A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha.
Sajtóközlemények: Tudomány
Az Európai Űrügynökség a mai napon tette közzé a Euclid űrtávcső legfrissebb adatait, amelyek demonstrálják az űrtávcső páratlan potenciálját. A Euclid arra lett tervezve, hogy az univerzum legnagyobb és legpontosabb térképét készítse el a következő 5 év során.
Az alkotások műfaji sokszínűségét jelzi, hogy közöttük egyaránt megtalálhatók klasszikus monográfiák, az oktatáshoz szorosan kapcsolódó szakmai könyvek, illetve tanulmánykötetek, amelyek a jogtörténeti témáktól a hatályos jog bemutatásán és elemzésén át a jövőbe mutató tudományos kutatások ismertetéséig számos témát lefednek.
A KEPsoft Collaborative célja, hogy a vesebetegek számára nagyobb eséllyel találjon megfelelő élődonort, növelve ezzel a transzplantációk sikerességét. A szervezet olyan szoftveres megoldásokat fejleszt, amelyek optimalizálják a vesecsere-programok működését Európában és a világ más régióiban is.
Március 14-én ünnepélyes keretek között átadták a HUN-REN székházát. Az Alkotmány utca 29. a hazai és nemzetközi kutatói közösség, világhírű, jövőbe tekintő kutatói kiválóságok, szakértők, gazdasági szereplők és döntéshozók találkozási pontjává válik.
A díjat 2025-ben dr. Grad-Gyenge Anikó jogász és egyetemi docens, dr. Soós Tibor okleveles vegyész, dr. Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, akadémikus, dr. Zábori Zoltán, gépészmérnök és dr. Zsiborács Henrik környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnök vehette át.
Az egyhetes képzés témája idén a digitális gyermekvédelem volt, elvégzéséről a teljes kurzust végigkövető hallgatók mikrotanúsítványt is kaptak. Az amerikai Joseph Squillace professzor az online kortárs megfélemlítés veszélyeiről tartott előadást.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája március 12-én mintegy 5000 kilométerre megközelítette a Marsot és hintamanővert hajtott végre. A fő cél az űrszonda felgyorsítása volt, de az ESA csapata kihasználta a bolygó közelségét az optikai kamerák tesztelésére és pár fotó készítésére is.
A társadalomtudományok és menedzsment képzési területen – több kategóriában is javítva – a Corvinus továbbra is magasan első az itthoni egyetemek között a QS világranglistában. A politikatudományi rangsorban idén először hazai résztvevők is szerepelnek, a Corvinus itt is az élen áll magyar viszonylatban.
Az 55 szűkebb szakterület közül 8-ban kizárólag az ELTE került be hazánkból a világ legjobbjai közé a QS 2025-ös listáján, ezek közül a nyelvészet és a régészet a kimagasló 151-200. helyen végzett.
A HUN-REN KOKI kutatói fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór. Tanulmányuk a Journal of Neuroscience márciusi számának címlapjára került.
A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű.
Az angol rangsorkészítő Quacquarelli Symonds a most nyilvánosságra hozott ranglistán négy új tudományterületen is rangsorolta a Debreceni Egyetemet, a gyógyszerészet és farmakológia mellett a kémiai, a matematikai, valamint a számítástechnikai és informatikai ranglistára került fel az intézmény.
A Magyar Innovációs Szövetség 30 hazai alapító tagszervezettel létrehozta az Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportot, amelynek célja, hogy e területek hangsúlyosabban megjelenjenek a hazai oktatásban, tudományos kutatásban, fejlesztésben és innovációban, és ezáltal olyan innovációs ökoszisztéma jöjjön létre, amely elősegíti a technológiai fejlődést és a nemzetközi versenyképességet.
A mesterséges intelligencia egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást? Többek között erre keresi a választ az SZTE áprilisban induló kutatása, együttműködésben az amerikai Rutgers Egyetemmel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel.
A Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség és a HUN-REN által meghirdetett pályázat célja minden olyan tudományos és kutatási eredmény, illetve innovatív megoldás támogatása, amelyek a hidrogéntechnológia újszerű alkalmazását célozzák az energetikában, a közlekedésben, az építőiparban, az agráriumban vagy a nehéziparban.
A nyertes talajszelvény a Püspökladányi Arborétum középső részén, a mélyebb fekvésű területén található, ahol a domborzat és a talajvízszint elhelyezkedése következtében döntően réti talajtípusok alakultak ki.
Magyar kutatók egy új, fényérzékeny jelölési módszert fejlesztettek ki, amely segít azonosítani a gyógyszermolekulák célzott kapcsolódását a betegséget okozó fehérjékhez. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának új technológiája nemcsak egyszerűbb és hatékonyabb, mint a korábbi megoldások, hanem olcsóbb és biztonságosabb is.
A kutatás nagy környezettudományi jelentőséggel bír, hiszen az ilyen típusú elemzések hozzásegítik a tudományos szakembereket az újonnan és a környezetben együttesen megjelenő szennyező anyagok környezeti viselkedésének és hatásainak jobb megértéséhez.
Az Agykutatás Hete országos tudománynépszerűsítő programsorozat részeként ismét érdekes előadásokkal várják az agykutatás iránt érdeklődőket. A március 13-14-i rendezvényen a részvétel ingyenes, de egyes programok esetében helyszíni regisztrációhoz kötött.
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara megalapította a Kárpát-medencei Brunszvik Teréz Módszertani Központot, tisztelegve Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvoda alapítójának emléke előtt. Az intézmény célja, hogy szakmai műhelymunkákon keresztül erősítse a Kárpát-medencei gyermek- és nőnevelés ügyét, valamint előmozdítsa a pedagógiai innovációkat.