Magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak hazai kutatók elpusztult görények májmintáiban. A kutatás arra is kitért, hogy a véralvadásgátló mérgek felhalmozódása a Magyarországon talált görényekben kisebb mértékű, mint más európai országokban, viszont nálunk több állatban találtak méregmaradványokat.
Sajtóközlemények: Tudomány
Jelentős eredményeket ért el a Debreceni Egyetem kutatócsoportja, amely a bölcsességfog eredetű őssejtek fogászati célú hasznosítását kutatja. A kutatások szerint őssejtek felhasználásával egyszer majd nemcsak szuvas fogakat lehet betömni, hanem akár csontot vagy maradandó fogakat is újra lehet növeszteni.
A James Webb űrtávcső műszereinek kalibrációjához, a csillagok és exobolygók színképében megjelenő molekulák – mint például a víz – elnyelési sávjainak megkülönböztetéséhez elengedhetetlen egy pontos elméleti csillagszínkép-adatbázis elkészítése. A munkában az MTA-ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoport is részt vett.
Minden eddiginél hatékonyabban segíthetik az európai és hamarosan a magyar vesebetegek életben maradását a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) kutatóinak közreműködésével kifejlesztett szoftver folyamatosan tanuló algoritmusai.
A sugarasúszójú halakat vizsgálva, több mint 7600 faj elemzését követően arra jutottak a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán működő HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport tagjai, hogy a gondozás evolúciósan instabil tulajdonság a halaknál, viszont a belső megtermékenyítés különféle módjai képesek stabilizálni.
A HUN-REN ATK NÖVI kimutatta, a rovarirtószerrel kezelt poszméhek később indulnak megkeresni, és kisebb valószínűséggel találják meg a tesztelt virág-illatanyagot. A kutatás arra mutatott rá, hogy a korábban már jóváhagyott és régóta széles körben használt rovarirtószerek a számunkra hasznos rovarfajokra is hatással lehetnek.
Lassan egy hete zajlanak Párizsban az olimpiai játékok, és szinte a nyitóünnepség óta foglalkoztat mindenkit, vajon lehet-e majd úszni, versenyezni a Szajnában. Abban a folyóban, amelynek tisztítására az olimpiára készülve 1,4 milliárd eurót költöttek el a szervezők, hogy 100 év után újra lehessen fürdeni benne.
A termőtestes nagygombák az utóbbi évtizedekben a kutatások előterébe kerültek, mivel több olyan anyagcsereterméket is képesek előállítani, amelyek általában csak egy adott gombafajra jellemzőek. A HUN-REN ATK NÖVI módszere az antioxidáns és az antimikrobiális anyagokat két lépésben választja szét, miközben a zavaró komponensek mennyiségét csökkenti.
A klímaváltozás és az édesvizek szervesanyag-tartalmának növekedése miatt olyan cianobaktériumok is elszaporodtak, amelyek a vízi életközösségekre, de akár az emberi egészségre nézve is káros hatású toxinokat termelnek. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja ezeknek a toxinoknak a sejtszintű hatásait vizsgálta modell- és vízinövényekben, laboratóriumi körülmények között.
A kutatók összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban, derül ki a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetésével írt tanulmányból, amely jelentős előrelépésnek számít a témában. A kutatás segítségével megfejthetjük az ivari szerepek evolúciós rejtélyét.
A Balaton jelenleg legalgásabb részén is jóval az egészségügyi határérték alatt van a kékalgák mennyisége. Ugyanakkor a tartósan nagy melegtől nem lesz több alga, pár héten belül változatlan időjárás esetén komolyabb algavirágzástól nem kell tartanunk a HUN-REN BLKI kutatói szerint.
Gondolta volna, hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent? A MATE kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, egészen napjainkig.
Vajon milyen volt a Balaton természetes állapota, és mikor változott meg? Helyreállítható-e még a természetközeli állapot? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az ELTE munkatársai legújabb tanulmányukban, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a tó védelme érdekében.
A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat.
Az ELTE Biológiai Intézet több mint százötven kutyafajta, kilenc macskafajta és egyéb állat koponyáját őrzi. Az értékes gyűjtemény négyszázharmincegy darabját a kutatók nyilvános adatbázisba rendezték, amelyet július 16-án mutattak be a Scientific Data folyóiratban.
Domokos Gábor, a HUN-REN–BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője munkatársaival azonosította a matematikai alakzatok új osztályát, az úgynevezett lágy cellákat. A külföldi tudományos sajtó által már most felkapott magyar felfedezésre alapozva amerikai építészhallgatók megnyerték a világ egyik legrangosabb biodesign versenyének tudományos kategóriáját.
Egér agyszelet-preparátumok segítségével vizsgálta a HUN-REN KOKI kutatócsoportja, hogy agyi sérülések esetén miként lépnek működésbe az agy fő védekezősejtjének számító mikrogliasejtek. A sikerrel azonosított mechanizmusok előrelépést jelenthetnek a gyakori idegrendszeri betegségek kialakulásának megértésében.
Heteken belül kísérleti fázisba lép a HUN-REN FI és a HUN-REN Wigner FK közös projektjében kialakított Mágneses Nulltér Laboratórium. A mágneses tér hatásait a világon ebben a formában egyedülálló módszerrel kizáró labor űrben használható műszerek fejlesztésében, orvosdiagnosztikai innovációkban, de akár az asztronauták felkészítésében is segíthet.
Elsőként bizonyította be a Közép-európai Egyetem (CEU) és a Birminghami Egyetem (University of Birmingham) kutatása, hogy a csecsemők is képesek egyszerű fogalmakat összetett gondolatokká formálni – vagyis a kreativitás gyökerei már a babákban is megvannak.
A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt. A belvárosban a városi hatások miatt a minimumhőmérsékletek magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.