Norvégiai barlangban talált fosszíliák új betekintést nyújtanak az utolsó jégkorszak melegebb szakaszának sarkvidéki életvilágába. Az Oslói Egyetem és magyar kutatóintézetek együttműködésében 46 állatfaj maradványait azonosították, amelyek segítenek megérteni a múltbeli klímaváltozások hatását az ökoszisztémákra.
A Magyar Reumatológusok Egyesületének éves kongresszusán Debrecenben a gyulladásos és autoimmun reumatológiai betegségek diagnosztikai és terápiás újdonságait, valamint legfrissebb kutatási eredményeit mutatták be. A háromnapos rendezvényen Szűcs Gabriellát választották az egyesület első női elnökének.
Az első budapesti Egészséges Élet Szimpózium sikeresen hozta össze a tudomány, az innováció és a társadalom képviselőit. A rendezvényen hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés és a mesterséges intelligencia szerepét az egészségkutatásban.
A Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem kutatói hajléktalanok agyszöveteiben is kimutatták a krónikus traumás enkefalopátiát (CTE), amelyet eddig főként élsportolóknál diagnosztizáltak. Ez az első átfogó vizsgálat, amely nem sportoló populációban igazolta a betegséget, rámutatva a mindennapi fejsérülések veszélyeire.
Magyarországon a szabadidős horgászok ökológiai ismeretei kulcsfontosságúak lehetnek az inváziós vízinövények feltérképezésében. Egy friss kutatás 72 horgász bevonásával vizsgálta idegenhonos növények felismerését és hatásait, kiemelve a horgászok szerepét az édesvízi élőhelyek védelmében.
A CERN CMS kísérletében magyar kutatók is részt vettek egy áttörő felfedezésben: először mutatták ki a kvark-gluon plazma (QGP) jelenlétét kis tömegű atommagok, például oxigén és neon ütközéseiben. Ez az anyag az ősrobbanás utáni univerzum állapotát idézi, és eddig csak nehéz atommagokkal volt kimutatható.
A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.
Magyar kutatók a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban egy új, V-MAG nevű magnetométert fejlesztenek, amely a mágneses mezők pontos mérésére alkalmas. Az eszköz a térben formázott fény és atomok kölcsönhatásán alapul, és széles körben alkalmazható, például nukleáris tengeralattjárók és űrrepülőgépek mágneses mezőinek mérésére.
Különlegesen nehéz, ám sikeres replantációs műtétet végeztek az éjjel a PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika orvosai: Dr. Kromek Lóránd és Dr. Pap Márton egy teljesen levágott ujjat varrtak vissza a Szombathelyről érkezett sérült kezére, és a végtag rendben működik!
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat stratégiai együttműködést kötött az MIT Center for International Studies intézetével, amely lehetőséget teremt a magyar kutatók és az MIT oktatói, hallgatói közös kutatási projektjeire. Az együttműködés a mesterséges intelligencia és mérnöki tudományok területén ígér áttöréseket, hároméves finanszírozással.
A Széchenyi István Egyetem két doktorandusza, Halmai Nóra és Kara Zsuzsanna, a Pannónia ösztöndíjprogram támogatásával előadást tartott az Európai Regionális Tudományi Szövetség 64. kongresszusán Athénban.
A Debreceni Egyetem kutatói új, közérthetőbb képlettel fejlesztették tovább a Newton-féle lehűlési törvényt, amely a tárgyak hőmérséklet-változását írja le. Az eredményeket a rangos International Journal of Heat and Mass Transfer folyóiratban publikálták, és a munkát Publikációs Díjjal ismerték el.
Egy új tanulmány szerint a szaharai porviharok egyre gyakoribbá válnak Európában, jelentősen csökkentve a napenergia-termelést. A mediterrán térség öt országában végzett kutatás kimutatta, hogy a porviharok idején a fotovoltaikus energiatermelés akár 50%-kal is visszaeshet.
A klímaváltozás és a növekvő vízhasználat miatt egyre több vízfolyás szárad ki világszerte, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A DRYRivERS közösségi tudományos app segítségével bárki hozzájárulhat a kiszáradó patakok adatainak gyűjtéséhez, mindössze egy mobiltelefon használatával.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
A Betelgeuze közelében egy korábban csak feltételezett kísérőcsillagot sikerült először közvetlenül megfigyelni a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóinak munkája nyomán. A felfedezés megerősíti, hogy a Betelgeuze fényváltozását egy közeli kísérő okozhatja.
Pula település közelében egy 4 millió éves krátertó üledékéből került elő Magyarország első ismert őspoloska-faja, a Pulafulvius pliocenicus. A felfedezés nemcsak hazai őslénytani különlegesség, hanem új adat a Kárpát-medence egykori, szubtrópusi klímájáról is.
A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint egy szeptember 3-án megjelent cikk már nemcsak az intézményt, hanem magát a tudást és annak nemzetközi élvonalba tartozó képviselőit támadja. Pál Csaba és Papp Balázs munkásságáról a cikkben foglalt hamis és félrevezető állításokat az MTA elnöke állásfoglalásában cáfolja.
A Soproni Egyetem történelmi mérföldkőhöz érkezett: elsőként Magyarországon saját akkreditált Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testülettel rendelkezik. Az akkreditáció azt igazolja, hogy az Egyetem megfelelőségértékelési tevékenysége a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak felel meg.
A klímaváltozás hatására egyre több energiára van szükség a hűtéshez, amit részben napenergiából fedezhetünk. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint azonban a forrósodó nappalok csökkenthetik a napelemek hatékonyságát, így a napenergia-termelés nem nő a vártnak megfelelően.
A szimpóziumon a világ vezető kutatói és szakértői mutatják be az egészséges, aktív életévek növelését célzó legújabb kutatásokat és innovációkat.
