Az Európai Unió helyzetéről szóló vitán az EP-képviselők és Ursula von der Leyen megvitatták az Európai Bizottság elmúlt évi munkáját, és az EU előtt álló legsürgetőbb kihívásokat.
A vitát megnyitó Roberta Metsola, a Parlament elnöke közölte: „Uniónk mindig is azért tudott előrelépni, mert az emberek hajlandóak voltak kockázatot vállalni, amikor a helyzet megkövetelte, és a bizonytalanságot lehetőséggé alakították. Az emberek olyan Uniót várnak, amely többet tesz azért, hogy megvédje és támogassa őket, és kiálljon mellettük – a biztonság, a versenyképesség, a megfizethető lakások, a minőségi munkahelyek, az éghajlat és a határok terén. Olyan Európát akarnak, amely büszkén áll a saját lábán, és büszkén kiáll az értékei mellett. Eljött a bátorság, az ambíció és az eredmények ideje.”
„Az Unió helyzete soha nem volt ilyen erős. Ugyanakkor az Unió helyzete soha nem tűnt még ennyire bizonytalannak,” jelentette ki Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke. Hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság beindítása az első számú prioritás, rámutatva az „Egy Európa, egy piac” ütemtervre, és kijelentve, hogy a jövő év végére „be tudjuk fejezni és be is kell fejeznünk az egységes piac történelmi jelentőségű átalakítását”.
„Jövőbeli jólétünk és biztonságunk nagyban függ attól, hogyan kezeljük korunk fordulópontjait: az éghajlatváltozást és a mesterséges intelligenciát,” mondta, hangsúlyozva, hogy „Európa képes rá, kötelessége és a jövőben is kitart éghajlati céljaink mellett”. Bejelentette, hogy a Bizottság új keretrendszert fog előterjeszteni az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség területén, létrehoz egy éghajlati biztosítási szövetséget, valamint kidolgoz egy európai hőhullám-tervet és egy európai vízügyi kezdeményezést.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Ursula von der Leyen kiemelte, hogy Európának jelentősen növelnie kell számítástechnikai kapacitását, és új módszereket kell kidolgoznia arra, hogy a köz- és magánforrásokat lehessen a legígéretesebb európai induló cégekbe és vállalkozásokba beruházni. Az egészségügy, a közlekedés, az agrár-élelmiszeripar, a fejlett gyártás, valamint a védelem és az űrkutatás területén az ipari mesterséges intelligencia rendelkezik a legnagyobb potenciállal, mondta a Bizottság elnöke, majd bejelentette, hogy a Bizottság „ezen ágazatokban forradalmi változásokat hozó kezdeményezéseket” fog hamarosan előterjeszteni.
A szabályokon alapuló nemzetközi rendszer széttöredezettségéről szólva a Bizottság elnöke kijelentette, „sürgősen újra kell gondolnunk partnerségeinket”. Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz fordulva a plenáris ülésen azt mondta: „Szeretnék önnel együttműködni annak érdekében, hogy megnyíljon az út Kanada számára, hogy az EU első társult tagjává válhasson”.
A biztonságról és az Európát fenyegető hibrid fenyegetésekről szólva Ursula von der Leyen kijelentette, Európának szüksége van egy vészhelyzeti biztonsági protokollra az európai válaszintézkedések összehangolására annak érdekében, hogy megakadályozza a további eszkalációt és enyhítése a következményeket. Tekintettel a fennálló kockázatok jellegére és mértékére, bejelentette, hogy a Bizottság előterjeszti javaslatait „az európai biztonsági tanács létrehozásának megvalósítására”. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával kapcsolatban megismételte, hogy az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és kijelentette, hogy az EU szigorítani fogja az Oroszországgal szembeni szankcióit.
A nyáron Ceutában lezajlott eseményekre utalva Ursula von der Leyen kijelentette: „Ceuta határa európai határ. Mert Ceuta Spanyolország. Ceuta Európa. És Európa ott lesz mellettetek.” Rámutatott, hogy az elmúlt két évben 55 százalékkal, idén pedig további 35 százalékkal csökkent az illegálisan az EU-ba érkezők érkezők száma. „Európa üzenete egyértelmű: mindig hűek maradunk értékeinkhez és alapvető jogainkhoz. Határaink védelme terén azonban soha nem fogunk kompromisszumot kötni.”
Ursula von der Leyen a közösségi médiával kapcsolatban bejelentette a gyermekekről szóló uniós jogszabályra irányuló javaslatot, amelyet holnap mutatnak be. „A 13 év alattiak nem használhatják a közösségi médiát. 15 éves kor alatt nem lehet személyes fiókot létrehozni”. A 13 és 15 év közötti gyermekek csak úgynevezett „mini fiókokat” használhatnának, amelyeket a szülők hoznának létre és felügyelnének. Ezek korlátozott funkciókat kínálnának, és naponta legfeljebb egy órán keresztül lennének használhatók. A 15 és 18 év közöttiek esetében a platformoknak kötelező lenne biztonságos tervezést alkalmazniuk. „Európának joga van cselekedni. Mi döntünk a szabályainkról, nem a nagy technológiai vállalatok,” jelentette ki Ursula von der Leyen.
A képviselőcsoportok felszólalói
Manfred Weber (EPP, Németország) szerint Európát három nagy sokk éri: a mesterséges intelligencia által vezérelt gyors technológiai változás, a mélyreható geopolitikai változás és a növekvő gazdasági bizonytalanság, ami az ipari munkahelyek elvesztésében jelenik meg. Azzal érvelt, hogy Európának úgy kell reagálnia, hogy hallgat a polgárokra, nem pedig kioktatja őket, és pragmatikus politikákat folytat, például az éghajlattal és az autóiparral kapcsolatban. Támogatta Ursula von der Leyen elnöknek a gyermekek online védelmének megerősítésére irányuló javaslatát, és sokkal mélyebb európai védelmi együttműködésre szólított fel, beleértve a fegyverek, a közös parancsnoki struktúrák, a drónok és a műholdak egységes piacát. Weber erőteljesebb beruházásokat sürgetett a mesterséges intelligenciába és a versenyképességbe, és a szilárd hosszú távú uniós költségvetés mellett érvelt. Kiemelte, hogy az olyan kereskedelmi megállapodások, mint például a Kanadával kötött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA), nemcsak a piacra jutásról szólnak, hanem arról is, hogy szövetségeket építsünk a változó világrendben.
Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország) felszólította az EU-t, legyen bátor az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és vessen véget az autokratikus rendszerektől származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének. Az európai projekt „nem fog fennmaradni, ha polgáraink nem tudnak méltósággal élni,” mondta, és felszólított a megfizethető lakhatásról szóló jogszabály elfogadására, valamint egy minőségi munkahelyekről szóló jogszabály kialakítására. García a nők jogainak garantálását kérte. Hangsúlyozttovábbá, hogy az EU határait „értékeink feladása nélkül” kell megvédeni. Felszólított az EU–Izrael társulási megállapodások felfüggesztésére és a befagyasztott orosz vagyoni eszközök elkobzására. Az uniós költségvetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „kevesebből nem tudunk többet elérni”. García szerint „a 21. századi Európa csak akkor lesz lehetséges, ha az Európa-párti erők összefognak, és nem a szélsőjobbra tekintenek”.
„Most, 2026-ban két Európa létezik,” jelentette ki Jordan Bardella (PfE, Franciaország). „Van egy Európa, ahol azok a bürökraták élnek, akik a szabályokat írják, a közpénzt elpazarolják és a jövőbeli adókat kitalálják (…), és van egy Európa, ahol azok élnek, akik ezt megfizetik,” mondta. Az ETS2 szabályozással kapcsolatban elítélte a „középosztály és a munkásosztály elviselhetetlen megterhelését”, és hozzátette, hogy Európa „egyre kevesebb védelmet nyújt”, kiemelve a ceutai helyzetet. „Európa népei csak egy dologra várnak: arra, hogy védjék a határainkat,” jelentette ki. A gazdaságpolitikát illetően Bardella elítélte „a nagy európai paradoxont”: „Szabályozzuk azt, amit már nem tudunk gyártani, és importáljuk azt, amit magunknak megtiltottunk előállítani (…) végre fogadjuk el az európai preferencia elvét a közbeszerzésekben” – jelentette ki.
Patryk Jaki (ECR, Lengyelország) szerint a túlzott uniós bürokrácia továbbra is akadályozza a növekedést és az innovációt. Olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek megvédik a polgárokat és a vállalkozásokat az emelkedő energiaáraktól, többek között a zöld politikák felülvizsgálata révén, amelyek véleménye szerint növelik a költségeket és akadályozzák a versenyképességet. A migrációval kapcsolatban Jaki a meglévő szabályok szigorúbb végrehajtását, illetve a határigazgatásra és az uniós határok védelmére szánt források növelését kérte. Bírálta továbbá a fiatalok közösségi médiához való hozzáférésének korlátozására irányuló terveket, azzal érvelve, hogy a fiataloknak nagyobb gazdasági stabilitásra, minőségi munkahelyekre és tisztességes életkörülményekre van szükségük az online és offline szabadságuk korlátozása helyett.
Valérie Hayer (Renew, Franciaország) új jövőképet szorgalmazott az Európai Uniónak és Európa-párti radikalizmust. Követelte az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességre és a kockázatkezelésre vonatkozó európai jogszabályokat, valamint az innovációba való beruházást és globális vezető szerepet az mesterséges intelligencia jogi keretrendszerének kialakításában. Európának erőt kell mutatnia Oroszországgal szemben, és továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, közölte. Az EU-nak ki kell bővítenie befolyási övezetét, és a világ demokratáinak menedékévé kell válnia, tette hozzá Hayer. Egy olyan ambiciózus költségvetés létrehozására szólított fel, amely valóban a polgárok javát szolgálja.
Terry Reintke (Zöldek/EFA, Németország) hangsúlyozta, hogy Európa már most is éghajlati vészhelyzetben van, és azzal vádolta az uniós vezetőket, hogy nem reagálnak megfelelően az idei nyári erdőtüzekre, hőhullámokra és hőség okozta halálesetekre. Bírálta a zöld megállapodás gyengítésére irányuló erőfeszítéseket, és bejelentette, hogy képviselőcsoportja vizsgálóbizottságot fog kezdeményezni az elfogadott uniós éghajlat-politikai jogszabályok végrehajtásának hiányosságaival kapcsolatban. Reintke a fosszilis üzemanyagok fokozatos kivezetésére vonatkozó egyértelmű ütemtervet, a szennyezőket terhelő rendkívüli nyereségadót, valamint a következő uniós költségvetésben megfelelően finanszírozott éghajlati alkalmazkodási tervet szorgalmazott. Felszólította Európát, hogy nagyobb önbizalommal lépjen fel az általa erősnek nevezett ellenfelekkel, köztük Donald Trumppal, a technológiai oligarchákkal és Vlagyimir Putyinnal szemben.
„Egy teli tank benzin már meghaladja a 100 eurót, és több millió embernek kell választania az evés, a lakhatás és a közlekedés között,” jelentette ki Manon Aubry (A Baloldal, Franciaország). Kérte az árak befagyasztását és az „olajtársaságok szuperprofitjainak megadóztatását”. Aubry elítélte a Bizottság „hatalmas deregulációs menetrendjét”. „Ön inkább a felperzselt föld politikáját részesíti előnyben, amely az ökológiát ellenségként kezeli, nem pedig a gazdasági modellek mélyreható átalakítását kezdeményezi,” közölte. Aubry bírálta, hogy nincs „demokratikus és népi felhatalmazás” az Európai Biztonsági Tanács létrehozására és a Kanadával való különleges kapcsolatra. Elítélte továbbá az Izraellel szembeni szankciók hiányát, valamint azt, hogy a Gázai övezetben kialakult helyzetre válaszul nem függesztették fel a társulási megállapodást.
René Aust (ESN, Németország) úgy jellemezte az Uniót, mint, amely elveszítette határait és versenyképességét. Elmondta, hogy az EU határain hét héten át tartó támadás során a helyzet katasztrofális volt, de semmit sem tettek, és, hogy Európa nem erőd. A bürokratikus struktúrák és a papírmunka csökkentését szorgalmazta, kijelentve, hogy éppen ennek az ellenkezője történik. Aust üdvözölte, hogy a hazafias pártok egyre nagyobb teret nyernek Európában, és megvalósítsák „azt az Európát, amelyet mindannyian szeretnénk”.
Itt tegtekintheti meg a teljes vitát.
REF: 20260911IPR47459
Forrás: Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
