Civil szervezetek nyílt levélben kérnek azonnali állami fellépést a Balaton természetes partszakaszainak védelmében. Felfüggesztenék a veszélyes nagyberuházásokat, köztulajdonba vennék az érintett területeket, és Balaton-védelmi alapot is létrehoznának. Az ombudsmanhoz is vizsgálatért fordulnak.
Sajtószoba: Magyar Természetvédők Szövetsége
A civil klímatörvényt kidolgozó mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet koalíciója nevében a Green Policy Center és a Magyar Természetvédők Szövetsége levélben fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. Azt kérik, hogy a minisztérium által készített klímatörvény-tervezet társadalmi véleményezésére legalább négy hetet biztosítsanak.
Az uniós tagállamok jóváhagyták az ír elnökség kompromisszumos javaslatát az élelmiszer- és takarmánybiztonsági salátatörvényről, ami a kritikusok szerint gyengíti a peszticidekkel szembeni védelmet. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe szerint a javaslat kiskapukat nyitna a veszélyes anyagok további használata előtt.
Természetvédő szervezetek nyílt levélben kérik a fakitermelési moratórium meghosszabbítását a miniszterelnöktől. A cél szerintük nem veszélyezteti a szociális tűzifa biztosítását, viszont fontos lépés lehet a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdők megóvásában, amíg az új intézményi és jogszabályi háttér nem készül el.
Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.
Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitásokra kiírt pályázat tulajdonrészt is kínál a helyi megújulóenergia-közösségeknek. A szervezet szerint a lehetőség csak akkor működik, ha gyorsan megszületnek a részletszabályok és a finanszírozási megoldások, amelyek valódi közösségi tulajdont tesznek lehetővé.
Az MTVSZ 2026. szeptember 23-i online konferenciája a metánkibocsátások csökkentésének hazai tapasztalatait és lehetőségeit járja körbe. A programban uniós rendelet, jogi végrehajtás, szakpolitikai üzenetek és a nem-hagyományos szénhidrogének témája is szerepel, több szakértő részvételével.
Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében.
Az élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette: az új génkezelési technikákkal előállított szervezetek jogi és biológiai értelemben is GMO-k. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nem ért egyet az elfogadott uniós deregulációval, és kormányzati döntés esetén kész előkészíteni az Európai Unió Bíróságához forduláshoz szükséges peranyagot.
Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozása miatt. A szervezetek szerint veszélybe kerülhet a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztói jelölés és a nyomonkövethetőség, ezért az Európai Unió Bíróságához fordulnának.
A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
Öt jelentős környezet- és természetvédelmi szervezet szakmai egyeztetést kezdeményez a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátásának szabályozásáról. A szervezetek szerint a jelenlegi előírások hosszú távon veszélyeztetik a Duna élővilágát, ezért átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszert sürgetnek.
A klímaválság különböző hatásai a világ országait eltérően érintik, a globális dél országai gyakran a legsúlyosabb következményeket viselik. A klímafinanszírozás így nem csupán külpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és igazságosság kulcsterülete. Magyarország új klímatörvényének előkészítése idején fontos átgondolni, hogyan járulhat hozzá átláthatóan és igazságosan a globális klímavédelemhez.
A Magyar Természetvédők Szövetsége fellebbezést nyújtott be a Pest Vármegyei Kormányhivatal Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezethasználati engedélye ellen. Álláspontjuk szerint a határozat több ponton szakmailag hiányos, jogszerűsége vitatható, és nem nyújt megfelelő garanciákat a repülőtér környezetében élők egészsége és az éghajlatvédelmi célok védelmére.
A Magyar Természetvédők Szövetsége országos palagáz-kitermelési moratóriumot kezdeményez az élő környezetért felelős miniszternél, mivel a vízhiány és aszály súlyosbítja a helyzetet. A palagáz-beruházások vízigényesek, és védett természeti területeket is veszélyeztetnek, miközben új koncessziók kiadása készül.
Az Energiaközösségek Szövetsége öt szakpolitikai javaslatot fogalmazott meg az energiaközösségek széles körű elterjedésének elősegítésére Magyarországon. A cél egy kiszámítható szabályozási környezet, egységes adatcsere-platform, valódi energiapiaci szerep, célzott finanszírozás és a közösségek szerepének bővítése az energiarendszerben.
Huszonegy, országos hatókörű vidék- és területfejlesztési, környezet- és természetvédelmi, valamint agrár szervezet kezdeményezi a Magyar Vidéki Paktum elindítását, amely az intézményi, tudományos és civil szektor együttműködésén alapuló, hosszú távú vidék- és agrárstratégia kidolgozását célozza. A paktum az Európai Vidéki Paktum mintájára jönne létre.
Új palagáz-koncessziók érintenék a Homokhátságot, a Hortobágyot és védett területeket, miközben a helyi lakosság nem kap megfelelő tájékoztatást. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Stop palagáz! kezdeményezés országos moratóriumot sürget a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt.
Az energiaátmenet fontos szereplői, az energiaközösségek hazai helyzetéről rendez fórumot március 31-én az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért.
Megalakult az Energiaközösségek Szövetsége Magyarországon, amely a helyi megújuló energiaforrások közösségi hasznosítását támogatja. Az Európai Bizottság Citizen Energy Package javaslata szerint 2030-ra tízszeresére nőhet a közösségi megújulóenergia-kapacitás, ami csökkentheti a rezsiterheket és mérsékelheti az energiafüggőséget.