Sajtóközlemények: európai unió

A klímaváltozás, az aszályok és a biodiverzitás csökkenése egyre nagyobb kihívás elé állítja Európát. A Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület közleménye áttekinti az uniós természetvédelem fontos folyamatait: a Természethelyreállítási Rendeletet, a Natura 2000 irányelvek jövőjét, a finanszírozás és a Közös Agrárpolitika kérdéseit, valamint az ólom és a vegyi anyagok szabályozását.

Az Európai Bizottság becslése szerint 2022 és 2025 között közel 200 milliárd eurós éghajlati kár érte Európát. A szélsőséges időjárás láncreakciókat indíthat el az energia-, víz- és egészségügyi rendszerekben. Az új uniós reziliencia-keretrendszer Magyarország számára is feladatokat jelöl ki a vízgazdálkodástól a kritikus infrastruktúrák védelméig.

Veszélybe kerülhetnek az EU természetvédelmi irányelvei: az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramjába bekerült az Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelv felülvizsgálata. A BirdLife szerint a korábbi stresszteszt nem a jogszabályokkal, hanem azok végrehajtásával talált problémát. A felülvizsgálat veszélyeztetheti az uniós természetvédelmi törekvéseket és a Natura 2000 hálózatot.

Az Európai Parlament zöld utat adott az ólomsörét uniós szintű betiltásának, lezárva az évek óta húzódó vitát. Évente több mint 44 000 tonna ólom jut a természetbe vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységből. A tilalom a sportlövészetre és a vizes élőhelyeken kívüli területekre is kiterjed, és a madarak, valamint az emberek védelmét szolgálja.

A VOSZ brüsszeli szakmai programja során a magyar kkv-k tapasztalatait vitte az európai döntéshozók elé, és a hazai vállalkozások számára is hasznos uniós információk, kapcsolatok és lehetőségek megszerzésére törekedett. A szervezet szerint a versenyképességhez nemcsak forrásokra, hanem tudásra és erős érdekképviseletre is szükség van.

Az EP vitájában Ursula von der Leyen és a képviselőcsoportok vezetői az EU legfontosabb kihívásairól beszéltek: gazdasági versenyképességről, biztonságról, klímaválságról, mesterséges intelligenciáról és a közösségi média gyermekvédelmi szabályozásáról. A felszólalók éles vitát folytattak az Unió jövőjéről.

Szlovákia megtámadja az EU Bíróságán az új GMO-k deregulációját lehetővé tevő uniós rendeletet. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége kéri a magyar kormányt, hogy Szlovákiához hasonlóan haladéktalanul indítson jogi eljárást az Európai Unió Bírósága előtt az új GMO-k deregulációjáról szóló NGT-rendelet megsemmisítése érdekében.

Az élő környezetért felelős miniszter egyértelművé tette: az új génkezelési technikákkal előállított szervezetek jogi és biológiai értelemben is GMO-k. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nem ért egyet az elfogadott uniós deregulációval, és kormányzati döntés esetén kész előkészíteni az Európai Unió Bíróságához forduláshoz szükséges peranyagot.

Az Európai Parlament legfrissebb Eurobarométer felmérése szerint az európaiak 75%-a az EU-t biztos pontnak tekinti a mai bizonytalan világban, és 74%-uk előnyösnek tartja országa uniós tagságát. A válaszadók többsége nagyobb szerepet szánna az Uniónak a globális válságok kezelésében és a biztonság megerősítésében.

A Budapest Airport áprilisban 1,67 millió utast kezelt, 0,7%-os növekedéssel az előző évhez képest, míg a cargo forgalom 17,5%-kal nőtt. Az EU támogatásával a repülőtér zöldebb működésre törekszik, fejlesztve az elektromos töltőinfrastruktúrát és csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A légikikötő továbbra is a régió egyik legfontosabb közlekedési és logisztikai központja.

Az Európai Parlament elfogadta az uniós többéves pénzügyi keret (MFF) főbb tételeiről szóló álláspontját a 2028-2034 közötti időszakra, amely az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27%-át irányozza elő. A költségvetés 10%-os növelése mellett kiemelt figyelmet kap a védelem, versenyképesség, kohézió és a mezőgazdaság finanszírozása, miközben az átláthatóság és elszámoltathatóság megőrzése is fontos szempont.

Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban.

Az Európai Parlament és a Tanács 2025. december 4-én ideiglenes politikai megállapodást kötött az erdőirtásról szóló uniós rendelet módosításáról. A változások célja az adminisztratív terhek csökkentése és az informatikai rendszer működésének biztosítása, a rendelet alkalmazását pedig 2026 végére halasztják a nagyobb szereplők számára.

A brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencia egy napos csúszással, de eredményesen zárult. A Mutirao Döntés elnevezésű csomag összefogást mutat az országok között a klímaváltozás ellen, ám a konkrét intézkedések hiánya miatt a gyors fellépés kérdéses marad. Az EU erős fellépése mellett is gyenge, konkrétumok nélküli megállapodás született.

Az Európai Unió új határregisztrációs rendszert vezetett be, amely a rövid távú tartózkodás céljából utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vételére szolgál. Az intézkedést 29 európai ország minden határátkelőhelyén egységesen, kötelező jelleggel elkezdték bevezetni, célja a schengeni térség belső biztonságának megerősítése.

A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat új kiadványa betekintést nyújt a tagállamok szociális klímaterveinek első szakaszába. Ezek a tervek az energiaátmenet társadalmi hatásainak enyhítését célozzák, különösen a kiszolgáltatott közösségek támogatását, az Európai Unió Szociális Klímaalapja segítségével.