Sajtóközlemények: klímaváltozás

A tartósan alacsony vízállás miatt egyre nagyobb területek maradnak szárazon a folyók mentén, és az új élőhelyeket idegenhonos növényfajok is elfoglalhatják. A WWF Magyarország szakértője bemutatja, hogyan szorítják vissza az őshonos fajokat az inváziós növények, és milyen új, köztük trópusi jövevényeket észleltek a Mura–Dráva–Duna térségében.

A WWF Közép- és Kelet-Európa, valamint az EY denkstatt Austria jelentése szerint a régió vállalatainak több mint felét érte már vízzel összefüggő negatív hatás, és 58 százalékuk üzleti kockázatként számol a vízzel. A cégek felkészültsége ugyanakkor elmarad a kitettségüktől: kevesen mérik fel beszállítóik vízkockázatait.

Az állam alkotmányos kötelezettsége a Balaton védelme, ám a természeti értékeket veszélyeztető beruházások tovább folytatódnak. A környezetjog hiányosságai és a klímaválság miatt a meglévő jogi eszközök hatékonyabb alkalmazására lenne szükség. Dr. Sulyok Katalin, a Durham Egyetem docense és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának magántanára szerint a jogi változásokhoz politikai akarat is kell.

A klímaváltozás komoly kockázatot jelent az őszi árpa termésbiztonságára, különösen a magas hőmérséklet és a vízhiány miatt. A HUN-REN és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogyan hat az együttes hő- és aszálystressz a pollenfejlődésre. Vizsgálataikat két eltérő stressztoleranciájú kétsoros őszi árpafajta bevonásával végezték.

A nagy társasházakban élők több mint 60 százaléka elégedetlen otthona nyári hőmérsékletével, miközben éppen ők próbálnak a legtöbbféleképpen védekezni a hőség ellen. Egy országos, 1496 fős felmérés szerint a nyári komfort nemcsak azon múlik, mit tesznek a lakók, hanem azon is, mennyire árnyékolható, átszellőztethető és hűthető maga az épület.

Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget az esőzéssel: a veszteségek éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a növekedés visszaesésén keresztül. Egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges költsége jóval nagyobb lehet a közvetlen károknál.

A génszerkesztés új korszakot hozhat a növénynemesítésben: célzottabb, gyorsabb és pontosabb megoldásokat kínál a klímaváltozás, a betegségek és a növényvédőszer-használat csökkentése terén. A HUN-REN kutatói szerint az NGT-1 technológia természetazonos, és nagyban különbözik a klasszikus GMO-technológiától.

Miközben a klímaváltozás miatt rohamtempóban apadnak a vízkészleteink, naponta tízliterszámra pocsékoljuk a tiszta ivóvizet a zuhanyzóban és a mosógépben. A Debreceni Egyetem kutatói szerint a tisztálkodásból származó úgynevezett szürkevíz kis ráfordítással újrahasznosítható, kiváltva a lakossági vízhasználat több mint felét.

A hazai borvidékeken 1971 óta jelentősen nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ami korábbi rügyfakadást, virágzást és szüretet hoz, de egyben növeli a hő- és vízstresszt, valamint a tavaszi fagykár esélyét. A klímaváltozás a fajtaszerkezetet is átalakíthatja.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja hatodik éve figyeli a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsokat. Az idei bejelentések mintázata különösen érdekes: öt találatból négy olyan helyről érkezett, ahol korábban is volt észlelés. A szakértők szerint ez lehet véletlen, de akár áttelelő populációk jele is.

A hazai kukoricatermesztést egyre súlyosabban érinti az aszály és a klímaváltozás. A HUN-REN szakértői szerint a vetésterület már tartósan zsugorodik, ezért nemcsak nemesítésre, hanem vízgazdálkodásra, vízmegtartó agrotechnikára, precíziós megoldásokra és alkalmazkodó termelési stratégiákra is szükség van.

A hőhullámok és szennyező anyagok hatására egyes genetikailag nőstény állatok hímként fejlődhetnek, ám ennek hosszú távú következményei eddig kevéssé voltak ismertek. HUN-REN-kutatók erdei békákon vizsgálták az ivarváltás szaporodási és túlélési hatásait, és arra jutottak, hogy a jelenség bár nem akadályozza a szaporodást, a populációk fennmaradását mégis veszélyeztetheti.

Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet.

2021 és 2023 között az Antarktiszon a kelet-antarktiszi jégtömeg-növekedés átmenetileg ellensúlyozta a nyugati veszteségeket. Egy friss Nature-tanulmány szerint a jelenség hátterében a trópusi Csendes-óceán szokatlan felmelegedése és az általa kiváltott légköri folyamatok álltak, amelyek fokozott havazást okoztak.

Magyarország az elmúlt fél évszázadban jelentősen melegedett, és a vízellátottság romlása miatt egyre szárazabb éghajlati kategóriák felé tolódik. Az ELTE kutatói a hő- és vízellátottság együttes változását vizsgálták, és arra jutottak, hogy a jövőben az ország nagy része a jelenleginél szárazabb klímájú lehet.

Budapesten 2026 nyarán két, a modern mérések kezdete óta példátlanul intenzív hőhullám is megdöntötte a rekordokat. A HungaroMet adatai szerint a hőség gyakorisága és ereje is nő, ami már többlethalálozással jár, ezért a kutatók szerint egyéni védekezés mellett városi és országos intézkedésekre is szükség van.

A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.

A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.

A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.

Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.

A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.