A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak kezdeményezésére létrejött tanulmány készítői szerint a hangsúlyt elsősorban a kibocsátások gyors csökkentésére kell helyezni, és biztosítani kell, hogy az alkalmazott intézkedések méltányosak legyenek, segítve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
Az idei június Magyarországon minden eddiginél szárazabb volt, és a klímamodellek szerint a jövőben is szárazabb nyarak várhatók. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói szerint a század végére az ország több mint 40%-án sztyeppé alakulhat a táj, miközben a bükkösök eltűnése fenyeget.
A 34. Farmer Expo augusztus 28-30. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán kerül megrendezésre, fókuszában a járványvédelem, klímaváltozás és a megújuló juhágazat áll. A szakkiállítás a hazai mezőgazdaság egyik központi eseménye, ahol a legújabb tudományos eredmények és gyakorlati megoldások is bemutatkoznak.
Afrikai eredetű, aktívan vadászó Hyalomma kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát terjeszthetik. A klímaváltozás kedvez megtelepedésüknek, így adottak a feltételek egy új járvány kialakulásához. Egy mobilalkalmazással bárki segíthet az új kullancsok azonosításában.
Egy friss kutatás szerint a faültetés önmagában nem állítja meg a klímaváltozást. Az élőhelyek helyreállítása kevesebb szén-dioxidot köt meg, mint korábban gondolták. A kutatók szerint sürgős kibocsátáscsökkentésre és igazságos klímastratégiákra van szükség, amelyek támogatják a biológiai sokféleséget és az alkalmazkodást.
Az idei nyár is rávilágított a klímaváltozás hatásaira: a hosszan tartó aszályt heves zivatarok követték, a hőség pedig éjjel sem engedett pihenést. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint az évszázad végére Európa-szerte nő a 35 °C feletti napok száma, ami komoly egészségügyi kihívásokat hozhat.
Magyarország történetében először készült el a központi költségvetés zöld átvilágítása, amely a klímaváltozás elleni fellépés és környezetvédelem támogatását vizsgálta. Bár előrelépés a zöld szemlélet, a kiadások szerkezete továbbra sem szolgálja eléggé a fenntarthatóságot, és több pénz jut környezetkárosító tevékenységekre, mint klímavédelemre – írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.
Egy nemzetközi kutatócsoport a 56 millió évvel ezelőtti eocén kori hőmérsékleti maximumot vizsgálja, hogy jobban megértse a jelenkori klímaváltozás jövőbeni hatásait. A kutatás során ősi talajkarbonátokat elemeztek, amelyek segítségével pontosabb képet kaptak az akkori nyári talajhőmérsékletekről és a globális klímaállapotokról.
Az idei aszályos nyár súlyos hatással lehet a kukorica, burgonya és alma termésére Magyarországon. A HUN-REN kutatói szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek az aszályok, amelyek rontják a talaj minőségét és a terméshozamot. A mesterséges intelligencia és tudatos talajgazdálkodás segíthet az erőforrások optimalizálásában és a szárazságtűrő növények nemesítésében.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
A CLIMANATRES projekt célja a Száva és a Duna menti élőhelyek helyreállításának összehangolása tudományos döntéstámogató eszközökkel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével hat ország együttműködik a természetes élőhelyek fenntarthatóbbá tételén, figyelembe véve az EU célkitűzéseit és a klímaváltozás hatásait.
A tihanyi Kenderföldeken újabb társasházak építését tervezik a védett területen, ami veszélyezteti a Balaton partjának utolsó nagy zöldfelületét. A beruházó tagadja a negatív hatásokat, pedig a Magyar Tudományos Akadémia szerint a klímaváltozás már így is súlyosan érinti a Balatont – fogalmaz a Magyar Természetvédők Szövetségének felhívása.
2023-ban az Európai Unió július 15-ét a globális éghajlati válság áldozatainak európai emléknapjává nyilvánította. Az emlékezés mellett a nap célja, hogy felhívják a figyelmet azokra a lépésekre, amelyeket egyénileg is megtehetünk az éghajlati válság mérséklése érdekében.
A Soproni Egyetem és a MATE kutatói innovatív agrárerdészeti rendszerekkel keresik a megoldást a magyarországi málnatermesztés visszaesésére, amelyet a klímaváltozás és technológiai kihívások okoznak. A Fertődön zajló kísérleteik szerint a fák mikroklímát szabályozó hatása segítheti a bogyós gyümölcsök fenntartható termesztését.
Hétfőn pusztító vihar söpört végig Magyarországon, jelentős károkat okozva, különösen Hajdú-Bihar megyében. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa szerint a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen szélsőséges időjárási események, mivel a légkör egyre instabilabbá válik a klímaváltozás hatására.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
A Soproni Egyetem részt vett a 2025. június 28. és július 6. között zajló „Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok” rendezvénysorozaton, amely az erdő és a zene harmóniájával hirdeti a fenntartható életmód fontosságát. A zárónapon Prof. Dr. Fábián Attila rektor köszöntötte a résztvevőket Salgótarján-Eresztvényben, hangsúlyozva az erdők és az erdész szakma szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak, ahol a nyári felmelegedés üteme gyorsul, és az aszályok súlyosbodnak. Az elmúlt évtizedekben a nyári átlaghőmérséklet 3–4 °C-kal emelkedett, miközben a csapadék jelentősen csökkent, súlyosbítva a vízhiányt és a mezőgazdasági problémákat.
A Fenntarthatósági Témahét és az UNICEF Magyarország közös kutatása szerint a magyar diákok háromnegyede nem kap elég információt a klímaváltozásról. A fiatalok érzik a jövőjük veszélyét, de sokan tehetetlennek érzik magukat. A hiteles, életkorukra szabott oktatás kulcsfontosságú a cselekvésre ösztönzésükben.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt Magyarországon a napi hőingás, főként a melegebb nappalok miatt áprilisban és nyáron. A jövőben azonban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek, így a hőingás növekedése megállhat. Ez a trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.