Habár az utóbbi években rekordokat döntenek a hazai aszályos időszakok, a természetben felbukkanó tüzek gyakorisága Magyarországon a 2000-es évekhez képest mégis lecsökkent – a szigorúbb szabályoknak és a lakosság tudatosabb magatartásának köszönhetően. A klímaváltozás miatt a jövőben azonban komoly növekedés fenyeget.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átfogó könyvet jelentetett meg a precíziós gazdálkodásról, amely közel 700 oldalon tárgyalja a szántóföldi növénytermesztés jövőjét és kihívásait. A kötet részletesen bemutatja az agrárdigitalizáció és a precíziós növénytermesztés múltját, jelenét és jövőjét, hangsúlyozva az oktatás és tudásmegosztás fontosságát.
Norvégiai barlangban talált fosszíliák új betekintést nyújtanak az utolsó jégkorszak melegebb szakaszának sarkvidéki életvilágába. Az Oslói Egyetem és magyar kutatóintézetek együttműködésében 46 állatfaj maradványait azonosították, amelyek segítenek megérteni a múltbeli klímaváltozások hatását az ökoszisztémákra.
A Budapesti Corvinus Egyetem kutatása szerint az emberek elsősorban egészségük megőrzése miatt tartanak húsmentes napot, nem pedig környezetvédelmi vagy állatjóléti okokból. A húsfogyasztás csökkentése fontos a klímaváltozás mérséklésében és a közegészség javításában, de az egészségügyi előnyök motiválják leginkább a változtatást.
Egy új tanulmány szerint a szaharai porviharok egyre gyakoribbá válnak Európában, jelentősen csökkentve a napenergia-termelést. A mediterrán térség öt országában végzett kutatás kimutatta, hogy a porviharok idején a fotovoltaikus energiatermelés akár 50%-kal is visszaeshet.
A klímaváltozás és a növekvő vízhasználat miatt egyre több vízfolyás szárad ki világszerte, veszélyeztetve az élővilágot és az emberi ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A DRYRivERS közösségi tudományos app segítségével bárki hozzájárulhat a kiszáradó patakok adatainak gyűjtéséhez, mindössze egy mobiltelefon használatával.
Magyar kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozás szempontjából nem mindegy, milyen trágyát használunk a növényeink tápanyagpótlására. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vizsgálatai szerint a különböző trágyázási módszerek nemcsak a termésátlagokat, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is befolyásolják, így hatással vannak a klímaváltozásra.
A klímaváltozás hatására egyre több energiára van szükség a hűtéshez, amit részben napenergiából fedezhetünk. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint azonban a forrósodó nappalok csökkenthetik a napelemek hatékonyságát, így a napenergia-termelés nem nő a vártnak megfelelően.
A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
Az idei június Magyarországon minden eddiginél szárazabb volt, és a klímamodellek szerint a jövőben is szárazabb nyarak várhatók. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint a század végére az ország több mint 40%-án sztyeppé alakulhat a táj, miközben a bükkösök eltűnése fenyeget.
A 34. Farmer Expo augusztus 28-30. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán kerül megrendezésre, fókuszában a járványvédelem, klímaváltozás és a megújuló juhágazat áll. A szakkiállítás a hazai mezőgazdaság egyik központi eseménye, ahol a legújabb tudományos eredmények és gyakorlati megoldások is bemutatkoznak.
Afrikai eredetű, aktívan vadászó Hyalomma kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát terjeszthetik. A klímaváltozás kedvez megtelepedésüknek, így adottak a feltételek egy új járvány kialakulásához. Egy mobilalkalmazással bárki segíthet az új kullancsok azonosításában.
Egy friss kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást. Az élőhelyek helyreállítása kevesebb szén-dioxidot köt meg, mint korábban gondolták. A kutatók szerint sürgős kibocsátáscsökkentésre és igazságos klímastratégiákra van szükség, amelyek támogatják a biológiai sokféleséget és az alkalmazkodást.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
A CLIMANATRES projekt célja a Száva és a Duna menti élőhelyek helyreállításának összehangolása tudományos döntéstámogató eszközökkel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével hat ország együttműködik a természetes élőhelyek fenntarthatóbbá tételén, figyelembe véve az EU célkitűzéseit és a klímaváltozás hatásait.
A tihanyi Kenderföldeken újabb társasházak építését tervezik a védett területen, ami veszélyezteti a Balaton partjának utolsó nagy zöldfelületét. A beruházó tagadja a negatív hatásokat, pedig a Magyar Tudományos Akadémia szerint a klímaváltozás már így is súlyosan érinti a Balatont – fogalmaz a Magyar Természetvédők Szövetségének felhívása.