A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek Unisense néven, amely a mezőgazdasági termelők számára pontos időjárási adatokat szolgáltat. Az eszköz januártól kerül piacra, elősegítve a hatékonyabb és kockázat-minimalizált gazdálkodást.
2025-ben tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalt aszályos időjárás, amely ismét nem hagyta érintetlenül a hazai mezőgazdaságot. Miközben ezen ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása csökkent, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás terén elég kedvezőtlen képet láthatunk. A hazai fejleményeket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az EU környezeti állapotáról szóló jelentése is új megvilágításba helyezi.
A Debreceni Egyetem Agrár Üzleti Klubja Mádon rendezte meg első rendezvényét, amelyen agrár- és élelmiszeripari szereplők, az egyetem stratégiai partnerei, vállalatvezetők és ágazati szakemberek vitatták meg az agrárium aktuális folyamatait. Az esemény sokrétűen mutatta be, miként erősíti a Debreceni Egyetem az agrárium innovációs és képzési ökoszisztémáját.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban, a hazai aszályok kihívásait és az alkalmazkodási lehetőségeket tárgyalja. A könyv részletesen elemzi a 2022-es és 2024-es aszályok hatásait, és gyakorlati útmutatást nyújt a fenntartható mezőgazdasági stratégiákhoz.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
A MATE projektjének célja egy mesterséges intelligencia alapú, precíziós hígtrágya-kijuttatási technológia kifejlesztése, amely kis- és közepes gazdálkodók számára is elérhető. A technológia a hígtrágya homogenizálását, nyomon követését és hatóanyag-ellenőrzését biztosítja, támogatva a fenntartható és környezetbarát gazdálkodást.
A klímaváltozás miatt a magyar burgonya termeszthetősége jelentősen romlik: a túl meleg nyarak és új kártevők miatt az ország nagy részén már nem ideálisak a körülmények. Az elmúlt évtizedekben a hazai termés a negyedére csökkent, és a jövőben akár teljesen eltűnhet a termőföldekről.
Az EU Bizottság endokrin károsítóként azonosította a flufenacet hatóanyagot, ezért 2025. december 10-től uniós szinten visszavonják a flufenacetet tartalmazó növényvédő szerek engedélyét. Magyarországon a Nébih is elrendelte az érintett készítmények forgalmazásának és használatának korlátozását, türelmi idővel a készletek értékesítésére és felhasználására.
Az Európai Parlament jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának egyszerűsítését célzó álláspontját, amely nagyobb rugalmasságot és támogatást biztosítana a gazdáknak. A javaslat kötelező válságtámogatást vezetne be, emelné a kisgazdák támogatási keretét, és csökkentené az adminisztratív terheket, miközben fenntartaná a környezetvédelmi követelményeket.
Amikor a legtöbben meghallják a mezőgazdaság szót, sokak fejében a kétkezi fizikai munka képe jelenik meg. Pedig a modern gazdálkodás ma már messze nem erről szól. Drónok repülnek a szántóföldek felett, tableten és okostelefonon jelennek meg a termelési adatok, szenzorok mérik a talaj nedvességét.
Egyre több fiatal, pályamódosító vagy vidéki vállalkozó dönt úgy, hogy belevág a mezőgazdaságba, akár főállásként, akár másodtevékenységként. De a földhöz jutás Magyarországon szigorúan szabályozott, az egyik legfontosabb jogi és adminisztratív feltétel: az aranykalászos gazda végzettség.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átfogó könyvet jelentetett meg a precíziós gazdálkodásról, amely közel 700 oldalon tárgyalja a szántóföldi növénytermesztés jövőjét és kihívásait. A kötet részletesen bemutatja az agrárdigitalizáció és a precíziós növénytermesztés múltját, jelenét és jövőjét, hangsúlyozva az oktatás és tudásmegosztás fontosságát.
A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.
Az Európai Parlament elfogadta álláspontját az EU közös agrárpolitikájának jövőjéről, amely nagyobb, különálló költségvetést, kevesebb adminisztratív terhet és ösztönzőket követel a gazdák számára. A cél a fenntartható mezőgazdaság, a generációváltás támogatása és a vidékfejlesztés megerősítése.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
2024-ben a magyar termőföldpiacon mérsékelt áremelkedés volt tapasztalható, de a legjobb minőségű szántók ára több mint harmadával nőtt az elmúlt két évben. Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon a legmagasabbak az árak, miközben a kisebb földek ára is jelentősen emelkedett.
A 34. Farmer Expo augusztus 28-30. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán kerül megrendezésre, fókuszában a járványvédelem, klímaváltozás és a megújuló juhágazat áll. A szakkiállítás a hazai mezőgazdaság egyik központi eseménye, ahol a legújabb tudományos eredmények és gyakorlati megoldások is bemutatkoznak.
Békés vármegyében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgasága betegsége, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriumi vizsgálatokkal igazolt Újkígyóson és Mezőberényben. A betegség már 13 vármegyét érint, és csak megelőző intézkedésekkel védekezhetnek ellene a gazdák.
2025 második negyedévére kismértékben javult a magyar agrárium helyzetértékelése, bár az állategészségügyi járványok és az időjárási szélsőségek továbbra is óvatosságra intenek. Kiemelkedő minőségű búzatermés és bővülő csirke- és tojástermelés segíti az ágazatot, miközben a Közös Agrárpolitika beruházásai új lehetőségeket nyithatnak.
A magyar kormány 2025-ben is átvállalja a gazdálkodók öntözővíz-használati díját, díjmentesen biztosítva az öntözővizet a mezőgazdaság számára. Ez a lépés az öntözött területek növelését és a versenyképesség megőrzését célozza, ám szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan és ellentétes az uniós vízpolitika alapelveivel.
A Nébih 2025-ben is folytatja a zárlati károsítók célzott csapdázását a hazai mezőgazdaság védelmében. Az Európai Unió támogatásával több száz csapdát helyeznek ki, hogy időben felismerjék és megakadályozzák az olyan gazdasági károkat okozó kártevők terjedését, mint a japán cserebogár vagy az őszi sereghernyó.
