhet a közösségi megújulóenergia-kapacitás, ami csökkentheti a rezsiterheket és mérsékelheti az energiafüggőséget.
Három civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amely a természet iránti felelős gondolkodást és madárbarát megoldásokat népszerűsíti. A 700 millió forintos EU-s támogatással megvalósuló program 2026 és 2028 között zajlik.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont sajtótájékoztatót tartott a magyar energiaátmenet helyzetéről és az uniós források elérésének kockázatairól. A késlekedés jelentősen visszaveti az energetikai korszerűsítéseket, különösen a leginkább rászoruló családok esetében.
Január 22-én konferenciát tartottak az új génmódosított élelmiszerek deregulációjáról, ahol a várható hatásokat és cselekvési lehetőségeket vitatták meg. A rendezvényt a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület szervezte. Az előadások anyagai már elérhetők online.
Európai almák 85%-ában többféle növényvédőszer-maradványt találtak, köztük neurotoxikus és „örök vegyianyagokat” (PFAS). Magyarországon az almák mindegyike tartalmazott ilyen szermaradványokat, egyes esetekben a határérték felett. Az EU jelenleg nem vizsgálja a vegyszerek együttes toxicitását, miközben a szabályozás lazítását javasolja.
A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége január 29-én online sajtótájékoztatót tart, ahol egy új jelentés eredményeit ismertetik. A jelentés 13 európai országban forgalmazott almák növényvédőszer-tartalmát elemzi, különösen aggasztó eredményekkel a gyermekek kitettsége szempontjából.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület 2026. január 22-én konferenciát szervez Budapesten az új generációs génmódosított növények deregulációjának várható hatásairól és a lehetséges cselekvési utakról. Az EU jogalkotási folyamata még nem zárult le, így a téma aktuális és vitára érdemes.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti kereskedelmi egyezmény ratifikálása veszélyezteti az európai mezőgazdaságot, élelmiszerbiztonságot és a környezetet. 57 magyar civil és agrár szervezet nyílt levélben kérte a kormányt és az EP-képviselőket, hogy mondjanak nemet az egyezményre, amely növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását és gyengítené az uniós normákat.