Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is. Tanulmányukban az ELTE Meteorológiai Tanszék és a HungaroMet kutatói azt vizsgálták, hogyan változott a zivataros napok előfordulása az elmúlt évtizedekben, milyen folyamatok állnak a háttérben, és mire számíthatunk a következő évtizedekben.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatás jelentős előrelépést hozott az ALS, egy jelenleg gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség megértésében. Az ALS az izmok fokozatos gyengüléséhez vezet, diagnosztizálása pedig komoly kihívást jelent. A kutatók integratív epigenomikai vizsgálattal térképezték fel a betegség genetikai és epigenetikai hátterét.
A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.
A CLIMANATRES projekt célja a Száva és a Duna menti élőhelyek helyreállításának összehangolása tudományos döntéstámogató eszközökkel. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével hat ország együttműködik a természetes élőhelyek fenntarthatóbbá tételén, figyelembe véve az EU célkitűzéseit és a klímaváltozás hatásait.
A Pécsi Tudományegyetem vezetésével a közelmúltban indult nemzetközi projekt célja olyan kék fényű fotoreceptorok tervezése, amelyek jó tulajdonságokkal rendelkeznek, és könnyen felhasználhatók optogenetikai alkalmazásokhoz. A program révén olyan eszközöket fejleszthetnek, amelyek hosszútávon a farmakológiában és a gyógyításban egyaránt hasznosíthatóak lesznek.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
Az Axiom Space AX-4 küldetése során a Nemzetközi Űrállomáson rögzített videókban először figyeltek meg gyűrűlidérceket, azaz felhők feletti elektromos eredetű felvillanásokat. Peggy Whitson parancsnok július 4-én készített felvételei a Fülöp-szigetek és Kelet-Indonézia fölött készültek.
A Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös programján húsz egyetem hallgatói kerestek fenntartható megoldásokat valós vállalati kihívásokra. A július 7. és 14. között zajló Audi Development Camp nemzetközi táborában a résztvevők az ESG alapú vízgazdálkodás témáját dolgozták fel, miközben szakmailag és kulturálisan is fejlődtek.
A Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék két professzora, Pócsi István és Emri Tamás, a gomba stresszbiológiai kutatások terén kiemelkedő eredményeket értek el. Kutatásaik humán-, növény- és rovarpatogén gombákra, valamint ipari mikroorganizmusokra fókuszálnak, jelentős ipari és gyógyszerfejlesztési potenciállal. Munkájukat most a Fungal Biology című neves folyóirat ismerte el.
A kedden visszatérő magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, és a magyar űrmisszió során a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben.
Domokos Gábor, a BME professzora és Almádi Gergő, az egyetem friss diplomás építészhallgatója nemzetközi figyelmet kapott az első monostabil tetraéder, a Bille felfedezésével. A tudományos sajtó legnagyobb orgánumai, mint a Quanta, New Scientist és Science is beszámoltak a Billéről.
Kevesebb, mint három héttel az első magyarországi okos cochleáris implantátum beültetése után a 11 éves Loránd megkapta a külső egységet is új készülékéhez a Szegedi Tudományegyetemen, ahol megtörténtek az első beállítások.
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése áttörést hozhat a gyermekkori elhízás megelőzésében és kezelésében. Több mint 41 millió elhízott gyermek van világszerte, és az elhízás következményei 2030-ra a felnőtt lakosság 60%-át érinthetik. A kutatók az anyatejben találtak egy zsírfélét, amely befolyásolja a babák anyagcseréjét.
A hippokampuszban található helysejtek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik, ám egy feladat során az idegsejtek fele csendben marad. A HUN-REN KOKI kutatói éber egereken vizsgálták az agysejtek aktivitását, hogy megértsék, miért lesz egy sejt aktív vagy csendes térbeli tájékozódás közben.
Európai falvak biológiai sokféleségét ritkán vizsgálják, pedig ezek a területek fontos ökológiai szerepet tölthetnek be. Egy nemzetközi kutatás feltárta, hogy az erdőkkel körülvett falvakban magasabb a fajgazdagság, míg a városok közelsége javítja az emberi jólétet. A tanulmány hangsúlyozza a fenntartható vidékfejlesztés szükségességét.
A Szegedi Tudományegyetemen átadták a régió egyik legmodernebb, 1,75 petaflops kapacitású mesterséges intelligencia célú szuperszámítógépét. Az új rendszer jelentősen támogatja az egyetem MI-kutatásait, és számos tudományterületen emeli a kutatások színvonalát. Az eseményen stratégiai együttműködést kötöttek a Hewlett Packard Enterprise céggel.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
A Soproni Egyetem és a MATE kutatói innovatív agrárerdészeti rendszerekkel keresik a megoldást a magyarországi málnatermesztés visszaesésére, amelyet a klímaváltozás és technológiai kihívások okoznak. A Fertődön zajló kísérleteik szerint a fák mikroklímát szabályozó hatása segítheti a bogyós gyümölcsök fenntartható termesztését.
Hétfőn pusztító vihar söpört végig Magyarországon, jelentős károkat okozva, különösen Hajdú-Bihar megyében. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa szerint a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen szélsőséges időjárási események, mivel a légkör egyre instabilabbá válik a klímaváltozás hatására.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
A Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös nyári képzése, az Audi Development Camp idén 17 országból vonzott hallgatókat, akik a fenntarthatóság és innováció kihívásaira keresnek megoldásokat. A program fókuszában az Audi-gyár vízgazdálkodásának ESG-alapú vizsgálata áll, ahol a résztvevők valós ipari problémákon dolgoznak.