A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben létrehozza Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformját, amely forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat. Az egyetem saját forrásból finanszírozza az országosan egyedülálló fejlesztést, amely a hazai és nemzetközi kutatók számára is elérhető lesz.
Egy nemzetközi kutatás új megvilágításba helyezi a jégesők és zivatarok jövőbeli alakulását Európában. A klímamodellek szerint a jégesők ritkábbak de olykor hevesebbek, a zivatarok pedig gyakoribbak lehetnek – ami hazánkban is érezhető következményekkel járhat. A neves Nature Communications folyóiratban megjelent cikk eredményeit Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemzik.
A Magyar Tudományos Akadémia nyilvános adatok alapján cáfolja az akadémikusok tudományos teljesítményét kétségbe vonó vádakat. Elemzésük szerint az akadémikusok publikációs és idézettségi mutatói kiemelkedőek, meghaladják az MTA-doktorok és PhD-val rendelkezők átlagát. Az idősebb akadémikusok szerepe a fiatal kutatók támogatásában is jelentős.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kifejlesztett új technológia mesterséges intelligencia segítségével egyszerre akár száz beteg sejtmintáját vizsgálja, gyorsítva a gyógyszerfejlesztést és a célzott terápiák kiválasztását. Az innováció a személyre szabott gyógyítást forradalmasíthatja, miközben csökkenti a vizsgálatok időigényét és költségeit.
A Széchenyi István Egyetem vezetésével indult klímavédelmi kutatás a megújuló energián alapuló rendszerek fejlesztésére fókuszál. A projekt célja a régiók energetikai és vízfelhasználási rendszereinek digitális leképezése, modellezése és optimalizálása a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
A Debreceni Egyetem nemzetközi konferenciát rendez a mesterséges intelligencia alkalmazásairól, ahol közel 30 előadó vesz részt. A rendezvényen Yurii Nesterov, a világhírű matematikus is előad, aki az AI filozófiai és optimalizálási aspektusairól beszél. A konferencia célja az interdiszciplináris együttműködések előmozdítása és az AI fejlődési trendjeinek bemutatása.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói új tűzelőrejelző módszert fejlesztettek ki, amely alapján a Kárpátok térségében több tűzfolyosót azonosítottak. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye számít a legveszélyeztetettebb régióknak. A kutatás 2010 és 2020 között 5173 tűzesetet vizsgált.
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.
Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup cég által fejlesztett látásvisszaállító protézis emberi tesztelése, miután az erre alakult konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában létrehozzák a Transzlációs Neuropszichiátriai Központot, amely a preklinikai kutatások eredményeit gyorsabban integrálja a betegellátásba. Az új központ célja a neuropszichiátriai betegek hatékonyabb gyógyítása, miközben új szakmai vezetőket is kineveztek a pszichiátriai ellátás fejlesztésére.
Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték.
Debrecenben rendezték meg a Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság 18. nemzeti kongresszusát, ahol több mint nyolcszáz szakember vitatta meg az ultrahang-diagnosztika legújabb eredményeit és innovációit. A konferencia nemcsak tudományos fórum, hanem akkreditált továbbképzés is volt, amely széles szakmai kört szólított meg.
A Széchenyi István Egyetem harmadszor rendezte meg a Közlekedésbiztonsági Konferenciát, amely szakmai fórumot biztosít a balesetmegelőzés területén dolgozók számára. A konferencia célja a szakemberek közötti tapasztalatcsere volt, valamint az együttes cselekvés elősegítése a közlekedésbiztonság javítása érdekében.
A MATE kutatója, Dr. Bódai Tamás kifejlesztette a világ legpontosabb ENSO előrejelző rendszerét, amely jelentősen javítja az időjárási minták előrejelzését. Az ENSO jelenség globális hatással bír, így az új modell segíthet a szélsőséges időjárási események jobb megértésében és előrejelzésében.
A sümegi kőfejtők késő kréta korú üledékeiből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították a kutatók. Ezeknek a Pycnodontiformes rendbe tartozó halaknak a mérete jelentősen nagyobb az iharkúti rokonokénál, amit az eltérő élőhelyi körülmények és táplálékkínálat magyaráz. A leletek fontos őslénytani szenzációt jelentenek.
A Budapesti Corvinus Egyetem szeptember 26-án interaktív programokkal várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján. Több mint húsz játékos és ismeretterjesztő foglalkozás mutatja be a tudomány sokszínűségét a popkultúrától a mesterséges intelligenciáig. A családok és fiatalok számára különleges élményeket kínálnak a pénzügyi játékoktól a sportkarrierek titkaiig.
A Debreceni Egyetem kutatói jelentős előrelépést értek el a bőr védelmi rendszerének regionális eltéréseinek feltárásában, ami hozzájárulhat gyulladásos bőrbetegségek hatékonyabb kezeléséhez. Eredményeiket a Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology folyóiratban publikálták, és munkájukat díjjal ismerték el.
A rendezvényeken 12 kutatóintézet nyitja meg kapuit, bemutatva a fizika, biológia, orvostudomány és más tudományterületek legizgalmasabb eredményeit.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs morfológiai és viselkedési összevetésével kapcsolatban. A MATE kutatóinak kiugró eredményeiről a Frontiers in Ecology and Evolution elismert szakmai lap számolt be.
Nagy Tamás, az ELTE PPK adjunktusa egy nemzetközi projektben vizsgálta, hogyan torzulhatnak a pszichológiai kutatások eredményei a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok miatt. A kutatók 40 ilyen módszert azonosítottak, és útmutatást adnak a megbízhatóbb, etikusabb tudományos munka érdekében.
