Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozása miatt. A szervezetek szerint veszélybe kerülhet a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztói jelölés és a nyomonkövethetőség, ezért az Európai Unió Bíróságához fordulnának.
Sajtóközlemények: Magyar Természetvédők Szövetsége
A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
Öt jelentős környezet- és természetvédelmi szervezet szakmai egyeztetést kezdeményez a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátásának szabályozásáról. A szervezetek szerint a jelenlegi előírások hosszú távon veszélyeztetik a Duna élővilágát, ezért átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszert sürgetnek.
A klímaválság különböző hatásai a világ országait eltérően érintik, a globális dél országai gyakran a legsúlyosabb következményeket viselik. A klímafinanszírozás így nem csupán külpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és igazságosság kulcsterülete. Magyarország új klímatörvényének előkészítése idején fontos átgondolni, hogyan járulhat hozzá átláthatóan és igazságosan a globális klímavédelemhez.
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezést nyújtott be a Pest Vármegyei Kormányhivatal Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezethasználati engedélye ellen. Álláspontjuk szerint a határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére.
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.
Az Energiaközösségek Szövetsége öt szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg az energiaközösségek széles körű elterjedésének elősegítésére Magyarországon. A cél egy kiszámítható szabályozási környezet, egységes adatcsere-platform, valódi energiapiaci szerep, célzott finanszírozás és a közösségek szerepének bővítése az energiarendszerben.
Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrár szervezet kezdeményezi a Magyar Vidéki Paktum elindítását, amely az intézményi, tudományos és civil szektor együttműködésén alapuló, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozását célozza. A paktum az Európai Vidéki Paktum mintájára jönne létre.
Új palagáz-koncessziók érintenék a Homokhátságot, a Hortobágyot és védett területeket, miközben a helyi lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Stop palagáz! kezdeményezés országos moratóriumot sürget a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt.
Az energiaátmenet fontos szereplői, az energiaközösségek hazai helyzetéről rendez fórumot március 31-én az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért.
Megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarországon, amely a helyi megújuló energiaforrások közösségi hasznosítását támogatja. Az Európai Bizottság Citizen Energy Package javaslata szerint 2030-ra tízszeresére nőhet a közösségi megújulóenergia-kapacitás, ami csökkentheti a rezsiterheket és mérsékelheti az energiafüggőséget.
Három civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amely a természet iránti felelős gondolkodást és madárbarát megoldásokat népszerűsíti. A 700 millió forintos EU-s támogatással megvalósuló program 2026 és 2028 között zajlik.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont sajtótájékoztatót tartott a magyar energiaátmenet helyzetéről és az uniós források elérésének kockázatairól. A késlekedés jelentősen visszaveti az energetikai korszerűsítéseket, különösen a leginkább rászoruló családok esetében.
Január 22-én konferenciát tartottak az új génmódosított élelmiszerek deregulációjáról, ahol a várható hatásokat és cselekvési lehetőségeket vitatták meg. A rendezvényt a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület szervezte. Az előadások anyagai már elérhetők online.
Európai almák 85%-ában többféle növényvédőszer-maradványt találtak, köztük neurotoxikus és „örök vegyianyagokat” (PFAS). Magyarországon az almák mindegyike tartalmazott ilyen szermaradványokat, egyes esetekben a határérték felett. Az EU jelenleg nem vizsgálja a vegyszerek együttes toxicitását, miközben a szabályozás lazítását javasolja.
A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége január 29-én online sajtótájékoztatót tart, ahol egy új jelentés eredményeit ismertetik. A jelentés 13 európai országban forgalmazott almák növényvédőszer-tartalmát elemzi, különösen aggasztó eredményekkel a gyermekek kitettsége szempontjából.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület 2026. január 22-én konferenciát szervez Budapesten az új generációs génmódosított növények deregulációjának várható hatásairól és a lehetséges cselekvési utakról. Az EU jogalkotási folyamata még nem zárult le, így a téma aktuális és vitára érdemes.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti kereskedelmi egyezmény ratifikálása veszélyezteti az európai mezőgazdaságot, élelmiszerbiztonságot és a környezetet. 57 magyar civil és agrár szervezet nyílt levélben kérte a kormányt és az EP-képviselőket, hogy mondjanak nemet az egyezményre, amely növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását és gyengítené az uniós normákat.
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarországon, hogy megvédje a lakosság egészségét és a környezetet. A kezdeményezéshez civilszervezetek, szakértők és gazdák csatlakozását várják. A moratórium célja a környezeti, egészségügyi és gazdasági kockázatok csökkentése.
A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége új tanulmánya magas szinteket mutat ki az „örök vegyi anyagként” ismert trifluorecetsavból – amelyről nemrégiben bebizonyosodott, hogy károsítja a szaporodási képességet és a fejlődést – Európa-szerte vásárolt mindennapi gabona alapú termékekben. A legszennyezettebb élelmiszer egy tipikus reggeli gabonapehely.