A Budapest Airport áprilisban 1,67 millió utast kezelt, 0,7%-os növekedéssel az előző évhez képest, míg a cargo forgalom 17,5%-kal nőtt. Az EU támogatásával a repülőtér zöldebb működésre törekszik, fejlesztve az elektromos töltőinfrastruktúrát és csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. A légikikötő továbbra is a régió egyik legfontosabb közlekedési és logisztikai központja.
Az Európai Parlamentben átadták az Európai Érdemrend első kitüntetéseit, elismerve az integrációhoz és az uniós értékekhez való jelentős hozzájárulást. Az ünnepségen 20 díjazott közül 13-an vettek részt, köztük Angela Merkel és Lech Wałęsa, akik az Európa építésében vállalt vezető szerepükért kapták az elismerést.
Az Európai Parlament elfogadta az uniós többéves pénzügyi keret (MFF) főbb tételeiről szóló álláspontját a 2028-2034 közötti időszakra, amely az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,27%-át irányozza elő. A költségvetés 10%-os növelése mellett kiemelt figyelmet kap a védelem, versenyképesség, kohézió és a mezőgazdaság finanszírozása, miközben az átláthatóság és elszámoltathatóság megőrzése is fontos szempont.
Új szakaszába lép az uniós finanszírozású, 1,3 millió euró összköltségvetésű InnovaCyBridge innovációs program: a kezdeményezés olyan vállalatokat keres, amelyek valós kiberbiztonsági kihívásaikra startupokkal együttműködve dolgoznának ki megoldásokat.
Hazánk szarvasmarha brucellózistól való mentességének elismerésére irányuló kérelmét az Európai Bizottság és a többi tagállam 2026 februárjában hivatalosan is jóváhagyta. Ez az elismerés a hazai állategészségügyi intézkedések hosszú távú, következetes végrehajtásának eredménye.
Az Ember energetikai agytröszt által most kiadott European Electricity Review 2026 a 2025-ös év teljes villamosenergia-termelési és -keresleti adatait elemzi mind a 27 uniós tagállamban, hogy képet adjon arról, hogyan halad a régió a fosszilis energiahordozóktól a tiszta villamos energiára való átállásban.
A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület 2026. január 22-én konferenciát szervez Budapesten az új generációs génmódosított növények deregulációjának várható hatásairól és a lehetséges cselekvési utakról. Az EU jogalkotási folyamata még nem zárult le, így a téma aktuális és vitára érdemes.
Az Európai Parlament és a Tanács 2025. december 4-én ideiglenes politikai megállapodást kötött az erdőirtásról szóló uniós rendelet módosításáról. A változások célja az adminisztratív terhek csökkentése és az informatikai rendszer működésének biztosítása, a rendelet alkalmazását pedig 2026 végére halasztják a nagyobb szereplők számára.
A brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencia egy napos csúszással, de eredményesen zárult. A Mutirao Döntés elnevezésű csomag összefogást mutat az országok között a klímaváltozás ellen, ám a konkrét intézkedések hiánya miatt a gyors fellépés kérdéses marad. Az EU erős fellépése mellett is gyenge, konkrétumok nélküli megállapodás született.
Az Európai Unió új határregisztrációs rendszert vezetett be, amely a rövid távú tartózkodás céljából utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vételére szolgál. Az intézkedést 29 európai ország minden határátkelőhelyén egységesen, kötelező jelleggel elkezdték bevezetni, célja a schengeni térség belső biztonságának megerősítése.
A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat új kiadványa betekintést nyújt a tagállamok szociális klímaterveinek első szakaszába. Ezek a tervek az energiaátmenet társadalmi hatásainak enyhítését célozzák, különösen a kiszolgáltatott közösségek támogatását, az Európai Unió Szociális Klímaalapja segítségével.
Az utolsó pillanatban, mondhatni a tizenegyedik órában sikerült az uniós környezetvédelmi minisztereknek megegyezniük az Európai Unió új, 2040-ig szóló klímacéljairól és nemzetközi vállalásairól. Így az EU már nem üres kézzel érkezik a brazíliai Belémben kezdődő COP30 klímacsúcsra. A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Az uniós polgárok 68%-a nagyobb szerepet vár az EU-tól a nemzetközi válságok és biztonsági kockázatok kezelésében. A megkérdezettek 90%-a az egységes fellépést támogatja, és 77%-uk több eszközt adna az EU-nak a globális kihívások kezelésére. A védelem, biztonság, gazdaság és versenyképesség a legfontosabb területek – derül ki az EP legújabb Eurobarométer felméréséből.
Az Európai Unió „Az emberség hangjai” kampányt indít, hogy kiemelje humanitárius segítségnyújtásban betöltött vezető szerepét. A kezdeményezés az emberség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség alapelveit hangsúlyozza, miközben bemutatja a segélymunkások mindennapjait válságövezetekben.
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.
A juh- és kecskehimlő rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Júniusban a román állategészségügyi hatóság több kitörést is megerősített. Magyarországon nincs jelen a betegség. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését.
Hazánk sikeresen megfékezte a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) járványát, így az Európai Unió 2025. június 6-tól feloldotta a korlátozásokat. A hazai védő- és megfigyelési körzetek megszűntek, de a járványügyi szabályok betartása továbbra is elengedhetetlen a magyar állatállomány védelmében.
Az Ózdi Kórház hivatalosan is megkezdte az Interreg NEXT HUSKROUA program keretében az Európai Unió által társfinanszírozott „Egészségügyi Híd a Zárt Közösségekért” projekt megvalósítását, romániai, szlovákiai és ukrán kórházakkal partnerségben.
A projekt történeti, politológiai és szociológiai szempontból elemzi az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak demokráciáit, a polgárok politikai részvételét. E vizsgált országok között találjuk Spanyolországot, Ukrajnát, Portugáliát, Georgiát, Lengyelországot, Moldovát, Romániát, Németországot, Olaszországot és Svédországot.
Az Almási Balogh Pál Kórház, mint projektpartner meghirdeti a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna (HUSKROUA) határon átnyúló „Health Bridge for close comunities” program által finanszírozott, kórházi infrastrukturális beruházásokat célzó projektet.
A program célja az volt, hogy a résztvevők országuk érdekeit érvényre juttatva egyezzenek meg olyan fontos kérdésekben, mint az európai ipar fellendítése és a kritikus fontosságú nyersanyagok. Mindehhez pontosan követniük kellett az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának döntéshozatali mechanizmusát.
