Sajtószoba: Magyar Természetvédők Szövetsége

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) több, mint 100 hazai környezet- és természetvédő szervezet közössége, fő célja a természet egészének a védelme és a fenntartható fejlődés elősegítése.

Az 1989-ban alapított Szövetség tagjai Magyarország minden megyéjében jelen vannak és küzdenek természeti értékeink megóvásáért, a környezeti terhelések megelőzéséért. Nemzetközi szervezetekkel, kiemelten a Föld Barátai hálózattal együttműködve hangsúlyos szerepet játszunk Európa és a világ környezetvédelmi civil összefogásaiban.

Ladányi-Benedikt Ildikó, kommunikációs vezető +36 1 216 7297 e-mail cím megtekintése

Civil szervezetek sürgetik a kormányt, hogy az uniós források tervezése átláthatóan, a társadalmi és szakmai partnerek bevonásával történjen. A jogállamisági eljárás felfüggesztésével jelentős támogatások váltak elérhetővé, és már a 2028-tól várható források felhasználását is tervezni kell. A következő évek döntései a magyar családok életminőségét és a gazdaság jövőjét is befolyásolják.

A Magyar Természetvédők Szövetsége felkérésére Szendőfi Balázs készítette Sebek a mélyben című film a nem-hagyományos szénhidrogének – gyűjtőnéven palagázok – hazai kutatás-feltárása és kitermelése helyi lakosságot, közösségeket és környezetet érintő hatásait mutatja be. A filmben szakértők mellett megszólalnak Békés megyei és Kiskunhalas környéki érintett lakosok is.

A Plan4Climate kutatása szerint a gyorsabb energiaátmenet Magyarországon 2030-ra évente több mint 50 ezer forinttal csökkentheti az egy főre jutó energiaköltséget, éghajlati károkat mérsékelhet és 85 ezer új munkahelyet teremthet. Az átmenet egészségügyi előnyökkel is jár, miközben csökkenhet a fosszilis függőség és a gazdaság kiszolgáltatottsága.

A NEKT-Követő 2026-os frissítése a tagállamok 2024-ig elérhető adatai alapján vizsgálja a klímatervek végrehajtását. Magyarország bruttó kibocsátása csökken, de a megújulók terjedése elmarad a tervezettől. Az EU-ban több ágazatban túl lassú a kibocsátáscsökkentés, ezért a közlemény erősebb célokat, beruházásokat és számonkérhetőséget sürget.

Hivatalba lépése óta a kormány rendkívül jelentős előrelépéseket tett hazánk társadalmi, gazdasági és környezeti állapotának javítása érdekében. A további előrelépést is megkönnyítené, ha Magyarország is támogatná az ETS2 bevezetését, amely a közlekedésre és az épületfűtésre is kiterjesztené a szén-dioxid-kibocsátás árazását – állítja öt hazai civil szervezet.

A 21 Kutatóközpont országos, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége a természetvédelmet helyezné a befektetői érdekek elé a Balatonnál. A válaszadók 72 százaléka támogatná az új és már engedélyezett beruházások felfüggesztését, amíg tudományos vizsgálat készül környezeti hatásaikról.

Kiskunhalas környéki civilszervezetek online petíciót indítottak a tervezett palagáz-kitermelési beruházások felfüggesztéséért. Az országos moratórium a nem-hagyományos szénhidrogének kitermelését és feltárását állítaná le. A tervezett több mint 100 kút súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet, különösen a vízhiánnyal küzdő Homokhátságon.

A civil klímatörvényt kidolgozó mintegy 200 civil, szakmai és érdekképviseleti szervezet koalíciója nevében a Green Policy Center és a Magyar Természetvédők Szövetsége levélben fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. Azt kérik, hogy a minisztérium által készített klímatörvény-tervezet társadalmi véleményezésére legalább négy hetet biztosítsanak.

Az uniós tagállamok jóváhagyták az ír elnökség kompromisszumos javaslatát az élelmiszer- és takarmánybiztonsági salátatörvényről, ami a kritikusok szerint gyengíti a peszticidekkel szembeni védelmet. A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pesticide Action Network Europe szerint a javaslat kiskapukat nyitna a veszélyes anyagok további használata előtt.

Természetvédő szervezetek nyílt levélben kérik a fakitermelési moratórium meghosszabbítását a miniszterelnöktől. A cél szerintük nem veszélyezteti a szociális tűzifa biztosítását, viszont fontos lépés lehet a védett és Natura 2000 területeken lévő állami erdők megóvásában, amíg az új intézményi és jogszabályi háttér nem készül el.

Vizes élőhelyek, tájhasználat és természetvédelem a klímaváltozás korában. Az október 3-i konferencia kiindulópontja a tihanyi Kenderföldek, egy egykori vizes élőhely maradványa, amely jól példázza azokat a természetvédelmi, településfejlesztési és tájhasználati kérdéseket, amelyekkel ma a teljes balatoni térség szembesül.

Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitásokra kiírt pályázat tulajdonrészt is kínál a helyi megújulóenergia-közösségeknek. A szervezet szerint a lehetőség csak akkor működik, ha gyorsan megszületnek a részletszabályok és a finanszírozási megoldások, amelyek valódi közösségi tulajdont tesznek lehetővé.

Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében.

Az élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette: az új génkezelési technikákkal előállított szervezetek jogi és biológiai értelemben is GMO-k. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nem ért egyet az elfogadott uniós deregulációval, és kormányzati döntés esetén kész előkészíteni az Európai Unió Bíróságához forduláshoz szükséges peranyagot.

A tudatos közlekedés és turizmus érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület fotópályázatot hirdet „REPÜLÉS – A TELJES KÉP” címmel. A fotópályázat célja, hogy a résztvevők képek segítségével mutassák be a légiközlekedés környezeti és egészségi terhelését.

A civil szervezetek által bemutatott klímatörvény-javaslat nemcsak magasabb kibocsátáscsökkentési célt, hanem szélesebb fenntarthatósági kerettörvényt is kínál. A tervezet három pillérre építené a klímapolitikát, és a hőhullámok, aszály, vízhiány elleni felkészülést, valamint az igazságos átmenetet is erősítené.

Öt jelentős környezet- és természetvédelmi szervezet szakmai egyeztetést kezdeményez a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátásának szabályozásáról. A szervezetek szerint a jelenlegi előírások hosszú távon veszélyeztetik a Duna élővilágát, ezért átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszert sürgetnek.

A klímaválság különböző hatásai a világ országait eltérően érintik, a globális dél országai gyakran a legsúlyosabb következményeket viselik. A klímafinanszírozás így nem csupán külpolitikai kérdés, hanem a nemzetközi felelősségvállalás és igazságosság kulcsterülete. Magyarország új klímatörvényének előkészítése idején fontos átgondolni, hogyan járulhat hozzá átláthatóan és igazságosan a globális klímavédelemhez.