A BME Építőmérnöki Kar konferenciáján az építőipar digitalizációjának és mesterséges intelligencia alkalmazásának fontosságát hangsúlyozták. A rektor kiemelte az ipari együttműködés szükségességét az oktatásban, míg a dékán az adatok hatékony kezelését csak MI-vel tartja lehetségesnek. Az oktatásban új képzések és gyakorlatorientált módszerek jelennek meg, hogy a hallgatók felkészüljenek a jövő kihívásaira.
Sajtóközlemények: Tudomány
Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 2025-ben 155 fiatal kutató nyerte el, akik kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítményükkel érdemelték ki a támogatást. Az ösztöndíj célja a fiatal kutatók pályájának támogatása és az MTA doktora cím elnyerésére való felkészítés.
A HUN-REN Irányító Testülete 2025. június 20-án döntött arról, hogy négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül. A központok egységes szerkezetben, teljes intézeti struktúrával és munkatársi állománnyal integrálódnak az ELTE-be. A döntés nem érinti a természettudományos központokat.
A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint Parajd térségében a vízbetörés óta nem észleltek hirtelen felszínmozgásokat. Évi néhány milliméteres elmozdulásokat mutatnak a radar-interferometriai vizsgálatok, amelyek összhangban vannak korábbi becslésekkel.
Június 17-én volt a szárazság világnapja, amely nem ünnep, hanem figyelmeztetés az elsivatagosodás és a talajromlás veszélyeire. Az idei aszály Magyarországon egyre súlyosabb, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói pedig az extrém nyárkezdetet elemzik, amely a 2022-es rekordévvel vetekszik.
A HUN-REN ÖK ÖBI kutatócsoport 17–25 éven át vizsgálta homoki gyepek helyreállítását, különböző beavatkozásokkal, mint az őshonos fajok vetése és kaszálás. Az egynyári özönnövények visszaszorítása sikeres volt, de az évelők terjedése továbbra is komoly kihívást jelent. A kutatás rámutat a táji léptékű megközelítés szükségességére a hatékony védekezéshez.
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve.
A kutatási hálózat a magyar KFI-rendszer egyedülálló értéke, amely eredeti diszciplináris összetételében képes a legjobb teljesítményt nyújtani. Ezért érvel az Akadémia kezdettől fogva a hálózat egyben tartása mellett, és tartja fenn készségét a kutatási hálózat befogadására.
A parajdi sóbánya környékén bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt sós víz jutott a Korond-patakba, veszélyeztetve a Maros és a Küküllők élővilágát. Az SZTE kutatói mérésekkel követték nyomon a sókoncentráció változását a Maros folyón és azt tapasztalták, hogy a koncentráció nem érte el a hazai határértékeket.
Egy nemzetközi kutatás vizsgálja a krónikus fájdalom és a szociális, érzelmi állapotok közötti kapcsolatot, különös tekintettel az oxitocin szerepére. Az ELTE biológusa is részt vesz a projektben, amely a fájdalomérzékelés és a társas viselkedés neurobiológiai mechanizmusait kutatja, hogy új kezelési lehetőségeket találjanak.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Fiatal Kutatók Akadémiája több mint 40 ezer kutatónak küldött kérdőívet a magyarországi kutatók helyzetének felmérésére. A kutatás célja a munkahelyi körülmények, elégedettség és problémák feltárása, különös tekintettel a fiatal kutatók nehézségeire és javaslataira.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport új kettőscsillagot fedezett fel, amely különleges poros korongrendszerrel rendelkezik. A T Coronae Australis rendszerében egy rejtett társcsillagot azonosítottak, amely magyarázatot ad a korong kettős szerkezetére és a fiatal csillagok komplex környezetére.
Magyar kutatók a koronavírus genetikai mutációi alapján kimutatták, hogy a tudatos védekezés jelentősen befolyásolja a járvány terjedését. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tanulmánya új módszert dolgozott ki a helyi terjedési mintázatok vizsgálatára, amely a járvány elleni önkéntes prevenciós viselkedés hatásait is mérhetővé teszi.
Az ELTE Kémiai Intézet kutatói új módszertant dolgoztak ki a kosz-katalízis megelőzésére, amely segíthet időt és pénzt spórolni a katalizátorok fejlesztése során. Az innováció főként a kísérleti munkát végzőknek szól, és egy interaktív online eszközzel is támogatja a helyes kísérleti módszertant.
A Magyar Tudományos Akadémia 1827-es alapítása óta kiemelt feladata a magyar nyelv ápolása és tudományos művelése. Az Akadémia tagjai megalkották a modern magyar nyelv normáit, készítették a helyesírási szabályzatokat és jelentős szótári műveket. 2022-ben új nemzeti kutatási programokat indítottak a nyelv további fejlesztése érdekében.
A Soproni Egyetem bővítette akadémiai kapcsolatait Marokkóban, részt véve a Ben Guerirben rendezett Marokkói Partnerkereső Szemináriumon. Az eseményen 4 országból 93 szakember vett részt, és a program a közép-európai és marokkói egyetemek együttműködésére fókuszált. Májusban a marokkói delegáció Magyarországon folytatta a tárgyalásokat, ahol stratégiai megállapodás született.
A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik – mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetetté válik az erdőtüzek szempontjából. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének tanulmánya szerint a tűzveszélyes időszakok hosszabbodnak, és a tűzoltási kapacitás nem mindig elegendő a hatékony védekezéshez.
Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik a parajdi sóbánya sótömbjeinek mozgását. A HUN-REN Kutatóintézet több mint öt éve működtet egy InSAR reflektorokat használó megfigyelőrendszert, amely milliméteres pontossággal követi a felszíni elmozdulásokat.
A győri Széchenyi István Egyetem hallgatói arany minősítést szereztek az UNESCO által támogatott nemzetközi innovációs versenyen. A micélium alapú hangszóró-prototípusuk a világon elsőként készült teljes egészében lebomló anyagokból.
Az elmúlt három évtizedben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az előző 120 évben, és a hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek. A klímaváltozás nemcsak a vízhőmérsékletet emeli, hanem az ökoszisztéma egyensúlyát is megbontja, növelve az oxigénhiányos időszakokat és az algavirágzások kockázatát.