Cholnoky Jenő, a világhírű földrajztudós elveszettnek hitt hagyatéka 2001-ben került elő a Babeș–Bolyai Tudományegyetem raktárából. Több ezer fénykép és térkép dokumentálja a századelő Magyarországát, különösen Erdélyt, és most digitalizálják ezeket a kincseket, amelyek a magyar földrajztudomány fontos részét képezik.
A Balaton élővilága érzékeny a környezeti változásokra, de a parti öv apró szervezetei, mint az inváziós kvagga kagyló, jelentős szerepet játszhatnak a tó tisztán tartásában. Kutatások szerint ezek a kagylók képesek hatékonyan szűrni a szerves szennyezőanyagokat, így hozzájárulhatnak a vízminőség megőrzéséhez.
A vegetációtüzek már nem csak a mediterrán térség problémái: a klímaváltozás és emberi tevékenységek miatt Közép-Európa is egyre inkább veszélyeztetett. Az EASAC legfrissebb tanulmánya hangsúlyozza, hogy Európának, így Magyarországnak is fel kell készülnie a tűz új kockázataira és szerepére.
A Széchenyi István Egyetem aktív szereplője volt a III. Magyar–Marokkói Rektori Fórumnak, ahol dr. Lukács Eszter a magyar felsőoktatás stratégiai céljairól tartott előadást. Az eseményen együttműködési megállapodást kötöttek a marokkói Sultan Moulay Slimane Egyetemmel.
A Széchenyi István Egyetem jogi karának hallgatói kiemelkedő eredményeket értek el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Több szekcióban is sikeresen szerepeltek, köztük Kőszegi Anita, aki első helyezést ért el a Had- és Rendészettudományi Szekcióban.
A Budapesti Corvinus Egyetem és a Kínai Hongkongi Egyetem Sencseni Kutatóintézete stratégiai partnerséget kötött, amelynek keretében közös K+F-alapú innovációs és inkubációs rendszert hoznak létre. A 14 millió eurós együttműködés célja a tudományos kutatás, technológia- és tudásmegosztás, valamint közös oktatási programok fejlesztése.
Az ETO Futball Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködési megállapodást kötött, amely a sportegészségügyi kutatásoktól az oktatásfejlesztésen át a közös innovációig terjed. A partnerség támogatja az utánpótlás-nevelést, a sportolók tudományos teljesítményfejlesztését, és elősegíti a sportkarrier és a felsőfokú tanulmányok összehangolását.
Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és az Országos Onkológiai Intézet kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot.
Debrecenben már működik a Zöld Őrszem, egy egyedülálló környezeti ellenőrző rendszer, amely 16 mérőállomással és 2 vízmérő állomással figyeli a város különböző övezeteit. A rendszer a levegő, víz, föld, zaj és biodiverzitás területén gyűjt adatokat, amelyeket folyamatosan elemeznek a Debreceni Egyetem és a HUN-REN Atommagkutató Intézet kutatói.
A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont a Skót–Magyar Tudós Társaság második találkozójának, amelyen a két nemzet tudományos közösségei közötti együttműködéseket erősítették.
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
Roska Botond, a világhírű neurobiológus május 30-án a BME-n tart előadást a látás visszaállításáról optogenetikai módszerekkel. A professzor a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója, aki jelentős tudományos díjakkal is elismert. Az ingyenes előadásra regisztráció szükséges.
A Széchenyi István Egyetem április 28-án jóváhagyta három műszaki tudományi karának szervezeti átalakítását, hogy jobban alkalmazkodjon az ipari és technológiai változásokhoz. Az átalakítás célja a mérnöki képzések összehangolása és a korszerű technológiákra való fókuszálás.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közösen indítja a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatot, amely a tudomány és művészet összetartozását mutatja be. A kezdeményezés célja, hogy a nemzeti kultúra fejlődését szolgálva hidat képezzen a tudomány és a művészet között, különféle színházi előadásokon keresztül.
Május 12-én megnyílt a Szegedi Tudományegyetemen a Gazda-patogén Interakció Központ, amely az antimikrobiális és antifungális terápiák fejlesztésére fókuszál. A központ létrejöttét Karikó Katalin, a Nobel-díjas kutató is támogatta. Az intézmény célja a gombás fertőzések elleni hatékony biológiai kezelések kidolgozása.
A betegnek pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.
A rendezvény fő célja az volt, hogy megismertesse a fiatalokkal a hazai űrkutatás eredményeit és jövőbeli terveit, különös tekintettel a HUNOR programra. Az egész napos esemény lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy közelebb kerüljenek a világűrhöz és tájékozódjanak a hazai űripari fejlesztésekről is.
Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban.
A győri Széchenyi István Egyetem négy doktori iskolája magas színvonalú PhD-képzéseket és kiemelkedő tudományos lehetőségeket biztosít hallgatóinak. Az intézmény május 15. és június 15. között várja a leendő doktoranduszok jelentkezését a szeptemberben induló, négyéves képzésekre műszaki, jogi, gazdasági és agrárterületen.
Növeli-e egy súlyos terhességi komplikáció, a preeclampsia megelőzésének hatékonyságát, ha a kismamák a szokásosnál nagyobb dózisú aszpirin hatóanyagú készítményt szednek? A Semmelweis Egyetem kutatói nem találtak ilyen összefüggést, de megerősítették, hogy a korán elkezdett aszpirinkezelés hatékonyan csökkenti a betegség kockázatát.
Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
