Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.
Hazai kutatók kontrollált terepi vizsgálattal mérték fel a földi szúnyoggyérítés hatását. A kezelés átlagosan közel 45 százalékkal csökkentette a szúnyogok számát, de a beporzókat is érintette. A szerzők szerint a jelenlegi gyakorlat ökológiai szempontból átgondolásra szorul.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont a MosquiTUNE alkalmazással gyűjt hazai szúnyoghangokat, hogy a MosquiTUNER adatbázist bővítse és a jövő hangalapú fajfelismerő rendszereit fejlessze. A lakosság telefonos felvételekkel segíthet, a programhoz nincs szükség előzetes szakmai tudásra vagy különleges felszerelésre.
A tartós aszályok és a szélsőséges időjárási helyzetek egyre erősebben alakítják a magyar élőhelyeket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Kiskunságban visszatértek egy korábban vizsgált gyepterületre, ahol néhány év alatt feltűnő változásokat tapasztaltak. Az eredeti mozaikos gyep szárazabbá és nyíltabbá vált.
A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.
A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Nem csupán a víz sótartalma, hanem az oldott ionok összetétele is meghatározza a tavak baktériumközösségeit. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi kutatása 130 tó 375 mintáját vizsgálta, kimutatva, hogy az ionok típusa erősebben befolyásolja a mikrovilágot, mint a só mennyisége. Ez segíti a tavak ökológiai működésének és a környezeti változásokra adott válaszok jobb megértését.
Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii), amely a kínai Jangce vízrendszeréből származik, egyre inkább terjed tavainkban. Ez az inváziós faj rejtetten terjed, ami megnehezíti a korai beavatkozást. A Vízi Ökológiai Intézet nemzetközi kutatása rámutatott, hogy a lakosság alig ismeri ezt a fajta medúzát, ami akadályozza a hatékony védekezést.
A szúnyogok elleni védekezés nem csupán kényelmi kérdés, hanem ökológiai, közegészségügyi és társadalmi ügy is. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa integrált, adatvezérelt és környezetkímélő megoldásokat kínál, amelyek a hagyományos permetezésnél hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A havasi vöröshangyák összetett társadalmi hálózatokat építenek, amelyek kulcsfontosságú erőforrásokra, például táplálékot adó fára szerveződnek. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezek a hálózatok, ha egy fontos vagy kevésbé fontos erőforrás kiesik, és milyen tanulságokat vonhatunk le az önszerveződő rendszerek működéséről.
A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.
Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.
Karácsony közeledtével sokan dilemmáznak, hogy élő vagy műfenyőt válasszanak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szerint az élő fenyő, különösen a hazai termesztésű, kisebb méretű példányok, környezetbarátabbak, ha az ünnepek után komposztálják őket. Ezzel szemben a műfenyők környezeti terhelése jelentős, főként a PVC alapanyag és a hosszú szállítás miatt.
Az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog európai megjelenése nemcsak közegészségügyi, hanem ökológiai szempontból is komoly kihívást jelent. Míg a kórokozó-terjesztésük jól ismert, az őshonos szúnyogfajokra gyakorolt ökológiai hatásaik kevésbé ismertek.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában. Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van. A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint a Balaton alacsony vízszintje természetes jelenség, amely nem veszélyezteti az ökoszisztémát vagy a vízminőséget. A tó vízszintje a csapadék, párolgás és befolyó vizek függvénye, és hasonló helyzetek korábban is előfordultak.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs morfológiai és viselkedési összevetésével kapcsolatban. A MATE kutatóinak kiugró eredményeiről a Frontiers in Ecology and Evolution elismert szakmai lap számolt be.
