Széchenyi István örökké aktuális, személyiségének ereje másfél évszázaddal halála után is vonzza az embereket. Vajon miért érezzük ennyire közel magunkhoz? Többek között erre keresi a választ Csorba László Széchenyi István című könyvének legújabb kiadása és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „…a Tudós Társaság dolgában”: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből című levelezéskötet.
Sajtóközlemények: Tudomány
A fényszennyezés egyaránt káros hatással van az emberi szervezetre és az élővilágra, mégis úgy fest, kevés figyelem jut rá az új gigaberuházások kivitelezésénél. Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatójának elemzéséből kiderül, hogyan lesznek világosabbak az éjszakáink, ahogy Magyarország akkunagyhatalommá válik.
Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin virágzási jellemzőit.
A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem (NTU) professzora, Srinivasan Madhavi vehette át a napokban a győri Széchenyi István Egyetem által először átadott Arraboniensis Distinguished Professor címet, amelyet példaértékű nemzetközi tudományos közösségépítési és kutatás-fejlesztési tevékenységével érdemelt ki.
Átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a városi autópályák a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével lezajlott nemzetközi kutatás.
Gépi tanulás segítségével nagy pontossággal megjósolható, hogy az emlőrák elsődleges kezelése után milyen típusú helyi kiújulásra van esély, és ezután kialakulhatnak-e szervi áttétek, derül ki a Semmelweis Egyetem friss kutatásából.
A győri Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit is bevonja tudományos tevékenységébe, sokan gyakornokként támogatják a kutatás-fejlesztést.
A földi rendszerek változásait összefüggéseiben szükséges vizsgálni, és ezen múlik az ember egészsége is. A világ vezető kutatói azért érkeznek április végén Budapestre, hogy elmélyítsék a föld- és környezettudományok, valamint az élettudományok közötti párbeszédet, és válaszokat keressenek a Kárpát-medencét is érintő tudományos kérdésekre, összefüggésekre.
Heteken át tartó izgalmas kalandsorozaton keresztül ismerhetik meg az érdeklődők Budapest felszíni és felszínalatti vizeinek, valamint az azt kutató hidrogeológusok mindennapjainak titokzatos világát. A „Dunától a termálvizekig, Budapest a vizek fővárosa” című kampánysorozattal az ELTE kutatói nem csak a vizek fővárosát, hanem a kutatói életpályát is szeretnék megismertetni.
Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egyik friss kutatása.
A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését.
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha.
Az Európai Űrügynökség a mai napon tette közzé a Euclid űrtávcső legfrissebb adatait, amelyek demonstrálják az űrtávcső páratlan potenciálját. A Euclid arra lett tervezve, hogy az univerzum legnagyobb és legpontosabb térképét készítse el a következő 5 év során.
Az alkotások műfaji sokszínűségét jelzi, hogy közöttük egyaránt megtalálhatók klasszikus monográfiák, az oktatáshoz szorosan kapcsolódó szakmai könyvek, illetve tanulmánykötetek, amelyek a jogtörténeti témáktól a hatályos jog bemutatásán és elemzésén át a jövőbe mutató tudományos kutatások ismertetéséig számos témát lefednek.
A KEPsoft Collaborative célja, hogy a vesebetegek számára nagyobb eséllyel találjon megfelelő élődonort, növelve ezzel a transzplantációk sikerességét. A szervezet olyan szoftveres megoldásokat fejleszt, amelyek optimalizálják a vesecsere-programok működését Európában és a világ más régióiban is.
Március 14-én ünnepélyes keretek között átadták a HUN-REN székházát. Az Alkotmány utca 29. a hazai és nemzetközi kutatói közösség, világhírű, jövőbe tekintő kutatói kiválóságok, szakértők, gazdasági szereplők és döntéshozók találkozási pontjává válik.
A díjat 2025-ben dr. Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, dr. Soós Tibor okleveles vegyész, dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, dr. Zábori Zoltán, gépészmérnök és dr. Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át.
Az egyhetes képzés témája idén a digitális gyermekvédelem volt, elvégzéséről a teljes kurzust végigkövető hallgatók mikrotanúsítványt is kaptak. Az amerikai Joseph Squillace professzor az online kortárs megfélemlítés veszélyeiről tartott előadást.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája március 12-én mintegy 5000 kilométerre megközelítette a Marsot és hintamanővert hajtott végre. A fő cél az űrszonda felgyorsítása volt, de az ESA csapata kihasználta a bolygó közelségét az optikai kamerák tesztelésére és pár fotó készítésére is.
A társadalomtudományok és menedzsment képzési területen – több kategóriában is javítva – a Corvinus továbbra is magasan első az itthoni egyetemek között a QS világranglistában. A politikatudományi rangsorban idén először hazai résztvevők is szerepelnek, a Corvinus itt is az élen áll magyar viszonylatban.
Az 55 szűkebb szakterület közül 8-ban kizárólag az ELTE került be hazánkból a világ legjobbjai közé a QS 2025-ös listáján, ezek közül a nyelvészet és a régészet a kimagasló 151-200. helyen végzett.