Magyar paleontológusok új kacsacsőrű dinoszaurusz fajt fedeztek fel Erdélyben, a Hátszegi-medencében. A Kryptohadros kallaiae nevű növényevő dinoszaurusz maradványait részleges csontváz formájában találták meg, ami rávilágít a régió élővilágának sokszínűségére a kréta időszak végén.
A Magyar Tudományos Akadémia 2026. május 5-én tartja tisztújító közgyűlését, ahol új vezetőket választanak. A jelenlegi tisztségviselők mandátuma lejár, így elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest és alelnököket választanak. A jelöltek koncepciói nyilvánosak, és programbemutató ülésen ismertetik terveiket.
A Rényi AI kutatócsoport orvosok és szakemberek bevonásával dolgozik a magyar egészségügyi adatvagyon hasznosításán. A több mint 15 évre visszamenő adatokból mesterséges intelligencia segítségével életút-adatbázist alakítanak ki, amely elősegíti a gyorsabb diagnózist, célzottabb terápiát és jobb betegellátást.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében vizsgálja, hogyan javíthatók hatékonyabban a sugárzás okozta DNS-károsodások. A projekt célja a sejtek természetes DNS-javító képességének fokozása az űrutazás során fellépő károsodások esetén, amely a jövő mélyűri küldetései szempontjából kiemelten fontos.
Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel rejtélyes sötét energiát, ha a világegyetem „foltokban” tágul. Az iEdS modell egyszerre illeszkedik a főbb kozmológiai megfigyelésekhez, és megoldást kínál a modern kozmológia egyik legnagyobb problémájára, a Hubble-feszültségre.
A Budapesti Corvinus Egyetemen visegrádi együttműködésben lezajlott kutatás az ukrajnai háborút példaként használva bizonyos, információs szempontból kulcsfontosságú eseményeket elemzett, amelynek eredményeit most sajtónyilvános konferencián mutatják be.
A Blue Skies Space sikeresen végrehajtotta az első fény méréseket a Mauve műholddal, megnyitva egy új korszakot a kereskedelmi űrkutatásban. A Mauve ultraibolya és látható fényben vizsgálja a csillagokat, segítve a mágneses aktivitás és exobolygók lakhatóságának jobb megértését. A nemzetközi együttműködésben magyar kutatók is részt vesznek.
A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A mesterséges intelligencia segítségével fénykép vagy hangfelvétel alapján azonosíthatók a betegségeket terjesztő szúnyogfajok, ami új korszakot nyithat a járványmegelőzésben. Kutatók kimutatták, hogy a szúnyogok hangja faj- és egyedspecifikus, és a környezeti tényezők figyelembevétele javíthatja az MI alapú azonosítás pontosságát.
A Debrecen Egyetem Klinikai Központjában bevezették az R-PAS pszichodiagnosztikai módszert, amely a több mint százéves Rorschach-teszt továbbfejlesztett, modern változata. Ez az új rendszer gyorsabb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé, támogatva a hatékonyabb betegellátást és a tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyítást.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyik legrangosabb díját, a Jedlik Ányos-díjat a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenység, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi és szerzői jogi munkásság elismeréséül adták át a Szépművészeti Múzeumban.
A HUN-REN Wigner FK kutatói új, univerzális és praktikus módszert javasoltak a kvantumos összefonódottság desztillálására, amely kulcsfontosságú a kvantumkommunikáció és kvantumszámítás területén. Az eljárás nyolc bemenő kvantumbit-párból közel tökéletes Bell-párt állít elő, előrelépést jelentve a korábbi technikákhoz képest.
85 millió évvel ezelőtt a mai Bakony területén egy különleges, szárazföldi krokodil, a Doratodon carcharidens garázdálkodott. Ez a kis termetű ragadozó pengeszerű fogakkal és dinoszauruszszerű koponyával rendelkezett, életmódja pedig eltért a mai krokodilokétól. A frissen felfedezett koponya alapján most először rajzolták meg teljes alakját.
A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói mesterségesen előállított rekombináns antigének segítségével mérhetővé tették a vakcinák immunválaszát. A Szegeden fejlesztett fehérjék kulcsszerepet játszanak az mRNS-LNP vakcinák működésének megértésében, elősegítve a célzott vakcinafejlesztést.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026 márciusában elindította a Mesterséges Intelligencia Zászlóshajó Programot, amely az egyetem digitális és fenntarthatósági fejlesztéseinek záróeleme. A program célja, hogy az ELTE a mesterséges intelligencia multidiszciplináris tudásközpontjává váljon, integrálva az MI-t az oktatásba, kutatásba és intézményi működésbe.
Magyarország erős szakmai jelenléttel képviselteti magát a londoni Space-Comm Expo Europe kiállításon, Európa vezető űrtechnológiai fórumán. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat önálló standdal és előadásokkal mutatja be a magyar űrkutatás eredményeit, Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok részvételével.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szervezeti megújulása folytatódik: március 1-jétől három tudományterületi alelnök segíti a kutatási intézmények koordinációját. Dr. Szalay Zsolt, Dr. Nagy Péter és Dr. Aczél Petra a műszaki, élettudományi és határtudományi területeken erősítik a hálózati együttműködést és innovációt.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat legújabb kiadványa, a Space-Ready Science Excellence bemutatja Magyarország hozzájárulását a nemzetközi űrkutatáshoz és űriparhoz. Az online elérhető kiadvány rávilágít a stratégiai szemléletre, amely a kutatástól az innováción át a társadalmi-gazdasági hasznosulásig terjed.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint azok, akik az azonnali jutalmakat részesítik előnyben, hajlamosak múltbeli döntéseiket türelmesebbnek és fegyelmezettebbnek látni a valóságnál. A jelenorientáltság befolyásolja az emlékezet pontosságát, így az emberek torzítva idézik fel döntéseiket, hogy megvédjék önképüket.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületet (NTTT) hozott létre, amelyben tizenhárom világhírű tudós vesz részt. A testület célja a HUN-REN nemzetközi kapcsolatrendszerének és versenyképességének erősítése, valamint a kutatási stratégia alakítása.
A 31. Debreceni Kardiológiai Napokon a legújabb gyógyszeres terápiák és a robotika szerepe áll a középpontban. A konferencián a szív- és érrendszeri betegségek kezelésének innovációit, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazását vitatják meg a Debreceni Egyetemen. Több mint ötszáz szakember vesz részt az eseményen.
