Gali Ádám és csapata a Nature Materials-ben publikált tanulmányában egy új kvantumérzékelőt mutat be, amely a szilícium-karbidban található kvantumbitek felületkémiai stabilizálásával működik. Ez a megoldás lehetővé teszi a rendkívül pontos, szobahőmérsékleten működő kvantumszenzorok fejlesztését, amelyek biológiai és kémiai folyamatok érzékeny mérésére alkalmasak.
Sajtóközlemények: Tudomány
A HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet és hazai egyetemi partnerei áttörő eredményt értek el a sertéseket érintő Mycoplasma hyorhinis elleni védekezésben. Egy hőérzékeny, élő vakcinajelöltet fejlesztettek ki, amely csökkenti a betegség súlyos tüneteit és gazdasági károkat.
A Corvinus a napokban csatlakozott a QS felsőoktatási értékelő szervezet kezdeményezéséhez, a Felelős AI Konzorciumhoz. Ez a világszerte a jövőorientált intézményeket összefogó nemzetközi hálózat a mesterséges intelligencia felelős felsőoktatási integrációját támogatja.
A mesterséges intelligencia jövőjét nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a média hozzáállása is alakítja – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatásából. A tanulmány szerint a média narratívái, legyenek azok optimisták vagy szkeptikusak, jelentősen befolyásolják az MI megítélését és jövőjét.
Az University of Bergen és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont közös projektje áttörést ért el a rákos sejtek elleni hadronterápiában: a Bergen proton CT detektor prototípusát 2026 januárjában sikeresen tesztelték. Ez az új technológia pontosabb dózistervezést és célzottabb kezelést tesz lehetővé, csökkentve az egészséges sejtek károsodását.
Az Óbudai Egyetem EKIK kutatói matematikai modellekkel és algoritmusokkal optimalizálták a kemoterápia adagolását, hogy személyre szabottan kezeljék az agresszív emlőrákot. Az új módszerrel hosszabb túlélést és kevesebb gyógyszerrezisztenciát értek el, miközben a kezelések kevésbé terhelik a szervezetet.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
2026-ban a Soproni Egyetem nemzetközi tudományos központként szolgál, számos konferenciának és szimpóziumnak ad otthont. A rendezvények fókuszában a fenntarthatóság, erdőgazdálkodás, faipar és pedagógia állnak, melyek elősegítik a szakmai együttműködést és a hallgatók bevonását a tudományos életbe.
A serdülők finommotoros képességeit egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat, de eltérő mértékben. Egy kutatás szerint hangszeres tapasztalat nélkül a biológiai érés dominál az összetett kézmozgásokban, míg zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama a meghatározó tényező.
Az immunterápiák forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, de nem minden beteg reagál rájuk egyformán. Egy új nemzetközi kutatás szerint nemcsak a daganatok mutációinak mennyisége, hanem minősége is meghatározza az immunterápiás válasz hatékonyságát. A daganatok bizonyos mutációi „láthatatlanná” tehetik őket az immunrendszer számára.
Pink István, a Debreceni Egyetem matematikusa és japán kollégája egy 30-40 éve nyitott matematikai problémát oldott meg. Kutatásuk a diofantoszi egyenletek megoldásaira fókuszált, bebizonyítva, hogy legfeljebb két pozitív egész megoldás létezik, kivéve két speciális esetet. Eredményüket az American Journal of Mathematics közölte.
Az ELTE laborjaiban fejlesztik a jövő célzott rákterápiás módszereit, amelyek a daganatsejtek szelektív kezelésére fókuszálnak, miközben megkímélik az egészséges szöveteket. A kutatócsoport mesterséges intelligenciát is alkalmaz a személyre szabott terápiák kidolgozásához, és fiatalokat is bevonnak a tudományos munkába.
Magyar kutatók forradalmi módszert fejlesztenek az epilepszia kezelésére, amely fejbőr alá ültetett elektródákkal időben felismeri a rohamokat és célzott elektromos ingerléssel csökkenti azok számát. Ez az új eljárás különösen a gyógyszerrezisztens betegek számára jelenthet áttörést, akiknél a hagyományos kezelések nem hatékonyak.
A Debreceni Egyetem kutatói áttörést értek el a méhlepény speciális immunsejtjeinek, a Hofbauer-sejteknek a genetikai vizsgálatában. Az eredmények hozzájárulhatnak a várandósság alatti folyamatok és szövődmények jobb megértéséhez, valamint új terápiás lehetőségek kidolgozásához. A kutatás nemzetközi együttműködésben történt.
Az ELTE és a Digitéka együttműködésében jelentős erdélyi sajtóanyag digitalizálása valósult meg, amely 333 492 oldal magyar nyelvű történeti újságot ölel fel. A projekt célja a kulturális örökség korszerű kutathatóságának elősegítése volt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat űrkutatási programot indít, hogy a magyar űrkutatás szorosabban kapcsolódjon a társadalomhoz és gazdasághoz. A program célja, hogy Magyarország aktív szereplővé váljon a nemzetközi űrgazdaságban, és erősítse pozícióját az innovációs ökoszisztémában.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
A Pécsi Tudományegyetem virológusai Nemzetközi Jubileumi Konferencia és Fotókiállítás keretében mutatják be az elmúlt öt év legfontosabb tudományos és technológiai eredményeit. Az esemény 2026. február 9-én és 10-én kerül megrendezésre, áttekintve a pandémia által kiemelt figyelmet kapott virológia fejlődését.
Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.
A BME és az University of Illinois kutatói közösen vizsgálták a Dunán és a Mississippin épített sarkantyúk hatásait az árvizekre. Az 1993-as közép-nyugati árvizet követően felmerült, hogy a folyószabályozási műtárgyak befolyásolhatják az árvizek súlyosságát. A kutatás kimutatta, hogy a meder anyaga jelentősen meghatározza a sarkantyúk hosszú távú hatását.
2026. február 10-én debütál a Space Summit 2026, amely új fejezetet nyit a magyar űrkutatásban. A konferencia a HUN-REN Űrkutatási Program jövőjét formálja, nemzetközi szakemberek részvételével. Célja a hazai űripari és kutatási ökoszisztéma erősítése, valamint a nemzetközi együttműködések előmozdítása.