Sajtóközlemények: klímaváltozás

A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.

A futball-vb új, 48 csapatos formátuma és három országra, 16 helyszínre szétterített rendezése miatt a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet. A kibocsátások döntő része a repüléshez kötődik, miközben a FIFA klímavédelmi vállalásait a logisztika, az utazások és a hőhullámok is megkérdőjelezik.

Magyar kutatók 11 év adatai alapján vizsgálták, hol okozzák a hőhullámok a legnagyobb többlethalálozást. Az eredmények szerint nem mindig a legforróbb megyékben a legnagyobb a kockázat, így a helyi felkészültség is kulcsfontosságú.

A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.

Az ENSZ júniusi bonni klímatárgyalásai nem hoztak áttörést a kibocsátáscsökkentés és energiaátmenet terén, mivel az olajországok lassították a folyamatot. Kína viszont egyre inkább támogatja a nemzetközi klímaegyüttműködést. A novemberi COP31 konferencia sikere a következő hónapok egyeztetésein múlik.

A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.

A tehetősebb emberek nagyobb valószínűséggel fektetnek be olyan megoldásokba, amelyek csak őket védik meg az éghajlatváltozás hatásaitól. Ez növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, és kiszolgáltatottabbá teszi a szegényebb embereket a klímakockázatokkal szemben, állapítja meg egy új tanulmány, amelynek készítésében a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett.

A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma nem csupán vízhiány, hanem az alkalmazkodási válság jele. A tó természetes változékonysága és a klímaváltozás miatt a használati és fejlesztési modelleket is újra kell gondolni, hogy fenntartható legyen a tó jövője.

Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.

Az iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a Közel-Keleten: súlyosbítja a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és geopolitikai válságok összefonódva veszélyeztetik az energiabiztonságot és társadalmi stabilitást Európában – írja Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője.

Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.

A növények terméshozama nagymértékben függ a meiózis folyamatától, amely létfontosságú az életképes ivarsejtek kialakulásához. A klímaváltozás okozta környezeti stresszek, mint a hőhullámok és hideg, megzavarhatják ezt a folyamatot, csökkentve a termést. A meiózis megértése kulcsfontosságú a klímatűrő gabonafélék nemesítésében.

Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.

A klímaváltozás korában az erdők fenntartható művelése kulcsfontosságú a faanyagtermelés, a klímaszabályozás és a biodiverzitás megőrzése érdekében. A folyamatos erdőborítást fenntartó örökerdő gazdálkodás előnyösebb a hagyományos vágásos módszereknél, különösen a fényigényes tölgyesek természetes felújulásában. Egy új kutatás a lékek méretét és alakját vizsgálta a tölgyek sikeres regenerációja érdekében.

A legújabb IPCC-jelentés megerősíti a klímaváltozás súlyosbodását: a globális felmelegedés gyorsult, az energiatöbblet rekordközeli, az üvegházgázok koncentrációja nőtt. Bár a csapadék változása bonyolultabb, a másfél fokos cél elérése egyre kevésbé valószínű.

Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága átfogó ajánláscsomagot adott ki Magyarország fenntarthatósági helyzetéről. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem a nemzeti biztonság és gazdasági stabilitás alapja.

Egy friss hazai kutatás kimutatta, hogy a magára hagyott, telepített erdők nem gyógyulnak meg maguktól, hanem ökológiai és pénzügyi szempontból is romló pályára kerülnek. A folyamatos erdőborításon alapuló kezelés jelentősen javítja a szénmérleget és csökkenti a veszteségeket, míg a tétlenség a legdrágább megoldás.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói úttörő módszertannal segítik a vízhiány enyhítését a Dél-Alföldön. A klímaváltozás miatt kritikus szintet ért el a vízhiány, különösen Dél-Békésen, ahol a talajvízszint süllyedése veszélyezteti a mezőgazdaságot. A tudományos alapokon nyugvó vizsgálatok a víz helyben tartását és pótlását célozzák.

A szombathelyi Kámoni Arborétum új látványossággal gazdagodott: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete egy mesés Japánkertet hozott létre. A kert nemcsak a pihenést szolgálja, hanem a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, különleges növényritkaságokkal és autentikus elemekkel.

Magyarország az egyik legfelszántottabb európai ország, mégis alapélelmiszerekből, mint a burgonya és cukor, egyre inkább importfüggővé válik. A probléma gyökere a merev termelési szerkezet, a hibás vízgazdálkodás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás hiánya – mondja Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói innovatív megoldással küzdenek a CO2-kibocsátás ellen: kobalt-oxidot alkalmaznak anód katalizátorként a szén-dioxid elektrolízisében, így csökkentve a légköri szén-dioxidot és hasznos vegyipari alapanyagokat előállítva. A projekt az SZTE innovációs díját is elnyerte.