Az ELTE két kutatója interaktív weboldalt készített, amely közérthetően mutatja be a közvélemény-kutatások folyamatát. A Survey Anatómia scrollytelling formában vezeti végig a látogatót a kérdőíves társadalomkutatások tervezésétől az adatfeldolgozásig, vizuális eszközökkel segítve a megértést.
Sajtóközlemények: Tudomány
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa, Németh Károly a helyszínen vizsgálja az etiópiai Hayli Gubbi vulkán november 23-i, meglepetésszerű kitörését. A több ezer éve szunnyadó vulkán robbanásos eseménye helyi és globális hatásokkal bír, és jövőbeli viselkedése bizonytalan.
Háromtagú delegációval látogatott a győri Széchenyi István Egyetemre a közép-olasz Sienai Egyetem nemrégiben. A felek a jövőben akár urológiai, nőgyógyászati vagy más, jövőbemutató orvostechnológiai kutatásokban működhetnek együtt.
Az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog európai megjelenése nemcsak közegészségügyi, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívást jelent. Míg a kórokozó-terjesztésük jól ismert, az őshonos szúnyogfajokra gyakorolt ökológiai hatásaik kevésbé ismertek.
Magyar kutatók a BME és a HUN-REN együttműködésében feltárták a jura kori ammoniteszek rágószervének különleges belső szerkezetét. A 150 millió éves tengeri puhatestűek aptychus nevű kemény fedőlemeze egy Bouligand-szerkezethez hasonló kristályszerkezetet mutat, ami új megvilágításba helyezi életmódjukat és táplálkozásukat.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025 novemberében új szervezeti formában tartotta alakuló ülését, melyen a tudomány és az üzleti élet vezetői vettek részt. Az Irányító Testület a magyar kutatás és innováció jövőjét formálja, célja a tudományos eredmények és a nemzeti kultúra támogatása, valamint a gazdasági kihívások megoldása.
Az MTA bemutatta a magyar kutatók helyzetét feltáró, több mint ötezer kutató részvételével készült felmérés eredményeit. A kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, pályázati lehetőségeikről és mentális egészségükről szóló átfogó kutatás számos kihívást és problémát tárt fel, különösen a fiatal kutatók körében.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának kutatócsoportja Érzelem és politika címmel tízrészes podcast-sorozatot készített a középkori magyar királyok szerelmi életéről. A projekt célja, hogy a történelmi személyiségek magánéletén keresztül mutassa be a politikai események emberi oldalát, és széles körben terjessze a tudományos ismereteket.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáján végzett katéteres beavatkozásokat élőben követhették a nagyváradi konferencia résztvevői. A magyar-román szakmai fórumon a koszorúér teljes elzáródás minimálisan invazív kezelésének legújabb technikáit mutatták be, köztük az orbitális atherectomiát.
A Soproni Egyetem nemzetközi szinten is kiemelkedik az AI-alapú oktatás terén. Két munkatársa képviselte Magyarországot a kínai AIED konferencián, ahol az etikus és hatékony mesterséges intelligencia alkalmazásáról tárgyaltak. Az egyetem aktívan részt vesz nemzetközi kutatásokban és együttműködésekben, hogy az MI-alapú oktatás élvonalába tartozzon.
Magyar kutatók jelentősen továbbfejlesztették a prime génszerkesztő módszert, amely a CRISPR-Cas9 rendszeren alapul. Az új eljárás hatékonysága és pontossága messze felülmúlja a korábbi technikákat, így biztonságosabbá és célzottabbá válik a genetikai betegségek kezelése.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói a hippokampusz szerepét vizsgálták a tanulásban és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásban. Egerek virtuális környezetben tanultak meg jutalomhoz vezető útvonalakat, miközben az agyi aktivitásukat két-foton mikroszkóppal követték. Az eredmények segíthetnek a kognitív hanyatlás jobb megértésében.
Erdélyben, a Hátszegi-medencében egy kivételesen gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet fedeztek fel, ahol négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradvány található. A lelőhelyen részleges dinoszaurusz-csontvázak is előkerültek, köztük egy eddig ismeretlen, jó állapotban megőrződött sauropoda példány.
A MATE, a University of Warwick és az ELTE kutatói egy új baktériumfajt, a Foliimonas ilicist azonosították, amely képes lebontani a levegőben található szén-monoxidot. Ezt a baktériumot örökzöld magyal leveleiről izolálták, és felfedezése új megvilágításba helyezi a városi növényzet ökológiai szerepét a légszennyezés csökkentésében.
A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói egy új, AI-alapú látórendszer-modellt fejlesztettek ki, amely az emberi agy kétirányú információfeldolgozását utánozza. Ez a modell nemcsak a képfelismerést javítja, hanem az agyműködés mélyebb megértéséhez is hozzájárul, és megbízhatóbb gépi látási rendszereket tesz lehetővé.
A Szegedi Tudományegyetem bemutatta legújabb orvostechnológiai fejlesztéseit és kutatási eredményeit az SZTE Innovációs Napon. Az eseményen hangsúlyozták az egyetem és ipari partnerei közötti együttműködés fontosságát, valamint a diagnosztika és terápia legmodernebb megoldásait.
Prof. Dr. Meskó Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének kutatója új elméleti tanulmányt publikált a szexuális-gazdasági csere komplex jelenségéről az Archives of Sexual Behavior folyóiratban. A tanulmány integrált megközelítést kínál, amely ötvözi az evolúciós pszichológia, társadalomtudomány és pszichológia nézőpontjait.
A Széchenyi István Egyetem doktorandusza, Vörös Ádám második helyezést ért el a rangos 3MT versenyen egészségtechnológiai kutatásával. PhD-munkája a titánimplantátumok tesztelésére és továbbfejlesztésére fókuszál, amelyet az egyetem és a DentArt Technik vállalat támogatásával végez.
Az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a szuperbaktériumok terjedése az egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívás napjainkban. Pál Csaba és Papp Balázs evolúcióbiológusok az MTA Tudományünnep+ előadásán bemutatták a probléma hátterét és a lehetséges megoldásokat, mint az antibiotikum-kombinációk és a bakteriofág vírusok alkalmazása.
A skizofrénia több tízmillió embert érint világszerte, és a hatékony terápiák fejlesztéséhez elengedhetetlen az agyi idegi hálózatok pontos megértése. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatócsoportja áttörést ért el egy nagyfelbontású eljárás kifejlesztésében, amely lehetővé teszi a szinaptikus fehérjék vizsgálatát emberi agyszövetben egyedi szinapszisok szintjén.
A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a mogyorófélék fogyasztása nem növeli, hanem akár enyhén csökkentheti a divertikulitisz kockázatát. Több mint 800 ezer ember adatait elemezve cáfolták meg a régi tévhitet, miszerint a betegségben szenvedőknek kerülniük kellene a magvakat. A vizsgálat összefoglalja a rendelkezésre álló bizonyítékokat, segítve a betegek tájékoztatását.