Két olyan kötetet mutattak be az Akadémia Székházában, amelyek emberközelbe hozzák az intézmény alapítóját, Széchenyi Istvánt. A magyar emberekben két kép él Széchenyiről. Az egyik a korszakos államférfi, a legnagyobb magyar. A másik a hús-vér ember, aki sokszor bizonyult gyarlónak, és emiatt gyakran ostorozta önmagát. Erről a hús-vér emberről beszélgettek történészek az Akadémia alapításának 200 éves évfordulóján rendezett könyvbemutatón, amelynek most teljes felvétele megtekinthető az MTA Yotube csatornáján.
Széchenyi István örökké aktuális, személyiségének ereje másfél évszázaddal halála után is vonzza az embereket. Vajon miért érezzük ennyire közel magunkhoz? Többek között erre keresi a választ Csorba László Széchenyi István című könyvének legújabb kiadása és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „…a Tudós Társaság dolgában”: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből című levelezéskötet, amelyeket az Akadémia alapításának 200 éves évfordulóján mutattak be az MTA Székházában.
Csorba László szerint azért, mert két, egymással ritkán együttjáró élményben részesül az, aki Széchenyivel találkozik. Egyfelől bepillanthat a lángész műhelyébe, hiszen Széchenyi volt a hazai polgári átalakulás és nemzeti modernizáció első programadó zsenije, aki – társaival, a nagy 48-as nemzedékkel együtt – megalkotta a jövendő Magyarország látomását, és belevágott a megváltás heroikus munkájába. Másfelől pedig megismerheti a kétségektől gyötört, töprengő ember belső vívódásait, igazságait és tévedéseit, örömeit és szenvedéseit, boldogságát és kínjait, azt az arcát, amely ismerős és szerethető, mert éppen olyan, mint a mienk.
És a szerethető embert hozza közelebb hozzánk a Czinege Zsuzsa levelezéskötete is. A levelekben ugyanis feltárul Széchenyi kapcsolati hálója, és láthatóvá válnak a legnagyobb magyar belső mozgatórugói, személyes tulajdonságai is.
„Ha Széchenyi felszólalna az Akadémia kétszáz éve ünnepi közgyűlésén, akkor nagyszerű és csodálatos gondolatokkal szórakoztatná a nagyérdemű közönséget. Széchenyi imádta azt, ha valamilyen fontos ügyben valami nagy mutatványt lehet előadni, tehát valami performance-szerűséget biztosan előadna ott. Biztosan benne lenne a modern műszaki haladás, benne lenne a közösségre való intenzív morális figyelem, és benne lenne a fiatal tehetségek meghorgászásának a vágya” – mondta Csorba László történész az mta.hu-nak a könyvbemutató után.
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia gazdag tartalommal és a nagyközönségnek is szóló programokkal ünnepli bicentenáriumát. Részletes információk az mta200.hu honlapon érhetők el.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
