Az új klímatörvény nem csupán politikai kérdés: alkotmányjogi, emberi jogi és nemzetközi jogi minimumok is meghatározzák a tartalmát. Sulyok Katalin, a Durham University docense tíz követelményt sorol fel, amelyek nélkül az új szabályozás jogilag aggályos maradhat, a kibocsátáscsökkentéstől a karbonköltségvetésen át a végrehajthatóságig.

A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.

A Magyar Bankszövetség tagbankjai a rendkívüli hőhullám és az energiakorlátozás idején is biztosítják a bankszektor zavartalan működését. Az intézmények energiatakarékossági intézkedéseket vezettek be, miközben a pénzügyi infrastruktúra és a digitális szolgáltatások működése továbbra is elsőbbséget élvez.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal három növényvédő szer – Decis Forte, Klartan 24 EW, Oroganic – engedélyokiratát módosította, így azok a szüretet követően, egészen a vesszőérettség (BBCH 91) stádiumáig felhasználhatóak a szőlőben. A kiterjesztések célja, hogy a korai érésű szőlőkben is legyen lehetőség a károsító elleni további védekezésre.

A tartós nyári meleg nemcsak a keringést és a szervezet hőháztartását terheli meg, hanem a női hormonrendszer működését is befolyásolhatja. A ciklus változhat, a panaszok erősödhetnek, a menopauza idején pedig fokozódhatnak a hőhullámok és az alvászavarok is. A megfelelő folyadékpótlás és életmódbeli változások segíthetnek a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szakorvosa szerint.

A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.

A paksi atomerőmű leállása látványosan mutatja meg, hogy a megújuló energia mellett a tárolás hiánya okozza a legnagyobb gondot. Nappal a napelemek pótolni tudják a kiesést, estére azonban import kell. Szilva Attila fizikus szerint megfelelő energiatárolással a hasonló válsághelyzetek hatásai is jelentősen enyhíthetők lennének.

Az Információs Rendszer újranyitását követően ismét elindultak az EUDR-hez kapcsolódó online képzések. A Nébih a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatok benyújtásának funkcióit mutatja be az érintett piaci szereplőknek, és több augusztusi időpontot is meghirdetett. Külön képzésről később adnak tájékoztatást.

A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.

A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?