Három civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amely a természet iránti felelős gondolkodást és madárbarát megoldásokat népszerűsíti. A 700 millió forintos EU-s támogatással megvalósuló program 2026 és 2028 között zajlik.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) február 26-án a magyar hatóságok meghívására és korábbi igényfelmérő missziója ajánlásai alapján Választási Megfigyelési Missziót indított az április 12-ei parlamenti választások megfigyelésére. A misszió vezetője Eoghan Murphy. A misszió központi munkacsoportja 15 nemzetközi szakértőből áll, akik Budapesten tartózkodnak.

Dr. Bajmócy Péter, az SZTE oktatója bejárta Magyarország összes belterületi települését, összesen 3155 várost és falut. Több mint két évtizedes kutatói és oktatói munkája során tudatosan gyarapította listáját, hogy személyesen is megtapasztalja a települések sajátosságait. Tapasztalatait terepgyakorlatokon és előadásokon is hasznosítja.

Baranya vármegyében jelentősen romlott az afrikai sertéspestis járványhelyzete a vaddisznók között, ami miatt az országos főállatorvos fertőzött és magas kockázatú területeket bővített. A betegség terjedésének lassítása érdekében több vadátjáró lezárását is kezdeményezték. Fontos a házi sertések védelme és a járványvédelmi előírások betartása.

Gali Ádám és csapata a Nature Materials-ben publikált tanulmányában egy új kvantumérzékelőt mutat be, amely a szilícium-karbidban található kvantumbitek felületkémiai stabilizálásával működik. Ez a megoldás lehetővé teszi a rendkívül pontos, szobahőmérsékleten működő kvantumszenzorok fejlesztését, amelyek biológiai és kémiai folyamatok érzékeny mérésére alkalmasak.

Csongrád-Csanád vármegyében egy pecsenye kacsa telepen mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 vírusát. Az érintett 24 000 egyedes állomány felszámolása folyamatban van, miközben a hatóságok 3 km-es védőkörzetet jelöltek ki. A járványügyi előírások betartása kiemelten fontos a betegség terjedésének megakadályozására.

A mesterséges intelligencia jövőjét nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a média hozzáállása is alakítja – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából. A tanulmány szerint a média narratívái, legyenek azok optimisták vagy szkeptikusak, jelentősen befolyásolják az MI megítélését és jövőjét.

Az University of Bergen és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont közös projektje áttörést ért el a rákos sejtek elleni hadronterápiában: a Bergen proton CT detektor prototípusát 2026 januárjában sikeresen tesztelték. Ez az új technológia pontosabb dózistervezést és célzottabb kezelést tesz lehetővé, csökkentve az egészséges sejtek károsodását.

Lezárult az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) több mint négyéves kutatás-fejlesztési programja, amely az autonóm járművek, robotok és drónok biztonságos, gyors és fenntartható működését vizsgálta. Az EU 6,2 milliárd forintos támogatásával fejlesztett technológiák hozzájárulnak a közlekedés biztonságához és energiahatékonyságához.

Az Óbudai Egyetem EKIK kutatói matematikai modellekkel és algoritmusokkal optimalizálták a kemoterápia adagolását, hogy személyre szabottan kezeljék az agresszív emlőrákot. Az új módszerrel hosszabb túlélést és kevesebb gyógyszerrezisztenciát értek el, miközben a kezelések kevésbé terhelik a szervezetet.