„Az európai kohézió és versenyképesség erősítése a kutatás és innováció révén: az európai haladás tudományos menetrendje globális kontextusban” – ezzel a címmel tart magas szintű munkaértekezletet a Science Europe az MTA és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat társszervezésében november 19-én Budapesten.
Az európai tudományos érdekvédelmi szervezet rendezvényén 29 európai ország kutatási, illetve a tudományos tevékenységet finanszírozó szervezeteinek vezetői vesznek részt – köztük a Science Europe igazgatótanácsának tagjai – politikai döntéshozókkal és egyetemi oktatókkal együtt. A résztvevők megvitatják, milyen szakpolitikákra van szükség ahhoz, hogy a kutatás és az innováció révén az EU versenyképesebb legyen. A kiemelt előadók között szerepel Maria Leptin, az Európai Kutatási Tanács (ERC) elnöke, valamint a holland, svájci, norvég, észt, magyar és ukrán kutatási minisztériumok, államtitkárságok képviselői is felszólalnak. Dél-Afrika, Japán és Brazília magas rangú szakértői a saját régiójuk szemszögéből fognak értekezni az európai kutatási versenyképességről.
A rendezvény az európai kutatási és innovációs (K+I) rendszer versenyképességének legidőszerűbb kérdéseit vitatja meg, különös tekintettel az összes uniós tagállam és társult ország részvételének kiszélesítésére az európai K+I intézkedésekben. Szintén téma a tudományos kiválóság szerepének népszerűsítése, a K+I pozitív hatásainak fokozása az egész EU-ra kiterjedően, az európai K+I egyenlőtlenségek csökkentése, a mesterséges intelligencia előnyeinek elemzése, valamint az európai kutatási versenyképesség globális perspektívából való vizsgálata.
Valamennyi téma szorosan összefügg Európa azon egyedi lehetőségével, hogy a globális versenyben növelje a tudomány befolyását.
A munkaértekezlet témái illeszkednek a Science Europe stratégiai prioritásához, amely az európai kutatáspolitikai fejlesztések alakítására irányul, és a 2022-ben elindított, az európai K+I integrációról szóló vitára épül.
Mari Sundli Tveit, a Science Europe elnöke és a Norvég Kutatási Tanács vezérigazgatója elmondta: „Ez a rendezvény időszerű és fontos hozzájárulás ahhoz a jelenlegi vitához, amely arról szól, hogyan tudjuk a kutatás és az innováció segítségével növelni az európai versenyképességet és kezelni a globális kihívásokat. Kíváncsian várom, milyen felismerések születnek majd a régiók közötti különbségek megszüntetéséről, a kölcsönösségen és a tudáscsere előmozdításán alapuló erősebb együttműködési keretek kiépítéséről, az akadémiai szabadság és autonómia védelméről, valamint a mesterséges intelligencia átalakító erejének felelősségteljes kihasználásáról, ugyanis ezek alapvető fontosságú tényezői annak, hogy Európa továbbra is világelső maradjon az innováció és a kutatási kiválóság terén.”
Általános fókusz, témák és üzenetek
A magas szintű munkaértekezlet alkalmas arra, hogy elősegítse az együttműködést a tudományban és a kutatásban érintett felek között, mivel az Science Europe magas rangú tisztviselői, az EU-tagállamok döntéshozói, az Európai Bizottság vezető képviselői és vezető szakértők is részt vesznek rajta. A találkozó eredményeképpen nyilvános állásfoglalás készül, amely összefoglalja a megbeszélések legfontosabb üzeneteit, és felvázolja azokat a lehetséges együttműködési intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az EU versenyképességének javításához. A találkozó végén a Science Europe megtartja éves közgyűlését is.
Mint társszervezők a Magyar Tudományos Akadémia és a HUN-REN az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége égisze alatt és a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával szervezik meg a 2024-es magas szintű munkaértekezletet. Mivel 2024 második félévében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, számos rendezvénynek ad otthont. Tudománydiplomáciai szempontból a legfontosabb esemény a november 20–23. között megrendezésre kerülő Tudományos Világfórum (WSF), ami fokozza a Science Europe tanácskozásának uniós szintű hatását és láthatóságát is.
Bár a Magyar Tudományos Akadémia 2011-ben alapító tagja volt a Science Europe-nak, a kutatóhálózat 2019-es leválasztását követően ki kellett lépnie a befolyásos európai tudománypolitikai szervezetből, mivel már nem minősült kutatási vagy kutatásfinanszírozó szervezetnek. Az MTA azonban újraindította kutatásfinanszírozási tevékenységét, és 2022 júniusában újra csatlakozott a Science Europe-hoz.
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
