Az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog európai megjelenése nemcsak közegészségügyi, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívást jelent. Míg a kórokozó-terjesztésük jól ismert, az őshonos szúnyogfajokra gyakorolt ökológiai hatásaik kevésbé ismertek.
Sajtóközlemények: környezetvédelem
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint a pénzügyileg takarékos emberek környezettudatosabbak, míg a vásárlásorientáltak kevésbé figyelnek a környezetre. A tanulmány rámutat, hogy a takarékosság erősebb előrejelzője a zöld magatartásnak, mint a környezettudatos önkép, és a mértékletesség ösztönzése fontosabb a környezetvédelemben.
A MATE, a University of Warwick és az ELTE kutatói egy új baktériumfajt, a Foliimonas ilicist azonosították, amely képes lebontani a levegőben található szén-monoxidot. Ezt a baktériumot örökzöld magyal leveleiről izolálták, és felfedezése új megvilágításba helyezi a városi növényzet ökológiai szerepét a légszennyezés csökkentésében.
A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat új kiadványa betekintést nyújt a tagállamok szociális klímaterveinek első szakaszába. Ezek a tervek az energiaátmenet társadalmi hatásainak enyhítését célozzák, különösen a kiszolgáltatott közösségek támogatását, az Európai Unió Szociális Klímaalapja segítségével.
A növényvédő szerek használata során keletkező hulladékok szakszerű kezelése elengedhetetlen az emberi egészség és a környezet védelme érdekében. A Nébih legújabb tájékoztatója részletezi a veszélyes hulladéknak minősülő anyagok kezelésének szabályait, melyek betartása minden gazdálkodó és szolgáltató számára kötelező.
Magyarországon több mint 200 inváziós növény- és állatfaj okoz gazdasági és természetvédelmi károkat. A megelőzés nagyságrendekkel olcsóbb, mint a késői beavatkozás, mégis sokszor halogatják a védekezést. A biológiai invázió elleni korai fellépés nemcsak ökológiai, hanem gazdasági érdek is – állapítja meg egy Corvinus – HUN-REN tanulmány.
Egy magyar kutatássorozat feltárta, hogy a gyógyszermaradványok sorsa a talajban komplex kölcsönhatások eredménye, melyeket a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás együttesen alakítanak. Ezek a maradványok a mezőgazdaságra és az emberi egészségre is hatással lehetnek, ezért új alapokra kell helyezni a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést.
A MATE projektjének célja egy mesterséges intelligencia alapú, precíziós hígtrágya-kijuttatási technológia kifejlesztése, amely kis- és közepes gazdálkodók számára is elérhető. A technológia a hígtrágya homogenizálását, nyomon követését és hatóanyag-ellenőrzését biztosítja, támogatva a fenntartható és környezetbarát gazdálkodást.
Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
Az Európai Bizottság a peszticidekre vonatkozó szabályozás gyengítését tervezi, ami veszélyezteti élelmiszerbiztonságunkat és környezetünket. A vegyipari cégek érdekeit szolgáló változtatások ellen petíció indult, hogy megvédjük egészséges élelmiszereinket és természeti értékeinket – áll az MTVSZ közleményében.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói új tűzelőrejelző módszert fejlesztettek ki, amely alapján a Kárpátok térségében több tűzfolyosót azonosítottak. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye számít a legveszélyeztetettebb régióknak. A kutatás 2010 és 2020 között 5173 tűzesetet vizsgált.
Az Európai Parlament jóváhagyta az EU közös agrárpolitikájának egyszerűsítését célzó álláspontját, amely nagyobb rugalmasságot és támogatást biztosítana a gazdáknak. A javaslat kötelező válságtámogatást vezetne be, emelné a kisgazdák támogatási keretét, és csökkentené az adminisztratív terheket, miközben fenntartaná a környezetvédelmi követelményeket.
Egy projekt, két díj: a Mercedes Benz Manufacturing Hungary Kft. elnyerte a Trade magazin versenyén a Fenntarthatóság szimbóluma elismerést, valamint a Green Cloud és a Portfolio Csoport közös Green Awards különdíját egy mesterséges partifecskeköltőfal létrehozásáért és hosszú távú gondozásáért.
Magyarországon a szabadidős horgászok ökológiai ismeretei kulcsfontosságúak lehetnek az inváziós vízinövények feltérképezésében. Egy friss kutatás 72 horgász bevonásával vizsgálta idegenhonos növények felismerését és hatásait, kiemelve a horgászok szerepét az édesvízi élőhelyek védelmében.
A Minisztérium megsemmisítette a sarkadi palagázüzem bővítésének környezetvédelmi engedélyét, miután a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége jogsértő eljárásra hivatkozva fellebbezett. A döntés elismeri a civilek ügyféli jogait, és lehetőséget ad a palagáz-kitermelés környezeti kockázatainak újragondolására.
Az Oroszlány VI. barnakőszén bányatelek, közismert nevén Cica-homok rekultivációja komoly vitákat váltott ki a közösségi médiában. A bányagödör feltöltése és tájrendezése során jelentős környezeti károk keletkeztek, melyek rávilágítanak a bányarekultivációk engedélyezési gyakorlatának rendszerszintű problémáira és a közérdekek közötti mérlegelés hiányosságaira.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint az emberek elsősorban egészségük megőrzése miatt tartanak húsmentes napot, nem pedig környezetvédelmi vagy állatjóléti okokból. A húsfogyasztás csökkentése fontos a klímaváltozás mérséklésében és a közegészség javításában, de az egészségügyi előnyök motiválják leginkább a változtatást.
A Soproni Egyetem történelmi mérföldkőhöz érkezett: elsőként Magyarországon saját akkreditált Környezeti Információ Validáló és Verifikáló Testülettel rendelkezik. Az akkreditáció azt igazolja, hogy az Egyetem megfelelőségértékelési tevékenysége a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak felel meg.
Az árvaszúnyogok fontos ökológiai szerepet töltenek be a vízi és szárazföldi élőhelyeken, lebontják a szerves anyagokat és táplálékot biztosítanak számos állatfaj számára. Bár tömeges rajzásuk kellemetlenséget okoz, gyérítésük nem indokolt, mivel ökológiai és jogi szempontból is káros következményekkel járhat – áll az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalásában.
Az eldobható pelenkák hulladéka súlyos környezeti problémát jelent, hiszen lebomlásuk akár 300 évig is eltarthat. Magyarországon mintegy 650 ezer inkontinenciával élő ember használja ezeket a termékeket, így a fenntartható, biológiailag lebomló alternatívák térnyerése kiemelt jelentőségű lehet.
Magyarországon naponta több millió pelenka kerül a szemétbe, ezek többsége műanyag alapú, és a lebomlási idejük eléri a 300 évet is. Eközben a hazai társadalom egyre inkább elöregedő: több mint 500 ezer ember érintett valamilyen szintű inkontinenciában. A probléma mérete nemcsak az érintettek életminőségét, hanem a környezet terhelését is fokozza.