Sajtóközlemények: Tudomány

Megkezdődhet a belga ReVision Implant startup cég által fejlesztett látásvisszaállító protézis emberi tesztelése, miután az erre alakult konzorcium közel 2,5 millió eurós támogatást kapott az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A vizsgálatokat önkénteseken végzik, akiket tumor, illetve az epilepsziás góc eltávolítása érdekében műtenek meg a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikáján.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában létrehozzák a Transzlációs Neuropszichiátriai Központot, amely a preklinikai kutatások eredményeit gyorsabban integrálja a betegellátásba. Az új központ célja a neuropszichiátriai betegek hatékonyabb gyógyítása, miközben új szakmai vezetőket is kineveztek a pszichiátriai ellátás fejlesztésére.

Egy természetes, az emberi agyban is jelen lévő molekula, a dimetiltriptamin csökkentette a stroke káros hatásait állatmodellben és sejttenyészetes kísérletekben. Az erre vonatkozó kutatást a HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének és a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikájának kutatói közösen végezték. 

Debrecenben rendezték meg a Magyar Szülészeti-Nőgyógyászati Ultrahang Társaság 18. nemzeti kongresszusát, ahol több mint nyolcszáz szakember vitatta meg az ultrahang-diagnosztika legújabb eredményeit és innovációit. A konferencia nemcsak tudományos fórum, hanem akkreditált továbbképzés is volt, amely széles szakmai kört szólított meg.

A Széchenyi István Egyetem harmadszor rendezte meg a Közlekedésbiztonsági Konferenciát, amely szakmai fórumot biztosít a balesetmegelőzés területén dolgozók számára. A konferencia célja a szakemberek közötti tapasztalatcsere volt, valamint az együttes cselekvés elősegítése a közlekedésbiztonság javítása érdekében.

A MATE kutatója, Dr. Bódai Tamás kifejlesztette a világ legpontosabb ENSO előrejelző rendszerét, amely jelentősen javítja az időjárási minták előrejelzését. Az ENSO jelenség globális hatással bír, így az új modell segíthet a szélsőséges időjárási események jobb megértésében és előrejelzésében.

A sümegi kőfejtők késő kréta korú üledékeiből közel félméteres csontoshalak maradványait azonosították a kutatók. Ezeknek a Pycnodontiformes rendbe tartozó halaknak a mérete jelentősen nagyobb az iharkúti rokonokénál, amit az eltérő élőhelyi körülmények és táplálékkínálat magyaráz. A leletek fontos őslénytani szenzációt jelentenek.

A Budapesti Corvinus Egyetem szeptember 26-án interaktív programokkal várja az érdeklődőket a Kutatók éjszakáján. Több mint húsz játékos és ismeretterjesztő foglalkozás mutatja be a tudomány sokszínűségét a popkultúrától a mesterséges intelligenciáig. A családok és fiatalok számára különleges élményeket kínálnak a pénzügyi játékoktól a sportkarrierek titkaiig.

A Debreceni Egyetem kutatói jelentős előrelépést értek el a bőr védelmi rendszerének regionális eltéréseinek feltárásában, ami hozzájárulhat gyulladásos bőrbetegségek hatékonyabb kezeléséhez. Eredményeiket a Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology folyóiratban publikálták, és munkájukat díjjal ismerték el.

Norvégiai barlangban talált fosszíliák új betekintést nyújtanak az utolsó jégkorszak melegebb szakaszának sarkvidéki életvilágába. Az Oslói Egyetem és magyar kutatóintézetek együttműködésében 46 állatfaj maradványait azonosították, amelyek segítenek megérteni a múltbeli klímaváltozások hatását az ökoszisztémákra.

A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.

Magyar kutatók a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy új, V-MAG nevű magnetométert fejlesztenek, amely a mágneses mezők pontos mérésére alkalmas. Az eszköz a térben formázott fény és atomok kölcsönhatásán alapul, és széles körben alkalmazható, például nukleáris tengeralattjárók és űrrepülőgépek mágneses mezőinek mérésére.