A társadalmi- és viselkedéstudományi publikációk egynegyedénél az adatok szakértői újraelemzésekor az eredeti szerzőktől eltérő következtetésre jutottak, ami a kutatások módszertani érzékenységére mutat rá – állapítja meg egy, a Nature folyóiratban megjelent nagyszabású, tömeges együttműködésen alapuló friss nemzetközi kutatás magyar kutatók vezetésével.
Sajtóközlemények: Tudomány
Az elmúlt évtizedben a társadalom- és viselkedéstudományokban reformok indultak a kutatások megbízhatóságának növelésére. Egy nemzetközi projektben 457 kutató ugyanazt az adatot elemezte, hogy feltárják az elemzési variabilitás hatását. Az eredmények jelentősen eltértek, ami a tudományos következtetések bizonytalanságára hívja fel a figyelmet.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány felfedezte, hogy a Föld mágneses burokjánál, a magnetosheath-ben a turbulencia képes önmagát erősítő mágneses mezőt létrehozni, azaz dinamóhatás működik. Ez az első űrszondás bizonyíték, amely áthidalja a kis és nagy léptékű fizikai folyamatok közötti szakadékot, és pontosítja az űridőjárási modelleket.
Nyártól nagy valószínűséggel újabb El Niño esemény alakul ki a Csendes-óceánon, amely globális átlaghőmérséklet-emelkedést hozhat. A jelenség akár szuper El Niño-vá is fejlődhet, ami ritka és jelentős klímahatásokkal jár. Magyarországon főként a téli enyhébb és csapadékosabb időjárásban mutatkozhat meg hatása.
A Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei egyedülálló kutatást végeznek a diófák állományromlásának megállítására. A projekt célja egy biológiai védekezési stratégia kidolgozása, amely vegyszerek nélkül, a természet erejével gyógyítja meg a beteg fákat. A kutatás a mikrobiológiai és molekuláris biológiai módszereket ötvözi a terepi megfigyeléssel.
A havasi vöröshangyák összetett társadalmi hálózatokat építenek, amelyek kulcsfontosságú erőforrásokra, például táplálékot adó fára szerveződnek. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezek a hálózatok, ha egy fontos vagy kevésbé fontos erőforrás kiesik, és milyen tanulságokat vonhatunk le az önszerveződő rendszerek működéséről.
Budapesten szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottak a kvantumkommunikáció és a jövő kiberbiztonsági megoldásairól. A QCIHungary projekt célja a magyar kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése, amely kapcsolódhat az európai hálózathoz. A résztvevők egyetértettek, hogy a kvantumtitkosítás kulcsfontosságú a biztonságos kommunikáció jövőjében.
Hazánkban újszerű kutatás vizsgálta a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét tudományos tevékenységükről, munkahelyi körülményeikről, pályázati lehetőségeikről és nemzetközi együttműködéseikről. Több mint ötezren válaszoltak a kérdőívre, így átfogó képet kaptak a kutatói közösség helyzetéről.
A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Diákköri Tanács új együttműködési megállapodást kötött, amely a középiskolától az akadémiai tagságig támogatja a fiatal kutatók életútját. Céljuk a tudományos pálya iránti érdeklődés erősítése és a tehetségek hosszú távú megtartása.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika áttörő radartechnológiát vezetett be az emlődaganatok kezelésében. Az SCOUT radarlokalizációs módszer milliméteres pontossággal segíti a tumorok és nyirokcsomók azonosítását, lehetővé téve a célzott és kíméletes műtéteket, amelyek gyorsabb gyógyulást és jobb esztétikai eredményt biztosítanak.
Magyar paleontológusok új kacsacsőrű dinoszaurusz fajt fedeztek fel Erdélyben, a Hátszegi-medencében. A Kryptohadros kallaiae nevű növényevő dinoszaurusz maradványait részleges csontváz formájában találták meg, ami rávilágít a régió élővilágának sokszínűségére a kréta időszak végén.
A Magyar Tudományos Akadémia 2026. május 5-én tartja tisztújító közgyűlését, ahol új vezetőket választanak. A jelenlegi tisztségviselők mandátuma lejár, így elnököt, főtitkárt, főtitkárhelyettest és alelnököket választanak. A jelöltek koncepciói nyilvánosak, és programbemutató ülésen ismertetik terveiket.
A Rényi AI kutatócsoport orvosok és szakemberek bevonásával dolgozik a magyar egészségügyi adatvagyon hasznosításán. A több mint 15 évre visszamenő adatokból mesterséges intelligencia segítségével életút-adatbázist alakítanak ki, amely elősegíti a gyorsabb diagnózist, célzottabb terápiát és jobb betegellátást.
A Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében vizsgálja, hogyan javíthatók hatékonyabban a sugárzás okozta DNS-károsodások. A projekt célja a sejtek természetes DNS-javító képességének fokozása az űrutazás során fellépő károsodások esetén, amely a jövő mélyűri küldetései szempontjából kiemelten fontos.
Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel rejtélyes sötét energiát, ha a világegyetem „foltokban” tágul. Az iEdS modell egyszerre illeszkedik a főbb kozmológiai megfigyelésekhez, és megoldást kínál a modern kozmológia egyik legnagyobb problémájára, a Hubble-feszültségre.
A Budapesti Corvinus Egyetemen visegrádi együttműködésben lezajlott kutatás az ukrajnai háborút példaként használva bizonyos, információs szempontból kulcsfontosságú eseményeket elemzett, amelynek eredményeit most sajtónyilvános konferencián mutatják be.
A Blue Skies Space sikeresen végrehajtotta az első fény méréseket a Mauve műholddal, megnyitva egy új korszakot a kereskedelmi űrkutatásban. A Mauve ultraibolya és látható fényben vizsgálja a csillagokat, segítve a mágneses aktivitás és exobolygók lakhatóságának jobb megértését. A nemzetközi együttműködésben magyar kutatók is részt vesznek.
A Szegedi Tudományegyetem négy és félmilliárd forintos beruházással hozza létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos platformját, amely áttörést jelent az anyagtudományok, nanotechnológia és molekuláris biológia területén. Az új műszerközpont komplex rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé, támogatva a gyógyszerfejlesztést és innovatív terápiák kidolgozását.
A mesterséges intelligencia segítségével fénykép vagy hangfelvétel alapján azonosíthatók a betegségeket terjesztő szúnyogfajok, ami új korszakot nyithat a járványmegelőzésben. Kutatók kimutatták, hogy a szúnyogok hangja faj- és egyedspecifikus, és a környezeti tényezők figyelembevétele javíthatja az MI alapú azonosítás pontosságát.