A klímaváltozás komoly kockázatot jelent az őszi árpa termésbiztonságára, különösen a magas hőmérséklet és a vízhiány miatt. A HUN-REN és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogyan hat az együttes hő- és aszálystressz a pollenfejlődésre. Vizsgálataikat két eltérő stressztoleranciájú kétsoros őszi árpafajta bevonásával végezték.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
A nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők próbálnak a legtöbbféleképpen védekezni a hőség ellen. Egy országos, 1496 fős felmérés szerint a nyári komfort nemcsak azon múlik, mit tesznek a lakók, hanem azon is, mennyire árnyékolható, átszellőztethető és hűthető maga az épület.
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget az esőzéssel: a veszteségek éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a növekedés visszaesésén keresztül. Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges költsége jóval nagyobb lehet a közvetlen károknál.
A génszerkesztés új korszakot hozhat a növénynemesítésben: célzottabb, gyorsabb és pontosabb megoldásokat kínál a klímaváltozás, a betegségek és a növényvédőszer-használat csökkentése terén. A HUN-REN kutatói szerint az NGT-1 technológia természetazonos, és nagyban különbözik a klasszikus GMO-technológiától.
Miközben a klímaváltozás miatt rohamtempóban apadnak a vízkészleteink, naponta tízliterszámra pocsékoljuk a tiszta ivóvizet a zuhanyzóban és a mosógépben. A Debreceni Egyetem kutatói szerint a tisztálkodásból származó úgynevezett szürkevíz kis ráfordítással újrahasznosítható, kiváltva a lakossági vízhasználat több mint felét.
A hazai borvidékeken 1971 óta jelentősen nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ami korábbi rügyfakadást, virágzást és szüretet hoz, de egyben növeli a hő- és vízstresszt, valamint a tavaszi fagykár esélyét. A klímaváltozás a fajtaszerkezetet is átalakíthatja.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja hatodik éve figyeli a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsokat. Az idei bejelentések mintázata különösen érdekes: öt találatból négy olyan helyről érkezett, ahol korábban is volt észlelés. A szakértők szerint ez lehet véletlen, de akár áttelelő populációk jele is.
A hazai kukoricatermesztést egyre súlyosabban érinti az aszály és a klímaváltozás. A HUN-REN szakértői szerint a vetésterület már tartósan zsugorodik, ezért nemcsak nemesítésre, hanem vízgazdálkodásra, vízmegtartó agrotechnikára, precíziós megoldásokra és alkalmazkodó termelési stratégiákra is szükség van.
A hőhullámok és szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény állatok hímként fejlődhetnek, ám ennek hosszú távú következményei eddig kevéssé voltak ismertek. HUN-REN-kutatók erdei békákon vizsgálták az ivarváltás szaporodási és túlélési hatásait, és arra jutottak, hogy a jelenség bár nem akadályozza a szaporodást, a populációk fennmaradását mégis veszélyeztetheti.
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet.
2021 és 2023 között az Antarktiszon a kelet-antarktiszi jégtömeg-növekedés átmenetileg ellensúlyozta a nyugati veszteségeket. Egy friss Nature-tanulmány szerint a jelenség hátterében a trópusi Csendes-óceán szokatlan felmelegedése és az általa kiváltott légköri folyamatok álltak, amelyek fokozott havazást okoztak.
Magyarország az elmúlt fél évszázadban jelentősen melegedett, és a vízellátottság romlása miatt egyre szárazabb éghajlati kategóriák felé tolódik. Az ELTE kutatói a hő- és vízellátottság együttes változását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövőben az ország nagy része a jelenleginél szárazabb klímájú lehet.
Budapesten 2026 nyarán két, a modern mérések kezdete óta példátlanul intenzív hőhullám is megdöntötte a rekordokat. A HungaroMet adatai szerint a hőség gyakorisága és ereje is nő, ami már többlethalálozással jár, ezért a kutatók szerint egyéni védekezés mellett városi és országos intézkedésekre is szükség van.
A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.
A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.
A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.
Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.
A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.
A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?
Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.