Egy új törvényjavaslat többek között ellehetetlenítene fontos természetvédelmi hatósági eljárásokat, és bővítené a tarvágás lehetőségeit természetes erdeinkben. Bár a javaslat indokolása igen szűkszavú, a természetvédők úgy vélik, az egyik cél az, hogy törvénybe foglalják a hírhedt „tűzifarendelet” egyes, tarvágást megkönnyítő rendelkezéseit.
Szerző: Magyar Természetvédők Szövetsége
A vizsgálat során tíz európai ország – köztük Magyarország – régi (1988 előtti) és új (2010 utáni) borait elemezték. Minden új bor tartalmazott TFA-t, medián koncentrációja 110 µg/l volt, a legmagasabb mért érték pedig elérte a 320 µg/l-t. Ez körülbelül százszor magasabb, mint korábban felszíni és ivóvízben mért átlagos értékek.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Környezetvédő Egyesület „Az Igazságosság Kora” címmel, 3 fordulós környezeti és globális nevelési interaktív, játékos vetélkedőt hirdet 7-13. évfolyamos diákok 4 fős csapatai számára. A vetélkedő 2025. március 17. és június 15. között kerül megrendezésre.
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezett a Békés vármegyei Kormányhivatal által kiadott palagázkitermelési engedély megsemmisítéséért, mivel a projekt környezeti hatásait nem vizsgálták megfelelően, és a klímavédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyták.
A Sarkad környéki palagáz-kitermelés és gázüzem bővítését tervezi a beruházó. A Magyar Természetvédők Szövetsége az engedélyezési eljáráshoz benyújtott véleményében sürgeti a Békés Vármegyei Kormányhivatalt, hogy ne adjon bővítési engedélyt e vízigényes, éghajlatromboló nem-hagyományos gázinfrastruktúra-beruházásnak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége csalódott a bakui klímacsúcs eredményeit illetően. A szervezet szerint fejlett országok okolhatóak egyértelműen azért, hogy a globális klímafinanszírozási cél a szükségesnél jóval alacsonyabb lett a két hét intenzív tárgyalás után.
A békési palagáz-projekt jogi szempontból mérföldkőhöz érkezett, miután a hatóságok előírták az átfogó környezeti hatásvizsgálatot. A Magyar Természetvédők Szövetsége által szorgalmazott vizsgálatok várhatóan jelentős hatással lesznek a projekt jövőjére.
Jelenleg Európa-szerte 92 régió használja az Igazságos Átmeneti Alapot, hogy enyhítse a nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágak kivezetésének hatásait az EU régióiban. Egyes országok néhány éven belül befejezik a folyamatot, más tagállamok előtt azonban sokkal hosszabb és nehezebb út áll a teljes dekarbonizáció felé.
Az MTVSZ és a CAN Europe által a fővárosban szervezett európai szakpolitikai konferencia egyik fő üzenete, hogy a valódi energiaátmenet, azaz a fosszilis-függő gazdaság ütemes átalakítása energiatakarékossá, energiahatékonnyá és megújuló energia-alapúvá, gazdaságilag és társadalmilag is előnyös, élhetőbbé és versenyképesebbé teszi a tagállamokat.
Az aggasztó eredmények fényében a környezetvédő szervezetek az „örök vegyianyagokat” (PFAS-vegyületek) tartalmazó peszticidek és a flourtaltalmú gázok (F-gázok) betiltását követelik.
Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet lehetővé tenné a társasházi napelemes rendszerek egyszerűbb, költséghatékony mérési és elszámolási megoldásainak tesztelését. A szabályozási tesztkörnyezetről szóló MEKH rendelet tervezete több mint egy éve elkészült, de a mai napig nem hirdették ki.
Az európai polgárok döntő többsége támogatja a természet helyreállításáról szóló európai uniós javaslatot azokban a tagállamokban, amelyek kormányai nem álltak a rendelkezés elfogadása mögé – derül ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet az európai környezetvédő szervezetek publikáltak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége családok, iskolák, munkahelyek jelentkezését várja a pályázat keretében, és köztük 3 millió forint értékben sorsol majd ki ajándékokat.
A Magyar Természetvédők Szövetsége egy javaslatcsomagot állított össze az európai parlamentbe igyekvő pártok számára.
10 év alatt megháromszorozódott azon gyümölcsök és zöldségek száma, amelyek legalább egy PFAS-peszticid szermaradványát tartalmazzák az EU-ban.
Szakmai szervezetek látványos, interaktív grafikonon ábrázolták a tagállami, köztük a magyar energia- és klímaterv adatait és célszámait.
Az éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.