A szimpóziumon a világ vezető kutatói és szakértői mutatják be az egészséges, aktív életévek növelését célzó legújabb kutatásokat és innovációkat.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Debreceni Egyetem kutatócsoportja elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját a polyomavírusok vizsgálatáról szóló tudományos cikkével. A kutatók hazánkban is kimutatták két új polyomavírus jelenlétét, és vizsgálták azok terjedését, fertőzési életkorát, valamint légúti hatásait.
Két magyar matematikus, Gyenge Ádám és Szabó Szilárd áttörést ért el a felfújási sejtés algebrai felületekre vonatkozó bizonyításában, amely a kvantumkohomológia területén jelentős előrelépés. Eredményük hozzájárulhat a fizikai elméletek, például a húrelmélet mélyebb megértéséhez.
Az ELTE kutatói többéves kutatásuk során igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok szinte mindig a földrajzi kelet felé néznek, amit nem a szélirány, és nem is a beporzó rovarok vonzása határoz meg. Vizsgálataik szerint ez a tájolás a fényenergia elnyelését maximalizálja, ami a növények fejlődését is elősegíti.
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a nyomtatókból, bútorokból, szőnyegekből származó beltéri légszennyezők kockázatot jelentenek az egészségre, növelhetik például a daganatos megbetegedések gyakoriságát. A Debreceni Egyetem szakemberei vizsgálatukban áttekintették és elemezték az illékony szerves szennyezők beltéri koncentrációjára vonatkozó legfrissebb adatokat és számszerűsítették a kockázatokat.
A célzott alfa-terápia az egyik legígéretesebb rákkezelési módszer, amely nagy energiájú alfa-részecskékkel pusztítja el a daganatos sejteket. Az aktínium-225 radioaktív izotóp leányelemei azonban nem mindig maradnak a célterületen, és nem várt károsodást okozhatnak. Egy új nyomkövető rendszer segítségével most először sikerült élő szervezetben követni a francium-221 eloszlását, ami fontos lépés a terápiás mellékhatások jobb megértéséhez.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
A gének működését meghatározó, új szabályozási módot azonosítottak a Debreceni Egyetem kutatói. A felfedezés hosszú távon a kóros állapotok – például gyulladások vagy daganatok – célzottabb kezelését is megalapozhatja. Az áttörést jelentő eredményeket egy rangos nemzetközi tudományos folyóirat közölte.
Bernard L. Feringa Nobel-díjas kémikus nyitotta meg a 20th International Conference on Chiroptical Spectroscopy rendezvényt, amelyet huszonkét év után ismét Magyarországon, a Debreceni Egyetemen szerveztek meg. A négynapos konferencián a szerves molekulák térszerkezetével foglalkozó legújabb kiroptikai technikákat és azok alkalmazását mutatták be a világ minden tájáról érkező neves kutatók.
Az idei június Magyarországon minden eddiginél szárazabb volt, és a klímamodellek szerint a jövőben is szárazabb nyarak várhatók. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint a század végére az ország több mint 40%-án sztyeppé alakulhat a táj, miközben a bükkösök eltűnése fenyeget.
Az MTA 200 éves jubileuma alkalmából szeptemberben a Fizikai Tudományok Osztálya izgalmas előadásokkal és kísérletekkel várja az érdeklődőket. Szapudi István kozmológiai előadása az Univerzum történetét és rejtélyeit tárja fel, míg a kvantumelmélet és fizikai kísérletek is fókuszba kerülnek a rendezvénysorozatban.
Magyar kutatók egy közel 100 millió éves burmai borostyánban talált ősi poloska vizsgálatával új bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a poloskák régen fontos szerepet játszhattak a növények beporzásában. A Shaykayatcoris michalskii nevű faj különleges irizáló köztakaróval rendelkezik, ami álcázásra szolgálhatott viráglátogatás közben.
A Soproni Egyetemen elindult a HunEdu projekt keretében egy egyedülálló „képzők képzése” program, amely a műholdak által gyűjtött földmegfigyelési adatok korszerű feldolgozására fókuszál. Nemzetközi szakértők oktatják a hazai kutatókat, hogy Magyarországon is világszínvonalú mérnökképzés alakuljon ki az űrtechnológia területén.
A Soproni Egyetem elindította az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot (EKÖP), amelyben 22 tehetséges hallgató és fiatal kutató kezdheti meg munkáját a 2025/2026-os tanévben. A program célja a felsőoktatási és innovatív vállalati kutatói utánpótlás biztosítása, támogatva a tudományos előrehaladást és társadalmi innovációt.
A beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Egy új, 28 európai intézmény együttműködésével készült tanulmány szintetizálta a beporzó-barát városi zöldterület-kezelések hatásait, rámutatva ezek pozitív jelentőségére a biodiverzitás megőrzésében.
A kutatás célja az űridőjárás előrejelzésének javítása, hogy csökkentsék a napkitörések által okozott károkat a műszaki rendszerekben és az emberi életben.
A hazai vizek algásodása súlyos problémát jelent, amelyet nemcsak az algák mennyisége, hanem alakja is befolyásol. Az eltérő formák különböző mértékben árnyékolják a vízoszlopot, hatással vannak a fényviszonyokra és az oxigéntermelésre. Kutatók most először pontos adatokat szolgáltatnak az algák árnyékolásáról, új lehetőséget teremtve a vízminőség vizsgálatára.
A Széchenyi István Egyetem részt vesz a MonStur nemzetközi projektben, amely a dunai tokfélék, köztük a kecsege védelmét célozza. A kutatás korszerű módszerekkel, például környezeti DNS-vizsgálattal és szonárral térképezi fel a ritka halfajok élőhelyeit a Duna teljes hosszában, hozzájárulva a folyó ökológiai állapotának javításához.
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése új utakat nyit a sejtek működésének befolyásolásában DNS-módosítás nélkül. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk a H2A.Z hiszton variáns fehérje szerepét vizsgálja, amely kulcsfontosságú a génátírás és a DNS javításában, és jelentős hatással lehet a daganatellenes terápiák fejlesztésére.
Egy friss kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást. Az élőhelyek helyreállítása kevesebb szén-dioxidot köt meg, mint korábban gondolták. A kutatók szerint sürgős kibocsátáscsökkentésre és igazságos klímastratégiákra van szükség, amelyek támogatják a biológiai sokféleséget és az alkalmazkodást.
Több mint 2,6 millió állatkerti születés adatait elemezték magyar és külföldi kutatók, hogy kiderítsék: valóban véletlenszerű-e, hogy az emlősök és madarak között melyik nem képviselői születnek gyakrabban. Az eredmények meglepő torzulásokat mutatnak, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a fajmegőrzési programok sikerét. A kutatás a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.