Sajtóközlemények: klímaváltozás

A MATE Környezettudományi Intézet munkatársainak az Urban Science folyóiratban frissen megjelent tanulmánya elsőként határozta meg országos léptékben a magyarországi beépített területek alatt rejlő, kihasználatlanul maradó talaj-hidrológiai potenciált. Az aszály, a hőhullám és a kapcsolódó energetikai kihívások kiemelt aktualitást adnak az alig egy hónapja megjelent munkának.

A napokban nemcsak a magas hőmérséklet visel meg minket, de Budapesten és az ország számos pontján emelkedni kezd a talajközeli ózon koncentrációjának szintje is. Miért gond ez? Hogy jöhet létre – és mit tehetünk mi? Ezeket a kérdéseket járja körül Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.

A Duna rekordalacsony vízszintje és Paks vízellátása kapcsán újra napirendre került a folyógazdálkodás témaköre. A Másfélfok megkérdezte Baranya Sándor vízmérnököt, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét a jelenlegi helyzetről, a vízlépcsők hatásairól és a Duna vízjárásának előrejelzéséről.

Az ELTE kutatói a Balaton üledékeiben rejlő klímaarchívum alapján 11 ezer év aszálytörténetét tárják fel. A tanulmány szerint a tó már korábban is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amelyek nyomai ma is kimutathatók a mederben, és fontos tanulságokkal szolgálnak a jövő vízgazdálkodásához.

A BME kutatói szerint a vízjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb vízgazdálkodási feladata lesz. A Duna rekordalacsony vízállása és a klímaváltozás miatt fokozódó kisvizes és árvizes helyzetek egyszerre jelentenek társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást.

A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?

Újabb hőhullám bontakozik ki Magyarországon, de a nappali csúcshőmérsékletek mellett az éjszakai lehűlés hiányára is figyelni kell. A kutatók szerint az ezredforduló óta háromszorosára nőtt a trópusi éjszakák gyakorisága, és ezek egyre hosszabb időszakot fednek le a nyárból.

Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele: a fák a fény visszaverésével próbálják védeni leveleiket. Víz nélkül azonban hamar kimerülnek a növényi védekezés lehetőségei. Koncz Péter ökológus szerint a meglévő erdők vízmegtartó képességének és ellenálló szerkezetének helyreállítása annál is égetőbb probléma, mint hogy mennyi új fát ültetünk.

A klímaváltozás már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A század végére évente akár több mint negyven hőségnap is lehet Magyarországon, miközben hosszabb száraz időszakokra és hevesebb esőzésekre kell felkészülni.

A futball-vb új, 48 csapatos formátuma és három országra, 16 helyszínre szétterített rendezése miatt a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet. A kibocsátások döntő része a repüléshez kötődik, miközben a FIFA klímavédelmi vállalásait a logisztika, az utazások és a hőhullámok is megkérdőjelezik.

Magyar kutatók 11 év adatai alapján vizsgálták, hol okozzák a hőhullámok a legnagyobb többlethalálozást. Az eredmények szerint nem mindig a legforróbb megyékben a legnagyobb a kockázat, így a helyi felkészültség is kulcsfontosságú.

A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.

Az ENSZ júniusi bonni klímatárgyalásai nem hoztak áttörést a kibocsátáscsökkentés és energiaátmenet terén, mivel az olajországok lassították a folyamatot. Kína viszont egyre inkább támogatja a nemzetközi klímaegyüttműködést. A novemberi COP31 konferencia sikere a következő hónapok egyeztetésein múlik.

A Balaton ökológiai állapotát egyszerre fenyegeti a parti beépítés, a nádasok pusztulása, a vegyszerek és a klímaváltozás hatására melegedő víz. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Intézet főigazgatója szerint a tó természetes működéséhez vízszint-ingadozás szükséges, és a vízmérleg változásai is kulcsfontosságúak a tó jövője szempontjából.

A tehetősebb emberek nagyobb valószínűséggel fektetnek be olyan megoldásokba, amelyek csak őket védik meg az éghajlatváltozás hatásaitól. Ez növeli a vagyoni egyenlőtlenségeket, és kiszolgáltatottabbá teszi a szegényebb embereket a klímakockázatokkal szemben, állapítja meg egy új tanulmány, amelynek készítésében a Budapesti Corvinus Egyetem is részt vett.

A Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, de a probléma nem csupán vízhiány, hanem az alkalmazkodási válság jele. A tó természetes változékonysága és a klímaváltozás miatt a használati és fejlesztési modelleket is újra kell gondolni, hogy fenntartható legyen a tó jövője.

Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak.

Az iráni konfliktus hatásai túlmutatnak a Közel-Keleten: súlyosbítja a vízválságot, növeli az élelmiszer- és energiaárakat, valamint fokozza az Európára nehezedő migrációs nyomást. A klímaváltozás és geopolitikai válságok összefonódva veszélyeztetik az energiabiztonságot és társadalmi stabilitást Európában – írja Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője.

Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.

A növények terméshozama nagymértékben függ a meiózis folyamatától, amely létfontosságú az életképes ivarsejtek kialakulásához. A klímaváltozás okozta környezeti stresszek, mint a hőhullámok és hideg, megzavarhatják ezt a folyamatot, csökkentve a termést. A meiózis megértése kulcsfontosságú a klímatűrő gabonafélék nemesítésében.

Klár Máté videóriportja bemutatja, hogyan gyorsul fel a szőlő érési ciklusa és csökken a víz mennyisége a klímaváltozás hatására Magyarországon. Az alföldi borászok és kutatók tapasztalatai szerint a változás már nem jövőbeli fenyegetés, hanem jelenlegi valóság, amely alapjaiban alakítja át a borászatot és a helyi közösségeket.