A japán T2K és az amerikai NOvA neutrínókísérletek közös elemzése áttörést hozott az antianyag rejtélyének kutatásában. Az ELTE kutatói is jelentősen hozzájárultak a Nature-ben megjelent tanulmányhoz, amely közelebb visz az Univerzum anyag–antianyag aszimmetriájának megértéséhez.
A HUN-REN kutatói ásványtani és geometriai modellezéssel fedezték fel, hogyan működött a százmillió éves ammoniteszek rágószerve, az aptychus. Egy új matematikai modell segítségével magyarázták meg az aptychus különleges mechanikai ellenállóképességét, amely a Bouligand-típusú spirális szerkezetnek köszönhető.
2025-re a globális klímaválság súlyosbodott: a Föld rendszereinek több mint kétharmada kritikus állapotban van, és 2024 volt a valaha mért legmelegebb év. Az emberi tevékenység tovább gyorsítja a felmelegedést, miközben az extrém időjárási események és gazdasági károk drasztikusan nőnek – áll az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársainak elemzésében.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a 2025-ös UI GreenMetric World University Rankings nemzetközi rangsorban ismét kimagasló eredményt ért el. 105 ország 1745 egyeteme közül a 29. helyen végzett, így Magyarország legzöldebb egyetemének számít. Ez az eredmény tovább erősíti az intézmény fenntarthatóság iránti elkötelezettségét.
Németh Károly, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet kutatója az etiópiai Hayli Gubbi vulkán kitörését tanulmányozta. A vulkán heves robbanásokkal és magas hamuszórásokkal jelezte aktivitását, ami freatomagmás jellegű kitörésre utal. A kutatás során friss hamut is sikerült vizsgálni, de mintákat csak a jövőbeni expedíció hozhat.
A Debreceni Egyetem hallgatói kiválóan szerepeltek a spanyolországi NeuroSpark Hackathonon, ahol idegrendszeri problémák megoldásán dolgoztak nemzetközi csapatokban. A versenyen hordható eszközök és alkalmazások fejlesztése volt a cél, amelyek az emberi agy elektromos aktivitását használják fel.
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a gombakórokozók okozta minőségi problémák a kukoricatermesztésben, melyek aflatoxin B1 szennyezést eredményeznek. A MATE kutatói olyan megoldást fejlesztettek ki, amely a toxinos kukoricát rovarok segítségével hasznosítja, így körforgásos gazdálkodásba illeszthető.
Az Axiom Space Ax-4 küldetése során a Nemzetközi Űrállomásról új típusú felhők feletti elektromos fényjelenségeket, az ún. kék tündéreket (pixie) észleltek. Ezek a koronakisülések rövid életű, de akár több négyzetkilométernyi területre kiterjedő fényjelenségek, melyek a zivatarfelhők tetején vagy belsejében alakulnak ki. A jelenség hátterében a felhőn belüli különleges villámkisülések állnak, amelyek a zivatarok intenzitásának tanulmányozásában is fontos szerepet játszanak.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban dolgozó kutatók idei, átlagosan 30 százalékos béremelése a kiszámítható, tervezhető, nemzetközileg is versenyképes kutatói életpálya korszakát nyitotta meg. A szeptemberi bérrendezést követően jelentősen nőtt a HUN-REN kutatóinak bére.
A Semmelweis Egyetem kutatói új, pontosabb modellt fejlesztettek ki stroke-on átesettek autóvezetési alkalmasságának megítélésére. A módszer több kognitív teszt eredményeit kombinálja, így csökkenti a téves döntések számát, és segíti az orvosi döntéshozatalt. A modell 85%-os pontossággal határozza meg a vezetésre való alkalmasságot.
A napokban állt Föld körüli pályára a Széchenyi István Egyetem iker műholdja a Hunity kisműhold fedélzetén. Az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma által készített kísérleti panelek működése újabb mérföldkövet jelent a győri hallgatók végső céljához, hogy önálló, saját műholdat bocsássanak fel a világűrbe.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói az űrhajósok mikrobiomváltozásait vizsgálták a Nemzetközi Űrállomáson, hogy megértsék a mikrogravitáció és stressz hatásait. Eredményeik segíthetnek az űrhajósok egészségének megőrzésében hosszútávú űrutazások során, és a Földön is hozzájárulhatnak a stressz mikrobiomra gyakorolt hatásainak kezeléséhez.
Az ELTE Természettudományi Karán átadták a régió legmodernebb kémiai okoslaborját, a SuperSmartLab-et, amely mesterséges intelligenciával és automatizált mérőrendszerekkel támogatja a vegyészképzést. A laboratórium a digitális eszközök és innovatív technológiák révén a jövő oktatását hozza el a jelenbe.
Az ELTE két kutatója interaktív weboldalt készített, amely közérthetően mutatja be a közvélemény-kutatások folyamatát. A Survey Anatómia scrollytelling formában vezeti végig a látogatót a kérdőíves társadalomkutatások tervezésétől az adatfeldolgozásig, vizuális eszközökkel segítve a megértést.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa, Németh Károly a helyszínen vizsgálja az etiópiai Hayli Gubbi vulkán november 23-i, meglepetésszerű kitörését. A több ezer éve szunnyadó vulkán robbanásos eseménye helyi és globális hatásokkal bír, és jövőbeli viselkedése bizonytalan.
Háromtagú delegációval látogatott a győri Széchenyi István Egyetemre a közép-olasz Sienai Egyetem nemrégiben. A felek a jövőben akár urológiai, nőgyógyászati vagy más, jövőbemutató orvostechnológiai kutatásokban működhetnek együtt.
Az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog európai megjelenése nemcsak közegészségügyi, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívást jelent. Míg a kórokozó-terjesztésük jól ismert, az őshonos szúnyogfajokra gyakorolt ökológiai hatásaik kevésbé ismertek.
Magyar kutatók a BME és a HUN-REN együttműködésében feltárták a jura kori ammoniteszek rágószervének különleges belső szerkezetét. A 150 millió éves tengeri puhatestűek aptychus nevű kemény fedőlemeze egy Bouligand-szerkezethez hasonló kristályszerkezetet mutat, ami új megvilágításba helyezi életmódjukat és táplálkozásukat.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025 novemberében új szervezeti formában tartotta alakuló ülését, melyen a tudomány és az üzleti élet vezetői vettek részt. Az Irányító Testület a magyar kutatás és innováció jövőjét formálja, célja a tudományos eredmények és a nemzeti kultúra támogatása, valamint a gazdasági kihívások megoldása.
Az MTA bemutatta a magyar kutatók helyzetét feltáró, több mint ötezer kutató részvételével készült felmérés eredményeit. A kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, pályázati lehetőségeikről és mentális egészségükről szóló átfogó kutatás számos kihívást és problémát tárt fel, különösen a fiatal kutatók körében.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának kutatócsoportja Érzelem és politika címmel tízrészes podcast-sorozatot készített a középkori magyar királyok szerelmi életéről. A projekt célja, hogy a történelmi személyiségek magánéletén keresztül mutassa be a politikai események emberi oldalát, és széles körben terjessze a tudományos ismereteket.
