Magyarországon a szabadidős horgászok ökológiai ismeretei kulcsfontosságúak lehetnek az inváziós vízinövények feltérképezésében. Egy friss kutatás 72 horgász bevonásával vizsgálta idegenhonos növények felismerését és hatásait, kiemelve a horgászok szerepét az édesvízi élőhelyek védelmében.
Sajtóközlemények: ökológia
A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.
Az árvaszúnyogok fontos ökológiai szerepet töltenek be a vízi és szárazföldi élőhelyeken, lebontják a szerves anyagokat és táplálékot biztosítanak számos állatfaj számára. Bár tömeges rajzásuk kellemetlenséget okoz, gyérítésük nem indokolt, mivel ökológiai és jogi szempontból is káros következményekkel járhat – áll az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalásában.
A beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Egy új, 28 európai intézmény együttműködésével készült tanulmány szintetizálta a beporzó-barát városi zöldterület-kezelések hatásait, rámutatva ezek pozitív jelentőségére a biodiverzitás megőrzésében.
Budapesten július közepén volt az első nagyobb dunavirágzás, ami augusztus második feléig is eltarthat. A kérészek korai rajzása az alacsony vízállásnak és az ebből adódó több tápláléknak köszönhető, véli a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója. Kriska György szerint a hidak kérészvédő fényei hasznosak, ezért jövőre egy újabb hídnál alakítanak ki fénysorompót.
A termálvizek, különösen Budapest gyógyfürdői és a Hévízi-tó, jelentős szerepet játszanak Magyarországon az idegenhonos halfajok elterjedésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói frissítették a hazai idegenhonos halfajok listáját, és aggasztó változásokat tapasztaltak az elmúlt évtizedekben.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
Európai falvak biológiai sokféleségét ritkán vizsgálják, pedig ezek a területek fontos ökológiai szerepet tölthetnek be. Egy nemzetközi kutatás feltárta, hogy az erdőkkel körülvett falvakban magasabb a fajgazdagság, míg a városok közelsége javítja az emberi jólétet. A tanulmány hangsúlyozza a fenntartható vidékfejlesztés szükségességét.
A Balaton környéki vizes élőhelyek nemcsak a nyári kikapcsolódás miatt értékesek, hanem különleges élőviláguk miatt is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik új kutatása arra világít rá, hogy az emberi tájhasználat milyen hatással van a védett pettyes gőte állományára ebben az érzékeny térségben.
Az egyre súlyosabb aszályok a Kiskunság homokpusztagyepes területein még a legszárazságtűrőbb őshonos évelő füveket is veszélyeztetik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022-es nagy aszály után vizsgálták a magyar csenkesz és homoki árvalányhaj túlélési esélyeit, és aggasztó eredményekre bukkantak.
Július 4-én egész napos programsorozattal várja a természetkedvelőket a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. Az ország legnagyobb biológiai kutatóintézete évente egyszer nyitja meg kapuit, hogy bemutassa a Balaton élővilágát, vízi lényeket, és a tó ökológiai folyamatait.
A Velencei-tó, hazánk harmadik legnagyobb, bár igen sekély tava, gyorsabban melegszik, mint a környező levegő, különösen nyáron. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói 1971 és 2024 közötti adatok alapján vizsgálták a tó hőmérsékletének változását, amely jelentős hatással van a tó ökoszisztémájára és vízminőségére.
A HUN-REN ÖK ÖBI kutatócsoport 17–25 éven át vizsgálta homoki gyepek helyreállítását, különböző beavatkozásokkal, mint az őshonos fajok vetése és kaszálás. Az egynyári özönnövények visszaszorítása sikeres volt, de az évelők terjedése továbbra is komoly kihívást jelent. A kutatás rámutat a táji léptékű megközelítés szükségességére a hatékony védekezéshez.
Az elmúlt három évtizedben a Balaton vize háromszor gyorsabban melegedett, mint az előző 120 évben, és a hőhullámok egyre gyakoribbak és intenzívebbek lettek. A klímaváltozás nemcsak a vízhőmérsékletet emeli, hanem az ökoszisztéma egyensúlyát is megbontja, növelve az oxigénhiányos időszakokat és az algavirágzások kockázatát.
A zuzmók, a gombák és algák szimbiotikus együttesei a legextrémebb természetes környezetekhez is alkalmazkodnak, így segíthetnek megérteni a klímaváltozás hatásait. Kutatók vizsgálják, hogyan befolyásolják az erdőgazdálkodási módok a zuzmóközösségeket, és miként alkalmazkodnak ezek az élőlények a változó körülményekhez.
Magyar ökológusok két évtized alatt vizsgálták a Homokhátság természetes gyepeinek változását, és aggasztó eredményre jutottak: a klímaváltozás hatására melegkedvelő, inváziós növényfajok szoríthatják ki a helyi, értékes fajokat.
Tavasszal az ültetések időszakában fontos odafigyelni arra, hogy ne telepítsünk invazív fajokat a kertünkbe és környezetünkbe. Ezek ugyanis komoly veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémákra, mivel gyors terjedésükkel kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat. Európában jelenleg 1677 veszélyeztetett faj áll védelem alatt, miközben az invazív fajok egyre nagyobb területet hódítanak meg.
Magyar és kazah szakemberek kutatási eredményeiből kiderül, amint a kiszáradás miatt időszakossá válik a tó – ami sajnos globálisan egyre több természetes vizet is fenyeget –, a vízimadarak hatása egyre erősebbé válik. Így ezt a jelenséget figyelembe kell venni a természetvédelmi erőfeszítések tervezése során is.
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában.
Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint. De vajon miért jelentek meg nagy számban a tóparton?
Hiába hajlamosak a kannibalizmusra, nem veszélyeztetik a rákosi viperák állományait a rézsiklók. A ritkán vizsgált siklófaj különleges táplálkozásának titkaira világított rád a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont egyik friss kutatása.