Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
A CLIMANATRES projekt célja a Száva és a Duna menti élőhelyek helyreállításának összehangolása tudományos döntéstámogató eszközökkel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével hat ország együttműködik a természetes élőhelyek fenntarthatóbbá tételén, figyelembe véve az EU célkitűzéseit és a klímaváltozás hatásait.
A tihanyi Kenderföldeken újabb társasházak építését tervezik a védett területen, ami veszélyezteti a Balaton partjának utolsó nagy zöldfelületét. A beruházó tagadja a negatív hatásokat, pedig a Magyar Tudományos Akadémia szerint a klímaváltozás már így is súlyosan érinti a Balatont – fogalmaz a Magyar Természetvédők Szövetségének felhívása.
2023-ban az Európai Unió július 15-ét a globális éghajlati válság áldozatainak európai emléknapjává nyilvánította. Az emlékezés mellett a nap célja, hogy felhívják a figyelmet azokra a lépésekre, amelyeket egyénileg is megtehetünk az éghajlati válság mérséklése érdekében.
A Soproni Egyetem és a MATE kutatói innovatív agrárerdészeti rendszerekkel keresik a megoldást a magyarországi málnatermesztés visszaesésére, amelyet a klímaváltozás és technológiai kihívások okoznak. A Fertődön zajló kísérleteik szerint a fák mikroklímát szabályozó hatása segítheti a bogyós gyümölcsök fenntartható termesztését.
Hétfőn pusztító vihar söpört végig Magyarországon, jelentős károkat okozva, különösen Hajdú-Bihar megyében. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa szerint a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen szélsőséges időjárási események, mivel a légkör egyre instabilabbá válik a klímaváltozás hatására.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
A Soproni Egyetem részt vett a 2025. június 28. és július 6. között zajló „Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok” rendezvénysorozaton, amely az erdő és a zene harmóniájával hirdeti a fenntartható életmód fontosságát. A zárónapon Prof. Dr. Fábián Attila rektor köszöntötte a résztvevőket Salgótarján-Eresztvényben, hangsúlyozva az erdők és az erdész szakma szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak, ahol a nyári felmelegedés üteme gyorsul, és az aszályok súlyosbodnak. Az elmúlt évtizedekben a nyári átlaghőmérséklet 3–4 °C-kal emelkedett, miközben a csapadék jelentősen csökkent, súlyosbítva a vízhiányt és a mezőgazdasági problémákat.
A Fenntarthatósági Témahét és az UNICEF Magyarország közös kutatása szerint a magyar diákok háromnegyede nem kap elég információt a klímaváltozásról. A fiatalok érzik a jövőjük veszélyét, de sokan tehetetlennek érzik magukat. A hiteles, életkorukra szabott oktatás kulcsfontosságú a cselekvésre ösztönzésükben.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt Magyarországon a napi hőingás, főként a melegebb nappalok miatt áprilisban és nyáron. A jövőben azonban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek, így a hőingás növekedése megállhat. Ez a trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.
Június 17-én volt a szárazság világnapja, amely nem ünnep, hanem figyelmeztetés az elsivatagosodás és a talajromlás veszélyeire. Az idei aszály Magyarországon egyre súlyosabb, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói pedig az extrém nyárkezdetet elemzik, amely a 2022-es rekordévvel vetekszik.
Elég lehet-e két közös főzés ahhoz, hogy elinduljunk a fenntarthatóbb étrend felé? Egy hazai kutatás tapasztalatai szerint igen: a gyerekek és szüleik közösen készítettek növényi alapú ételeket, ami sokaknál tartós változást indított el az otthoni étkezési szokásokban. Az PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének kutatása azt sugallja, hogy az élményszerű tanulás és a főzési készségek fejlesztése sokat tehet a növényi alapú ételek elfogadottságáért.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
2025 májusa globálisan a második legmelegebb volt a mérések kezdete óta, ám Magyarországon szokatlanul hideg időt tapasztaltak, mintegy 2 °C-kal a klímaátlag alatt. Ez a kelet-európai kivétel a globális felmelegedés ellenére is jól látható az amerikai Környezeti Információs Központ friss hőtérképén.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetetté válik az erdőtüzek szempontjából. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének tanulmánya szerint a tűzveszélyes időszakok hosszabbodnak, és a tűzoltási kapacitás nem mindig elegendő a hatékony védekezéshez.