A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodást kötött, amely a középiskolától az akadémiai tagságig támogatja a fiatal kutatók életútját. Céljuk a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú megtartása.

A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés 15%-át és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti, miközben a piac korlátozottan tud alkalmazkodni. Irán katonailag jól felkészült a blokád fenntartására, ami az olajárak emelkedéséhez és az amerikai befolyás gyengüléséhez vezethet a térségben – írja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika áttörő radartechnológiát vezetett be az emlődaganatok kezelésében. Az SCOUT radarlokalizációs módszer milliméteres pontossággal segíti a tumorok és nyirokcsomók azonosítását, lehetővé téve a célzott és kíméletes műtéteket, amelyek gyorsabb gyógyulást és jobb esztétikai eredményt biztosítanak.

Március 27-28-án kétnapos konferenciát rendeznek Pécsett a kortárs művészet és a megváltozott kommunikációs-mediális tér dilemmáiról és lehetőségeiről. A rendezvény a digitális változások hatásait vizsgálja a művészeti intézményekre és kommunikációra, interdiszciplináris megközelítéssel, több tudományterület részvételével.

Magyarország klímapolitikai fordulóponthoz érkezett: a következő kormányzati ciklusban kell végrehajtani a strukturális változtatásokat a 2030-as kibocsátáscsökkentési és 2050-es klímasemlegességi célok eléréséhez. Az épületállomány mélyfelújítása, az energiaellátás reformja és a közlekedési rendszer átalakítása kulcsfontosságú lehet a zöld átállás sikeréhez a Green Policy Center szakértői szerint.

A XVII. Kukorica Termésverseny díjazottjai hektáronként 13,9 és 15,8 tonna közötti terméseredményt értek el, jóval meghaladva a tavalyi országos átlagot, amely 5,1 tonna volt. A Debreceni Egyetem agrárkara kiemeli a klímaváltozás és gazdasági kihívások közepette a modern technológiák és kutatási eredmények jelentőségét a kukoricatermesztés sikeréhez.

A Szigetközben egy fokozottan védett területen végzett fakitermelés során súlyosan károsodott egy fokozottan védett rétisas fészke, ami komoly természetvédelmi károkat okozott. Az eset rávilágít a természetvédelem és erdőgazdálkodás közötti rendszerszintű problémákra, és szükségessé teszi a természetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesítését.

Az Európai Éghajlati Paktum magyar közössége Budapesten találkozott, hogy bemutassa klímavédelmi kezdeményezéseit és megvitassa a közösségi klímavédelem lehetőségeit. Magyarországon közel 1800 civil szervezet dolgozik környezetvédelemben, melyek fontos szerepet játszanak a helyi klímavédelmi programokban. A konferencián a klímapolitika jövője és egy új magyar klímatörvény előkészítése is fókuszba került.

A 2026–2030-as új kínai ötéves terv folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mint klasszikus klímavédelem – és a keleti óriás terveire az iráni háború okozta olajsokk idején különösen érdemes odafigyelni.

2025 harmadik negyedévében jelentősen nőtt a qvik QR-kódos, NFC-s és Linkes fizetések értéke, amely egy negyedév alatt megduplázódott, elérve a 17 milliárd forintot. Emellett bővült az internetes és qvik elfogadóhelyek száma, miközben a mobilbanki átutalások is jelentősen emelkedtek, tükrözve a digitális fizetési megoldások térnyerését.

Magyarországon több kistelepülésen civil kezdeményezések és közösségi összefogás révén próbálják pótolni az idősellátás hiányait. A Corvinus Egyetem és az ELTE kutatása három baranyai falu példáján mutatja be, hogyan működnek a helyi „gondoskodó közösségek”, ahol az önkormányzatok és önkéntesek együttműködnek az idősek támogatásában.

A Debreceni Egyetem néprajzkutatói nemcsak múltbéli hagyatékokat őriznek, hanem élő hagyományokká formálják azokat. Egy 1950-es években készült dokumentáció például a 2026-os panyolai farsang újjáélesztésének alapját képezi. A kutatók így segítik a közösségek identitásának megerősítését és gyökereik újrafelfedezését.

Az IWG Ingázóváros Indexe szerint Szentendre a legideálisabb Budapest környéki város a hibrid munkavégzéshez, megelőzve Budaörsöt és Érdet. A hosszú ingázás egyre kevésbé elfogadott, különösen a fiatal generációk körében, akik a jó közlekedést és rugalmas munkakörnyezetet keresik. A hibrid munkavégzés jelentősen javítja az életminőséget és a mentális egészséget.