Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.
Sajtóközlemények: klímaváltozás
Az iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a Közel-Keleten: súlyosbítja a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és geopolitikai válságok összefonódva veszélyeztetik az energiabiztonságot és társadalmi stabilitást Európában – írja Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője.
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
A növények terméshozama nagymértékben függ a meiózis folyamatától, amely létfontosságú az életképes ivarsejtek kialakulásához. A klímaváltozás okozta környezeti stresszek, mint a hőhullámok és hideg, megzavarhatják ezt a folyamatot, csökkentve a termést. A meiózis megértése kulcsfontosságú a klímatűrő gabonafélék nemesítésében.
Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.
A klímaváltozás korában az erdők fenntartható művelése kulcsfontosságú a faanyagtermelés, a klímaszabályozás és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő gazdálkodás előnyösebb a hagyományos vágásos módszereknél, különösen a fényigényes tölgyesek természetes felújulásában. Egy új kutatás a lékek méretét és alakját vizsgálta a tölgyek sikeres regenerációja érdekében.
A legújabb IPCC-jelentés megerősíti a klímaváltozás súlyosbodását: a globális felmelegedés gyorsult, az energiatöbblet rekordközeli, az üvegházgázok koncentrációja nőtt. Bár a csapadék változása bonyolultabb, a másfél fokos cél elérése egyre kevésbé valószínű.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága átfogó ajánláscsomagot adott ki Magyarország fenntarthatósági helyzetéről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság és gazdasági stabilitás alapja.
Egy friss hazai kutatás kimutatta, hogy a magára hagyott, telepített erdők nem gyógyulnak meg maguktól, hanem ökológiai és pénzügyi szempontból is romló pályára kerülnek. A folyamatos erdőborításon alapuló kezelés jelentősen javítja a szénmérleget és csökkenti a veszteségeket, míg a tétlenség a legdrágább megoldás.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.
A szombathelyi Kámoni Arborétum új látványossággal gazdagodott: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete egy mesés Japánkertet hozott létre. A kert nemcsak a pihenést szolgálja, hanem a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, különleges növényritkaságokkal és autentikus elemekkel.
Magyarország az egyik legfelszántottabb európai ország, mégis alapélelmiszerekből, mint a burgonya és cukor, egyre inkább importfüggővé válik. A probléma gyökere a merev termelési szerkezet, a hibás vízgazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya – mondja Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.
Nyártól nagy valószínűséggel újabb El Niño esemény alakul ki a Csendes-óceánon, amely globális átlaghőmérséklet-emelkedést hozhat. A jelenség akár szuper El Niño-vá is fejlődhet, ami ritka és jelentős klímahatásokkal jár. Magyarországon főként a téli enyhébb és csapadékosabb időjárásban mutatkozhat meg hatása.
Sopron klímája változik, a patakok elapadnak, a csatornahálózatot pedig a hirtelen esőzések terhelik. Dr. Kalicz Péter, a Soproni Egyetem kutatója szerint az erdők és a helyi családok is sokat tehetnek a vízkészlet megóvásáért. A természetes erdők talaja szivacsként nyeli el az esőt, míg a városi beton megnehezíti a víz beszivárgását.
A XVII. Kukorica Termésverseny díjazottjai hektáronként 13,9 és 15,8 tonna közötti terméseredményt értek el, jóval meghaladva a tavalyi országos átlagot, amely 5,1 tonna volt. A Debreceni Egyetem agrárkara kiemeli a klímaváltozás és gazdasági kihívások közepette a modern technológiák és kutatási eredmények jelentőségét a kukoricatermesztés sikeréhez.
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
A klímaváltozás nemcsak a bolygó felmelegedését okozza, hanem hegyoldalak destabilizálásával és szökőárak kialakulásával is fenyeget. Az olvadó gleccserek és permafroszt gyengülése új biztonsági kockázatokat teremt, amelyek már nem elszigetelt események, hanem egy klímavezérelt kockázatrendszer részei – írja Szabó Péter klímapolitikai tanácsadó.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év stabil holocén éghajlati korszakában alakult ki, amely most a klímaváltozás miatt véget érhet. A Föld gyors melegedése olyan hőmérsékleti szintekre juttathat minket, amelyeket utoljára 40 millió éve tapasztalt a bolygó, veszélyeztetve a mezőgazdaságot, infrastruktúrát és ökoszisztémát.
Az Északi-sarkvidék ma már nem „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala, miközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem egyszerre is jelentkezhetnek, ami nehezíti kezelésüket. Magyarországon a hőség, viharok és aszályok súlyos egészségügyi és gazdasági károkat okoznak. A Green Policy Center szakpolitikai javaslata az integrált, ágazatok közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozza a reziliencia növelésére.