Egy új elmélet szerint az állati és emberi jelzések őszintesége nem a költségeken múlik, hanem a befektetések és nyereségek közötti csereviszonyokon. A kutatók szerint az őszinteség akkor éri meg, ha a megtévesztés hosszú távon költségesebb, így a jelzések az egyed valódi minőségét tükrözik.
Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de jelenleg csak 22 százalék áll természetvédelmi oltalom alatt. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg, és a megoldás kulcsa a közösségi tudomány, ahol önkéntesek telefonos megfigyelésekkel segíthetik a természetvédelem adatalapú fejlesztését.
Folyamatban vannak az egyeztetések a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Európai Bizottság között, hogy a hazai kutatóintézetek uniós pályázati részvétele jogfolytonosan biztosított legyen az intézményrendszer jogi megújulása után is. A HUN-REN 2025. október 27-től új jogi keretek között működik, kutatási intézményei önálló jogi személyekként folytatják tevékenységüket.
A Soproni Egyetem kutatói forradalmi módszert fejlesztettek ki az erdők megóvására, amely a geoinformatika és bioinformatika ötvözésén alapul. Műholdas és DNS-vizsgálatok segítségével pontosan feltérképezik a beteg erdőfoltokat, és molekuláris szinten keresik a gyógyírt, így új, ellenálló erdőtípusokat hozhatnak létre.
Egy nemzetközi kutatócsoport az ALMA antennarendszer segítségével 24 fiatal bolygórendszer törmelékkorongját vizsgálta, feltárva azok kaotikus fejlődését. Az ARKS program részletes képei új betekintést nyújtanak a bolygórendszerek tinédzserkori átrendeződéseibe és a Naprendszer korai történetébe.
Az „Új gyógyszer-célpontok azonosítása, a gyógyszerjelölt szintetikus és természetes vegyületek biológiai, fizikai és kémiai vizsgálata, kifejlesztése mitokondriális betegségekre”című projekt középpontjában a humán sejt energia-termelésért felelős egységének, a mitokondriumnak a kutatása, működésének feltárása állt.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói egy nemzetközi projektben dolgoznak egy forradalmi kvantumprocesszoron, amely szobahőmérsékleten és hordozható formában működhet. A MAESTRO projekt gyémántban létrehozott kvantumbitekre alapozva fejleszt stabil, iparilag skálázható kvantumeszközöket.
Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.
Az ELTE kutatója, Bécs Krisztián biomechanikai módszerekkel vizsgálta a bronz- és vaskori mongol sziklavésetek állatábrázolásait, hogy kiderítse, mennyire élethűen ábrázolták az őskori művészek az állatok mozgását. A kutatás során 38 négylábú állatot ábrázoló vésetet elemeztek, és megállapították, hogy az ábrázolások 39,5%-a valósághű volt.
Február 2-3-án Sopron ad otthont a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Konferenciájának, amely rekordszámú, 131 előadással várja a szakembereket. A konferencia a klímaváltozástól a dróntechnológiáig számos aktuális témát érint, és a hazai erdészeti élet egyik legfontosabb eseményévé nőtte ki magát.
Az új, több hatáskomponenst ötvöző „SZV-1287” vegyület a preklinikai vizsgálatok során számos fájdalommodellben hatásosnak bizonyult, távlatot nyitva a krónikus idegi fájdalmakkal küzdő betegek gyógyításában. A klinikai vizsgálatok több lépésben haladnak előre, jelenleg az egészséges önkéntesek tesztelése zajlik.
Az elmúlt napokban Magyarországról is megfigyelhető volt a sarki fény, amelyet a Nap aktivitásának növekedése és a geomágneses viharok idéznek elő. A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatói részletesen bemutatják a jelenség kialakulását és hatásait a Föld körüli plazmakörnyezetre.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kutatási Kiválósági Programjai keretében támogatott Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja által vezetett kutatócsoport eredménye kiemelten jelent meg az Amerikai Fizikai Társulat vezető magfizikai lapjában, a Physical Review C-ben, a lap szerkesztőinek ajánlásával. A közvetett, kvantumos magfizikai észlelés első pillantást vethetett az ősanyag második új formájára.
2025 végén elindult a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet új tudományos portálja, a Balatonkutatók oldala. A felületen videók, podcastok és képek segítségével mutatják be a Balaton kutatásának legfontosabb eredményeit, az élővilág változásait és a klímaváltozás hatásait. A cél a tudomány népszerűsítése és a tó jövőjének alakítása.
A győri Széchenyi István Egyetemen tartották az MIT LinQ Catalyst Europe elnevezésű, orvostechnológiai innovációkra fókuszáló program idei első állomását. Az intézmény harmadik alkalommal adott otthont a szakmai rendezvénynek, amely során hat ország fiatal kutatói kezdték meg a közös munkát tapasztalt mentoraikkal.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat AI Agentic Discovery Hackathonján tíz csapat versenyzett innovatív, autonóm AI-rendszerekkel, amelyek forradalmasíthatják a tudományos kutatásokat. A győztes GeNEX csapata távoli tudományterületek közötti új kapcsolatokat kereső rendszert alkotott, amely áttörő felfedezéseket ígér.
Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói majmok agyi tevékenységét vizsgálva feltárták, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet. Az amigdala és a hippokampusz együttműködése segíti a társas rang felismerését és a tekintet irányítását, alapvető szerepet játszva a társas viselkedésben.
A Debreceni Egyetem kutatócsoportja új tömegspektrometriás eljárást fejlesztett ki, amely jelentősen lerövidíti és olcsóbbá teszi a fehérjék elemzését a gyógyszeriparban. Az innovatív módszer a kapilláris áramlás dinamikáját használja, így tisztítás nélkül is pontos eredményt ad, ami forradalmasíthatja a fehérjekutatást.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Óbudai Egyetem stratégiai megállapodást kötött mesterséges intelligencia alapú kutatásfejlesztésről. A konzorcium célja egy MI-alapú kutatástámogató platform létrehozása, amely automatizálja és felgyorsítja a tudományos munkát, növelve a hazai kutatások hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét.
Leopold Tausch 1886-ban leírt késő kréta korú csigáit 130 év után fedezték fel a Bécsi Tudományegyetem gyűjteményében. A magyar kutatói részvétellel feldolgozott anyag két új csigafajt és két új nemzetséget is tartalmaz. A gyűjtemény jelentősége a ritka késő kréta időszaki szárazföldi csigák miatt kiemelkedő.
A James Webb Űrtávcső segítségével a HUN-REN CSFK kutatócsoportja egy ikercsillag körüli bolygóképző korongban korábban soha nem látott változásokat fedezett fel. A DQ Tauri rendszer két fiatal csillaga körüli korong dinamikusan változik, pulzál és folyamatosan módosítja szerkezetét, ami új megértést hoz a bolygóképződésről.
