Kevesebb, mint három héttel az első magyarországi okos cochleáris implantátum beültetése után a 11 éves Loránd megkapta a külső egységet is új készülékéhez a Szegedi Tudományegyetemen, ahol megtörténtek az első beállítások.
Sajtóközlemények: Tudomány
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése áttörést hozhat a gyermekkori elhízás megelőzésében és kezelésében. Több mint 41 millió elhízott gyermek van világszerte, és az elhízás következményei 2030-ra a felnőtt lakosság 60%-át érinthetik. A kutatók az anyatejben találtak egy zsírfélét, amely befolyásolja a babák anyagcseréjét.
A hippokampuszban található helysejtek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik, ám egy feladat során az idegsejtek fele csendben marad. A HUN-REN KOKI kutatói éber egereken vizsgálták az agysejtek aktivitását, hogy megértsék, miért lesz egy sejt aktív vagy csendes térbeli tájékozódás közben.
Európai falvak biológiai sokféleségét ritkán vizsgálják, pedig ezek a területek fontos ökológiai szerepet tölthetnek be. Egy nemzetközi kutatás feltárta, hogy az erdőkkel körülvett falvakban magasabb a fajgazdagság, míg a városok közelsége javítja az emberi jólétet. A tanulmány hangsúlyozza a fenntartható vidékfejlesztés szükségességét.
A Szegedi Tudományegyetemen átadták a régió egyik legmodernebb, 1,75 petaflops kapacitású mesterséges intelligencia célú szuperszámítógépét. Az új rendszer jelentősen támogatja az egyetem MI-kutatásait, és számos tudományterületen emeli a kutatások színvonalát. Az eseményen stratégiai együttműködést kötöttek a Hewlett Packard Enterprise céggel.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
A Soproni Egyetem és a MATE kutatói innovatív agrárerdészeti rendszerekkel keresik a megoldást a magyarországi málnatermesztés visszaesésére, amelyet a klímaváltozás és technológiai kihívások okoznak. A Fertődön zajló kísérleteik szerint a fák mikroklímát szabályozó hatása segítheti a bogyós gyümölcsök fenntartható termesztését.
Hétfőn pusztító vihar söpört végig Magyarországon, jelentős károkat okozva, különösen Hajdú-Bihar megyében. A Debreceni Egyetem TTK Meteorológiai Tanszék adjunktusa szerint a jövőben egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen szélsőséges időjárási események, mivel a légkör egyre instabilabbá válik a klímaváltozás hatására.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
A Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria közös nyári képzése, az Audi Development Camp idén 17 országból vonzott hallgatókat, akik a fenntarthatóság és innováció kihívásaira keresnek megoldásokat. A program fókuszában az Audi-gyár vízgazdálkodásának ESG-alapú vizsgálata áll, ahol a résztvevők valós ipari problémákon dolgoznak.
Magyar kutatók mesterséges intelligencia alapú matematikai modellekkel vizsgálták az emberi memória működését. Felfedezték, hogy a meglepő élmények különösen fontosak az agy tanulási folyamataiban, mert segítik a világ folyamatos megértését. A tanulmány rámutat arra is, hogy a memóriahibák mögött rejlő elvek megértése új tanulási stratégiákat kínálhat.
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak, ahol a nyári felmelegedés üteme gyorsul, és az aszályok súlyosbodnak. Az elmúlt évtizedekben a nyári átlaghőmérséklet 3–4 °C-kal emelkedett, miközben a csapadék jelentősen csökkent, súlyosbítva a vízhiányt és a mezőgazdasági problémákat.
Megjelenő sziklevelek, friss adatok, folyamatosan érkeznek a kutatási mérések eredményei a Nemzetközi Űrállomásról. Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt, a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, továbbá a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.
A CERN LHC ALICE kísérletében kimutatták, hogy ultraperiférikus ólom-ólom ütközések során az ólom atommagok arannyá alakulhatnak. Ez a folyamat a középkori alkimisták álmát váltja valóra, bár a keletkező arany mennyisége mikroszkopikus és gyorsan elbomlik.
Az elmúlt fél évszázadban nőtt Magyarországon a napi hőingás, főként a melegebb nappalok miatt áprilisban és nyáron. A jövőben azonban a maximum- és minimumhőmérsékletek hasonló ütemben emelkednek, így a hőingás növekedése megállhat. Ez a trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet, ami megnehezíti a pihenést és növeli a hőstressz kockázatát.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja 2025-ben újabb 21 kutatócsoport létrehozását támogatja, összesen 4,3 milliárd forint értékben. A program célja a fiatal kutatók és kimagasló teljesítményű szakemberek támogatása, ezzel erősítve a hazai tudományos kiválóságot.
A kutatói kiválóság elismerése és az intézmény globális láthatóságának további növelése a célja a győri Széchenyi István Egyetem Tudományos Ösztöndíjának, amelynek legújabb kiírása nemrégiben jelent meg. A támogatás mértéke a nemzetközi élvonalba tartozó publikációk esetén publikációnként akár a 2,3 millió forintot is elérheti.
A 2024-es nemzetközi gólyafelmérés előzetes eredményei szerint a világ állománya 330 000 párra nőtt, ami jelentős növekedés az 1984-es adatokhoz képest. Magyarországon a gólyapopuláció stabil, az elmúlt években ismét emelkedett a költőpárok száma, bár az időjárási és környezeti kihívások továbbra is fenyegetik a faj jövőjét.
A csúcskategóriás hallásjavítás legújabb, globálisan is csak nemrég bemutatott eszközét ültették be 2025. június 25-én az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikáján. A világ első és egyetlen okos cochleáris implantátumát egy kisfiú, Loránd kapta, akinek ezzel esélye is lett arra, hogy visszakapja a tökéletes hallás lehetőségét, amit apránként veszített el a hallókészülékének használata ellenére is.
A Semmelweis Egyetem két űrbeli kutatásban vesz részt a Nemzetközi Űrállomáson, Kapu Tibor magyar űrhajós kéthetes küldetéséhez kapcsolódóan. Az egyik projekt az űrutazás egészségügyi hatásait vizsgálja telemedicinás módszerekkel, a másik pedig nanoszálas szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazását teszteli mikrogravitációs környezetben.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.