Civil szervezetek sürgetik a kormányt, hogy az uniós források tervezése átláthatóan, a társadalmi és szakmai partnerek bevonásával történjen. A jogállamisági eljárás felfüggesztésével jelentős támogatások váltak elérhetővé, és már a 2028-tól várható források felhasználását is tervezni kell. A következő évek döntései a magyar családok életminőségét és a gazdaság jövőjét is befolyásolják.
Sajtószoba: Magyar Természetvédők Szövetsége
A Magyar Természetvédők Szövetsége felkérésére Szendőfi Balázs készítette Sebek a mélyben című film a nem-hagyományos szénhidrogének – gyűjtőnéven palagázok – hazai kutatás-feltárása és kitermelése helyi lakosságot, közösségeket és környezetet érintő hatásait mutatja be. A filmben szakértők mellett megszólalnak Békés megyei és Kiskunhalas környéki érintett lakosok is.
A Plan4Climate kutatása szerint a gyorsabb energiaátmenet Magyarországon 2030-ra évente több mint 50 ezer forinttal csökkentheti az egy főre jutó energiaköltséget, éghajlati károkat mérsékelhet és 85 ezer új munkahelyet teremthet. Az átmenet egészségügyi előnyökkel is jár, miközben csökkenhet a fosszilis függőség és a gazdaság kiszolgáltatottsága.
A NEKT-Követő 2026-os frissítése a tagállamok 2024-ig elérhető adatai alapján vizsgálja a klímatervek végrehajtását. Magyarország bruttó kibocsátása csökken, de a megújulók terjedése elmarad a tervezettől. Az EU-ban több ágazatban túl lassú a kibocsátáscsökkentés, ezért a közlemény erősebb célokat, beruházásokat és számonkérhetőséget sürget.
Hivatalba lépése óta a kormány rendkívül jelentős előrelépéseket tett hazánk társadalmi, gazdasági és környezeti állapotának javítása érdekében. A további előrelépést is megkönnyítené, ha Magyarország is támogatná az ETS2 bevezetését, amely a közlekedésre és az épületfűtésre is kiterjesztené a szén-dioxid-kibocsátás árazását – állítja öt hazai civil szervezet.
A 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé a Balatonnál. A válaszadók 72 százaléka támogatná az új és már engedélyezett beruházások felfüggesztését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.
Kiskunhalas környéki civilszervezetek online petíciót indítottak a tervezett palagáz-kitermelési beruházások felfüggesztéséért. Az országos moratórium a nem-hagyományos szénhidrogének kitermelését és feltárását állítaná le. A tervezett több mint 100 kút súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet, különösen a vízhiánnyal küzdő Homokhátságon.
Civil szervezetek nyílt levélben kérnek azonnali állami fellépést a Balaton természetes partszakaszainak védelmében. Felfüggesztenék a veszélyes nagyberuházásokat, köztulajdonba vennék az érintett területeket, és Balaton-védelmi alapot is létrehoznának. Az ombudsmanhoz is vizsgálatért fordulnak.
A civil klímatörvényt kidolgozó mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet koalíciója nevében a Green Policy Center és a Magyar Természetvédők Szövetsége levélben fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. Azt kérik, hogy a minisztérium által készített klímatörvény-tervezet társadalmi véleményezésére legalább négy hetet biztosítsanak.
Az uniós tagállamok jóváhagyták az ír elnökség kompromisszumos javaslatát az élelmiszer- és takarmánybiztonsági salátatörvényről, ami a kritikusok szerint gyengíti a peszticidekkel szembeni védelmet. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe szerint a javaslat kiskapukat nyitna a veszélyes anyagok további használata előtt.
Természetvédő szervezetek nyílt levélben kérik a fakitermelési moratórium meghosszabbítását a miniszterelnöktől. A cél szerintük nem veszélyezteti a szociális tűzifa biztosítását, viszont fontos lépés lehet a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdők megóvásában, amíg az új intézményi és jogszabályi háttér nem készül el.
Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.
Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitásokra kiírt pályázat tulajdonrészt is kínál a helyi megújulóenergia-közösségeknek. A szervezet szerint a lehetőség csak akkor működik, ha gyorsan megszületnek a részletszabályok és a finanszírozási megoldások, amelyek valódi közösségi tulajdont tesznek lehetővé.
Az MTVSZ 2026. szeptember 23-i online konferenciája a metánkibocsátások csökkentésének hazai tapasztalatait és lehetőségeit járja körbe. A programban uniós rendelet, jogi végrehajtás, szakpolitikai üzenetek és a nem-hagyományos szénhidrogének témája is szerepel, több szakértő részvételével.
Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében.
Az élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette: az új génkezelési technikákkal előállított szervezetek jogi és biológiai értelemben is GMO-k. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nem ért egyet az elfogadott uniós deregulációval, és kormányzati döntés esetén kész előkészíteni az Európai Unió Bíróságához forduláshoz szükséges peranyagot.
Három civil szervezet nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz az új génkezelési technikákkal előállított növények uniós szabályozása miatt. A szervezetek szerint veszélybe kerülhet a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztói jelölés és a nyomonkövethetőség, ezért az Európai Unió Bíróságához fordulnának.
A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.
A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.
Öt jelentős környezet- és természetvédelmi szervezet szakmai egyeztetést kezdeményez a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátásának szabályozásáról. A szervezetek szerint a jelenlegi előírások hosszú távon veszélyeztetik a Duna élővilágát, ezért átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszert sürgetnek.
A klímaválság különböző hatásai a világ országait eltérően érintik, a globális dél országai gyakran a legsúlyosabb következményeket viselik. A klímafinanszírozás így nem csupán külpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és igazságosság kulcsterülete. Magyarország új klímatörvényének előkészítése idején fontos átgondolni, hogyan járulhat hozzá átláthatóan és igazságosan a globális klímavédelemhez.


