Az elmúlt évek apartmanház-építési hulláma tovább alakítja a Balaton partját: az utolsó szabad vízparti telkek beépülnek, az egykori üdülőövezetek összeérnek. A több mint százéves folyamat nemcsak a tájképet és a településszerkezetet formálta át, hanem ökológiai károkat és társadalmi konfliktusokat is okozott.
Sajtóközlemények: ökológia
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont hazai terepi vizsgálata szerint a földi kémiai szúnyoggyérítés rövid távon átlagosan 47 százalékkal csökkentette a szúnyogok számát. A kezelés ugyanakkor a nem célzott repülő rovarokra is hatott: mennyiségük átlagosan több mint 40 százalékkal esett vissza, ezért a kutatók integrált, környezetkímélőbb védekezést sürgetnek.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont MACSKAPRÉDA Projektje azt vizsgálja, milyen vadon élő állatokat ejtenek el, sebesítenek meg vagy hoznak haza a házimacskák. A lakosság fényképes megfigyelései segíthetnek feltárni a környék élővilágát, és tudományosan értékelhető információvá válhatnak.
Hogyan változtatják meg Magyarország élőhelyeit azok a fajok, amelyeket sokszor észre sem veszünk? A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Megállíthatatlan természet című ismeretterjesztő filmje terepi és laboratóriumi kutatásokon keresztül mutatja be, hogyan érkeznek, terjednek és alakítják át környezetünket az inváziós fajok.
Az Európa tíz országának 639 mintavételi helyét vizsgáló szintézis szerint a védett területeken alkalmazott beporzóbarát kezelések hatása többnyire semleges. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével készült kutatás szerint a beavatkozásokat az adott élőhelyhez, táji környezethez és a beporzók konkrét igényeihez kell igazítani.
Hazai kutatók kontrollált terepi vizsgálattal mérték fel a földi szúnyoggyérítés hatását. A kezelés átlagosan közel 45 százalékkal csökkentette a szúnyogok számát, de a beporzókat is érintette. A szerzők szerint a jelenlegi gyakorlat ökológiai szempontból átgondolásra szorul.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont a MosquiTUNE alkalmazással gyűjt hazai szúnyoghangokat, hogy a MosquiTUNER adatbázist bővítse és a jövő hangalapú fajfelismerő rendszereit fejlessze. A lakosság telefonos felvételekkel segíthet, a programhoz nincs szükség előzetes szakmai tudásra vagy különleges felszerelésre.
A tartós aszályok és a szélsőséges időjárási helyzetek egyre erősebben alakítják a magyar élőhelyeket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Kiskunságban visszatértek egy korábban vizsgált gyepterületre, ahol néhány év alatt feltűnő változásokat tapasztaltak. Az eredeti mozaikos gyep szárazabbá és nyíltabbá vált.
A klímaváltozás hatására egy invazív édesvízi rák étrendje az algák felé tolódhat. A kutatók szerint a melegedés nem a mennyiséget, hanem az elfogyasztott táplálék összetételét változtatja meg.
A széncinege fészekbéleléséhez használt állati szőrben szintetikus rovarölőszerek is megjelenhetnek, derült ki a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport kutatásából. A városi és erdei élőhelyekről gyűjtött fészekanyagban több, állatgyógyászatban használt rovarirtó hatóanyagot mutattak ki, ami új kérdéseket vet fel a madarak egészségére gyakorolt hatásukról.
Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizes élőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Nem csupán a víz sótartalma, hanem az oldott ionok összetétele is meghatározza a tavak baktériumközösségeit. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont nemzetközi kutatása 130 tó 375 mintáját vizsgálta, kimutatva, hogy az ionok típusa erősebben befolyásolja a mikrovilágot, mint a só mennyisége. Ez segíti a tavak ökológiai működésének és a környezeti változásokra adott válaszok jobb megértését.
Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii), amely a kínai Jangce vízrendszeréből származik, egyre inkább terjed tavainkban. Ez az inváziós faj rejtetten terjed, ami megnehezíti a korai beavatkozást. A Vízi Ökológiai Intézet nemzetközi kutatása rámutatott, hogy a lakosság alig ismeri ezt a fajta medúzát, ami akadályozza a hatékony védekezést.
A szúnyogok elleni védekezés nem csupán kényelmi kérdés, hanem ökológiai, közegészségügyi és társadalmi ügy is. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új kiadványa integrált, adatvezérelt és környezetkímélő megoldásokat kínál, amelyek a hagyományos permetezésnél hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.
A szántóföldi vadvirágos sávok nemcsak a beporzó rovarokat támogatják, hanem idővel fajgazdag élőhelyekké alakulhatnak. Egy többéves kutatás kimutatta, hogy a vetett és spontán betelepülő növényfajok együtt alakítják ezeket a közösségeket, növelve a biodiverzitást és az agrártájak ökológiai értékét.
A havasi vöröshangyák összetett társadalmi hálózatokat építenek, amelyek kulcsfontosságú erőforrásokra, például táplálékot adó fára szerveződnek. Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogyan reagálnak ezek a hálózatok, ha egy fontos vagy kevésbé fontos erőforrás kiesik, és milyen tanulságokat vonhatunk le az önszerveződő rendszerek működéséről.
A HUN-REN kutatói egy 1500 fős felmérésben vizsgálták, mit tartanak értékesnek a Balatonban a helyiek, üdülőtulajdonosok és turisták. Az eredmények szerint a többség természetesebb, hozzáférhető partokat, megmaradó nádasokat és visszafogott beépítést szeretne, előtérbe helyezve az ökológiai egyensúlyt és a közösségi hozzáférést.
A Kárpát-medence természeti örökségét egyre nagyobb fenyegetés éri az inváziós, nem őshonos fajok miatt, amelyek komoly kihívásokat jelentenek a természet, mezőgazdaság és egészség területén. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont új, online elérhető kiadványa tudományosan megalapozott, közérthető útmutatót nyújt az inváziós fajok terjedéséről és kezeléséről Magyarországon.
Az ELTE kutatói szerint a Pátkai-víztározó vízminőségének drasztikus romlása nem a mezőgazdaságból, hanem a nem megfelelő halgazdálkodásból és túlzott tápanyagterhelésből fakad. A Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó helyreállítása elengedhetetlen, az 1997-2015 közötti állapotot tekintik referenciaértéknek.
Az életkor bajnokai a növényvilágban nem a hatalmas, több ezer éves óriásfák, hanem a földközelben kúszó klonális növények, melyek genetikai értelemben egyedekből állnak. Ezek a klónok akár több ezer évig is élhetnek, például a kreozót cserje 10 000 éves példánya is ismert. Az életkor meghatározása azonban kihívást jelent, melyben molekuláris genetika és számítógépes modellezés segít.
Karácsony közeledtével sokan dilemmáznak, hogy élő vagy műfenyőt válasszanak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szerint az élő fenyő, különösen a hazai termesztésű, kisebb méretű példányok, környezetbarátabbak, ha az ünnepek után komposztálják őket. Ezzel szemben a műfenyők környezeti terhelése jelentős, főként a PVC alapanyag és a hosszú szállítás miatt.