Az Ökológiai Kutatóközpont kutatásai szerint a kiszáradás hatására lecsökken a fajok és az egyedek száma, de az először tapasztalt rövid idejű kiszáradások után megnő azon fajok aránya a közösségben, amelyek helyben ki tudják várni, amíg visszatér a víz.
A HUN-REN ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársai a felmelegedés fitoplankton dinamikára gyakorolt hatását elemezték terepi és kísérletes megfigyelésekre épülő modell szimulációk segítségével.
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek.
Az elmúlt bő egy év kutatásaira alapuló modellezések szerint a legkritikusabb terület a Grönland előtti bukóáramlat, amely olyan mértékben lassul, hogy leállása 2025-2095 között várható.
Rangos folyóirat címlapjára került a HUN-REN ATK kutatóinak munkája.
Magyar kutatók különböző klímaváltozási forgatókönyvek szerint kísérletben vizsgálták a fitobentosz algarendszer szerkezetét és működését a kutatóintézet tihanyi szabadtéri mezokozmosz-rendszerében.
Kérdés, hogy egy faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket. Ennek vizsgálatára dolgoztak ki egy új módszert magyar kutatók.
Ez azt jelenti, hogy naponta mintegy 20 000 gyermek válik menekültté a saját hazájában.
A helyi genetikai erőforrások fenntartásának jelentősége abban rejlik, hogy azok már bizonyítottak a lokális klimatikus viszonyok között, ezért célszerű biztosítani a genetikai állományuk továbbörökítését.
Algákkal vonják ki a szenet a légkörből.
Az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén, de a klimatikus szélsőségek jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is.
